Miért lenne marhaság, ha Európa keresztet vetne Schengenre?

Marc Champion külpolitikai újságíró írt egy nagyon fontos cikket a Sme napilapnak. A Bloomberg View kolumnistája arról értekezik, hogy a szabad utazás vége nem teszi Európát biztonságossá.

„Ha a háború első áldozata az igazság, a második talán a józan paraszti ész” – kezdi Champion. Írása szerint az az elmélet, hogy az európai határ nélküli zónát fel kell számolni a párizsi terrortámadás után, ha vissza akarjuk állítani a biztonságot, már általános vita tárgya, ő azonban ezzel egyáltalán nem ért egyet..

Az övezet felszámolása, és a határok visszaállítása melletti érvek elsősorban a párizsi terrortámadások kitervelőinek egyszerű dolga köré épülnek.

• A terrortámadásokat ugyanis Belgiumban tervelték ki, egy megosztott államban, ahol a kudarcot valló titkosszolgálat lehetővé tette, hogy a brüsszeli Molenbeek negyed az európai dzsihadisták biztonságos övezetévé váljon – a belga kudarc a határnélküliség miatt a szomszédok problémájává vált.
• A második érv is hasonló: a párizsi terrortámadás vezetője, Abdelhamid Abaaoud 2014-ben simán utazott el Szíriából Brüsszelbe és vissza, anélkül, hogy felfedezték volna.
• A harmadik érv a fegyverekről szól: Belgiumban élénk a fegyverek feketepiaca, az itt vásárolt eszközöket pedig a terroristák autóval vagy vonattal bármilyen helyre el tudják vinni az Unióban. „Zárják le a határokat, és Belgium képtelensége az illegális kereskedelem felszámolására kevésbé lesz nyugtalanító.”

Champion azt írja, abszurd lenne azt mondani, hogy ezek a hibák nem történtek meg. Hozzáteszi azonban, hogy a belső határok feltámasztása nem akadályozná meg, hogy újra megtörténjenek.

A forgalom ugyanis megállíthatatlan

A kolumnista rámutat: már a schengeni egyezmény aláírása előtt, mikor még létezett határellenőrzés, olyan hatalmas volt a forgalom, hogy a határőrök többnyire egy intéssel továbbengedték az autókat – és ez még abban az időben, a 80-as, 90-es években volt, mikor még nagyjából évi 600 millió forgalmi kilométerrel kevesebb volt az európai autókban a mainál. Rámutat arra is, hogy a rendszeres ellenőrzések – melyek parkolóvá változtatnák az utakat – nem oldanának meg semmit. A párizsi merényletek után Franciaország komoly ellenőrzéseket vezetett be a Belgiumba vezető utak mentén, és megállították a született belga Salah Abdeslamot, mégis gond nélkül továbbengedték, mert nem ismerték fel. Abdeslam volt az a terrorista, aki nem robbantotta fel bombaövét a merényletek éjszakáján.

A fegyverekkel kapcsolatban Champion azt írja: az európai illegális kézifegyverpiacot az olyan darabok pörgetik, melyeket nem regisztráltak, mikor szigorúbb szabályokat vezettek be olyan országokban, mint Franciaország. Ilyen fegyverek a volt Jugoszlávia államaiból csempészett fegyverek (a becslések szerint csak a bosnyákoknál 750 ezer, még a háborúból maradt fegyver van), valamint a hatástalanított fegyverek, melyeket szuvenírként adtak el, és később reaktiváltak (mint kiderült, a januári párizsi terrortámadásokat olyan fegyverekkel követhették el, melyeket a szlovákiai Simonyban (Partizánske) adtak el szuvenírként – a szerk.).

Na meg az arányok

A határok felújítása csak részlegesen segítene, a nyugat-balkáni exportot akadályozná meg. Championnak Nicholas Marsh, az oslói Békekutatási Intézet munkatársa segített megérteni a problematikát. Marsh szerint ugyanis a kereskedelem és forgalom miatt rendkívül nehéz lenne visszaállítani a határokat. Emellett a fegyverkereskedelem sokkal kisebb számú fegyverrel történik, mint azt gondolnánk – évente néhány száz fegyverről van szó.

„Képzeljünk el egy autót, melyben 5-10 Kalasnyikov van. Mennyi az esélye annak, hogy ezt az autót átjutatják Franciaországba menet? Akkor inkább a lottó”

– mondja Marsh. Európában szerinte ezt a problémát tulajdonképpen csak úgy lehet megoldani, hogy a titkosszolgálat és a rendőrség beépül a fegyverkereskedők közé.

Újítani kell

Champion szerint az európai kormányoknak nem felszámolni, hanem modernizálni kell a schengeni rendszert, így vagy úgy. Meg kell erősíteni a külső határokat, az egész határrendszert olyan közösen működtetett ügynökségre bízni, mint a Frontex, és közös ujjlenyomat- és terrorista-adatbázist kell vezetniük. Az Unió több pénzt fordíthatna a balkáni „fegyvermocsár” kiszárítására, és ki kell pucolnia a dzsihádista sejteket. A hírszerzés javítása emellett az egyik legfontosabb lépés – és ez valószínűleg könnyebben elérhető a közös rendszer modernizálásával, mint azzal, hogy elbújunk a felújított határok mögé.

A szakértő szerint, ha mindez nem elég meggyőző, emlékezzünk vissza arra, hogy a 2001-es amerikai terrortámadás után a világ Nagy-Britanniát – mely nem a schengeni övezet tagja – ostorozta úgy, mint most Belgiumot. Londont Londonisztánnak “becézték”, mert megengedte a radikális prédikátoroknak, hogy a mecsetekben toborozzanak, és azt is, hogy radikális irodalmat áruljanak. Londonban radikalizálódott több terrorista is, és Schengen hiánya sem akadályozta meg a 2005-ös londoni terrortámadást.

Champion szerint az EU javaslatai Schengen gyenge pontjainak javítására, és az európai fegyverkereskedelem felszámolására nem elégségesek, és komoly problémát jelent az is, hogy képtelenek alkalmazni az övezet szabályait a hirtelen menekültáradathoz. Az Unión belüli értelmes megoldások sokkal többet érnének a határok lezárásánál – sokkal kisebb áron.

(SME)