Kültéri Fadrusz-kiállítás a Pozsonyi Kifli szervezésében
Fadrusz János szobrászművészről nyílik kültéri kiállítás október 11-én a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás szervezésében.
Fadrusz 160 évvel ezelőtt, 1858-ban született Pozsonyban, és 115 esztendővel ezelőtt hunyt el Budapesten. A társulás e két évforduló kapcsán kültéri (pop up) kiállítást rendez a pozsonyi Duna-part Ľudovít Štúr-szoborcsoporttal szembeni részén. Az ünnepélyes megnyitó október 11-én 16.30-kor kezdődik.
A Štúr-szoborcsoport helyén 1897 és 1921 közt az alkotó Mária Terézia-szoborcsoportja állt, amelyet a két világháború közti csehszlovák időszak kezdetén szétzúztak. A 30 információs panelt ott helyezik el, ahol 1912-ben felállították Pfliegler János Fadruszt ábrázoló mellszobrát (1945 után eltávolították, a Pozsonyi Városi Galéria gyűjteményében található).
„A pozsonyi Mária Terézia-szoborcsoport, amely végérvényesen kijelölte Fadrusz helyét a legnagyobbak között, egyúttal alkotója tragédiáját is előrevetítette. Fadruszhoz a sors volt kegyetlen (1903. október 26-án ragadva ki őt az élők sorából), szobrát pedig vandál kezek rombolták le 1921. október 26-án.
1912 elején megszületett a döntés, hogy Fadrusz János teljes értékű, kültéri emlékművet érdemel. Az emlékmű elhelyezéséről folyó vitában az a vélemény kerekedett
felül, hogy a legmegfelelőbb hely a rakparti park nyugati csücske lesz, ahonnan Fadrusz saját értékes alkotására, a Mária Terézia-emlékműre „láthat”.
A nevezetes szülött mellszobra több mint 30 évig állt a rakparton. Végignézte „gyermeke”, a Mária Terézia-emlékmű elpusztítását, majd néhány év múlva már Milan Rastislav Štefánik szobrát „láthatta” annak helyén. A második világháború után eltávolították. Szerencsére elkerülte számos más emlékmű csúfos sorsát, hiszen megmaradt, és 1959 óta a Pozsonyi Városi Galéria raktárjában pihen.”
A projekt koordinátora Bolemant Éva, a Pozsonyi Kifli elnöke, kiállításrendezője ifj.Papp Sándor, az egyesület alapítója. A két héten át megtekinthető tárlat szövegeit: Hornyák István, Július Cmorej és Ján Vyhnánek várostörténészek készítették, a képzőművészi kivitelezés pedig Szabó Réka munkája.
