Budapesti demonstráció: A Parlament bejárata előtt tüntetett a tömeg
A szakszervezetek és a diákok által összehívott szombati tüntetés résztvevői a rendőrsorfalat áttörve bejutottak a Kossuth térre és közvetlenül a magyar Országház lépcsőjénél demonstráltak. A helyszínen némi dulakodás is történt.
A tüntetést a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Magyarországon csak rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály miatt szervezte. Ez a törvény jelentősen megemelné a munkavállalók túlóráinak számát.
A tüntetéshez később több más szakszervezet is csatlakozott. A tüntetők szombaton 10 órakor találkoztak a budapesti Jászai Mari téren, onnan vonultak az Alkotmány utcába.
Az eredeti terv szerint a Parlament melletti Kossuth térre vonultak volna, de a rendőrség szombaton reggelre lezárta a teret, mondván, a lengyel alsóház elnöke, Marek Kuchciński éppen a parlamentben vendégeskedik, az ő biztonságát pedig biztosítani kell.
A Parlament szomszédságában lévő Alkotmány utcában tartott, nagyjából 10 ezer fős hivatalos tüntetés felszólalói kihangsúlyozták, hogy ezzel a tüntetéssel nincs vége a tiltakozásuknak, folytatják az ellenállást, ha a Parlament szerdán elfogadja a javaslatot, de addig is útlezárásokkal demonstrálják ellenvetésüket azzal szemben. A megmozdulás tervezett befejezésével a moderátor hazavonulásra szólította föl az összegyűlt földühödött tüntetőket. A pódiumra ekkor fölfutó Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke, a lezárt és rendőrökkel körbevett Kossuth teret jelölte ki célpontul, hogy a tüntetők inkább oda vonuljanak. Komjáthi szerint a Kossuth teret nem zárhatják el a néptől.
Itt állta útjukat a rendőrsorfal. A helyszínen kisebb dulakodás is kialakult. Úgy tudjuk, egy rendőr és Komjáthi könnyebben megsérült. A rendőrök végül visszavonultak a Parlament lépcsőjéhez és beengedték a tüntetőket a Kossuth térre. A diákság egy közös fórumot hívott elő a téren lévő országzászló alá, ahol bárki felszólalhatott, hogy miként folytassák a jövőben az ellenállást.
A demonstrációt amiatt szervezték, mert a magyar parlament elé egy olyan törvénymódosítás kerül, amely elfogadása esetén kollektív szerződés nélkül is, pusztán a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás értelmében lehet majd akár évi 400 órányi rendkívüli munkavégzést elrendelnie a munkaadónak.
