Így oldja meg az EU és Törökország a menekülthullám kérdését

Vasárnap délután villámcsúcsot tartottak Brüsszelben. Az EU vezetői Törökországgal tárgyaltak a menekültválság megfékezéséről.

Az EU pont azt kínálta Törökországnak, amit a migránsválság kulcsországának a legnagyobb szüksége volt. Pénzt, vízumkönnyítést és a zátonyra futott EU-csatlakozási tárgyalások felpörgetését. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök pedig köszönte szépen, elfogadta. Nézzük, miről volt szó.

Pénzkérdés

A megállapodás szerint, ha a törökök megóvják az Unió határait, 3,2 milliárd eurót kapnak két éven keresztül. Az Index EUrológusa szerint a pénz egy része (500 millió euró) az uniós költségvetésből jön, a másik részét a tagállamok dobják össze GDP-arányosan. Magyarországra 18 millió euró, Szlovákiára 13 millió euró jut. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tárgyalás után kijelentette, ennyit megér a dolog. Ugyanígy nyilatkozott Robert Fico szlovák kormányfő is. A törökök hangsúlyozták: a pénzt nem Törökország kapja, hanem az ott élő mintegy 2,2 millió szíriai menekült életkörülményeinek javítására fordítják.

Orbánéknak két okból győzelem ez a megállapodás. Egyrészt, mert a magyar kormány célja már korábban is az volt, hogy a menekülteket tartsák Törökország területén, és az EU határain kívüli bevándorlási pontokkal kezeljék a menekültáradatot, a legális csatornák felé terelve a menekülteket – a most kötött egyezség egyik célja pedig épp az „irreguláris migráció” megfékezése. Másrészt, az egyezségben nincs benne, amit a sajtó korábban, még a csúcstalálkozó előtt hangsúlyozott, nevezetesen, hogy Európa 400 ezer menekültet venne át Törökországtól. Emellett Orbán sikerként könyvelte el, hogy az uniós-török „nagyhatalmi megállapodásba” került egy olyan mondat, amely világosan rögzíti, hogy ennek a megállapodásnak nem része az, hogy Törökországból áthozott migránsokat kötelező erővel szét lehetne osztani az európai uniós országok között.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker megerősítette, hogy olyan menekült-betelepítési terven dolgoznak Törökországból az EU-ba, amelybe az uniós országok önkéntes alapon jelentkezhetnek. „Nem tudni, hány ország fog részt venni benne, de remélem, hogy minél több” – mondta. December 15-ig fog előállni a Bizottság ennek a betelepítési programnak a részleteivel – írja az EUrológus.

Csatlakozási tárgyalások

Törökország első muzulmán országként még 1987-ben jelentkezett az Unióba, 1999-től jelölti státuszt kapott, 2005-től tárgyalnak a csatlakozásról. A 35 csatlakozási fejezetből jelenleg 14 nyitott, további 17-et azonban befagyasztottak. A tervek szerint decemberben a gazdasági és pénzügyi jogról szóló fejezetet nyitják meg. Robert Fico szerint feltételezhető, hogy a csatlakozási folyamat így is rendkívül hosszú lesz. „De érthető Törökország álláspontja, mely ki akarja használni ezt a helyzetet” – jegyezte meg.

Vízumliberalizáció

Ha Törökország nem teljesíti a megállapodást, akkor az Unió nem tölti fel pénzzel a megállapodásban foglalt pénzalapot, és a vízumliberalizációt sem erőltetik majd – melynek a tervek szerint jövő októberben kellene teljes gőzzel beindulnia. Ez azt jelentené, hogy a török állampolgárok a schengeni térségen belül vízummentességet élvezhetnek.

(Index, TASR)