Elkészült az Európai Nyelvi Karta alapján Szlovákiáról szóló árnyékjelentés
Interjú Fiala-Butora Jánossal
Elérhetővé vált a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának az Európa Tanács Nyelvi Kartája szlovákiai alkalmazását vizsgáló árnyékjelentése. A dokumentum az Európai Tanács (ET) szakértői testületéhez benyújtott legfrissebb szlovák kormányjelentésére reflektál. Fiala-Butora Jánost, a Jogsegélyszolgálat munkatársát, az árnyékjelentés kidolgozóját kérdeztük tapasztalatairól.
Tulajdonképpen mi ez a most közzétett árnyékjelentés?
Fiala-Butora János – A nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján minden országot értékelnek a nemzetközi szervezetek. Ehhez a kormány egy országjelentést ad le, amelyben beszámol arról, hogy az elmúlt időszakban mi minden történt. Ami az egyezmény szempontjából releváns, ahhoz a civil szervezetek saját kiegészítéseket írnak. Ezt hívjuk árnyékjelentésnek. Pontosítja, kijavítja, kiegészíti azt, amit a kormány a saját jelentésében állít.
Ez a mostani árnyékjelentés az Európai Tanács számára készült, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartájának értékeléséhez. Szlovákiát most vizsgálja ötödször a Kartát felügyelő testület. A kormány jelentéséhez a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala készítette az árnyékjelentést.
Melyek azok a szervezetek, amelyek saját kiegészítéseket fűznek asz árnyékjelentéshez?
FBJ – Bármilyen szervezet írhat árnyékjelentést, nincs egy lista, amin rajta kell lenni. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, mint a hazai magyar civilszervezetek egy jelentős részét képviselő érdekvédelmi ernyőszervezet készítette el a jelentést.
Mik voltak azok a témakörök, kérdések, amelyekhez a kerekasztal kiegészítést fűzött?
FBJ – Nagyon sok ponton kellett pontosítanunk a kormány álláspontját. Az árnyékjelentés 50 oldal, ennyi hiányosságot találtunk. A legfontosabbak mind a köré csoportosulnak, hogy a kormány nem tesz semmilyen érdemi lépéseket a nyelvhasználati jogok gyakorlati alkalmazása terén. Az ország-jelentés tele van olyan kijelentésekkel, hogy egyes hivatalokban vagy egyes kórházakban megoldott a magyar nyelvhasználat, de ha a számok mögé nézünk, azt látjuk, hogy ezeket az állításokat a kormány saját statisztikái cáfolják, már ahol vannak.
A legtöbb kérdésről még információja sincs a kormánynak, a kerekasztalnak viszont van. Ezért konkrét kijelentéseknél, ahol a kormány dicséri valamelyik hivatalát, amelyben megoldotta a kisebbségi ügyintézést, konkrét példákon tudjuk bemutatni, hogy ott bizony nem történt érdemi előrelépés.
A másik fontos kérdéskör a nyelvrendőrség tevékenysége. Időnként a sajtóban is megjelennek hírek arról, hogyan zaklatja egyik-másik önkormányzatot a Kulturális Minisztérium államnyelvért felelős osztálya. De összesítve még engem is megdöbbentett, hogy milyen sok ellenőrzést végeznek, és milyen mondvacsinált, a nyelvtörvényen túlmenő piszlicsáré ügyekkel zaklatják a községeket.
Ezen kívül sok megoldatlan kérdés van még, a magyar nyelvű régiós televíziók feliratozási kötelezettségétől kezdve az anyakönyvi kivonatok csak szlovák nyelvű kitöltéséig.
A kerekasztal milyen úton gyűjti össze a saját információit, amire ilyen esetekben támaszkodik, például a nyelvhasználat kérdésében?
FBJ – Éveken keresztül gyűjtöttük az információkat. Egyrészt sok panasz érkezik be közvetlenül hozzánk, ezeket összesítjük, másrészt a tagszervezeteinknek vannak az egyes részterületekről közvetlen információi a tagjaikon keresztül (pl. a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége, vagy a Pedagógus Szövetség). Ezen kívül saját kutatást is folytatunk. Főleg célzottan, egyes vitás kérdések vagy állítások leellenőrzésére. Végül a sajtóban is megjelennek fontos dolgok, néha az újságírók járnak utána egyes panaszoknak, mi ezeket archiváljuk, és a jelentéshez összesítjük.
A nyelvhasználaton túl milyen problémát találtatok, amivel kiegészítettétek az ország-jelentést?
FBJ – Az oktatási helyzet egy komoly kérdés, minden évben szűnnek meg magyar iskolák, osztályok. Ez részben a demográfiai helyzet miatt is van, de a kormány sem kezeli megfelelően a kérdést, nincs stratégia a kis létszámú iskolák megmentésére, iskolabusz programra, a középiskoláknak kollégiumi támogatásra. Ösztöndíjprogram kellene, ennek nyomát sem látni. Az iskolabusz programmal a felső-csallóközi szlovák iskolákat támogatja a kormány.
Hasonlóan aggasztó a toleranciára való nevelés teljes hiánya is, a kormány ez alatt a kérdés alatt pár kulturális programról, fesztiválról szokott beszámolni, szerintünk azonban a toleranciára nevelésnek a kormány és az állami szervek egész tevékenységét át kellene hatnia.
Semmit nem ér egy fesztivál, ha a miniszterelnök uszításnak és provokációnak minősíti a kétnyelvű magyar feliratokat, vagy ha a hivatalos tankönyvekben a magyarokat negatívan állítják be, vagy alig tesznek róluk említést.
A Facebook-huszár miniszterelnök
Peter Pellegrini miniszterelnök még decemberben egy Facebook bejegyzésében provokatív lépésnek nevezte a Bacsfa (Báč) mellett kétnyelvűvé változtatott közlekedési táblát. Azóta már törölték a magyar feliratot.
„Nem fogom tolerálni az ilyen dolgokat. Nem engedhetem, hogy törvényt szegjenek, és hogy valaki így próbáljon provokálni minket” – reagált akkor a kormányfő. A bejegyzést nem sokkal később eltávolította. (a szerk.)
Az állam nem az egyetlen szereplője ennek a kérdésnek, de fontos hatása van arra, hogy milyen kép alakul ki a magyarokról és a kisebbségekről általában. Ezért például nagyon káros, hogy a Matica Slovenská közbelépése miatt nem készült el az a tankönyv, ami az ország kisebbségeit mutatta volna be az iskolásoknak.
A kormány azt jelentette, hogy hamarosan elkészül a tankönyv, de ezt ki kellett egészítenünk a fenti fejleményekkel.
Szlovákiai történelem magyarok nélkül
A történelem oktatás terén létezik egy központi vállalás, amely kimondja, hogy 2020-ig meg kell oldani a kisebbségi magyar történelemoktatás problémáját. Ugyanakkor elkészült a központi oktatási kerettantervnek egy magyar változata, amit az Állami Pedagógiai Intézet tantárgybizottsága, majd az intézet igazgatója is jóváhagyott.
Ezt a tervet az oktatási miniszter a benyújtás évében, azaz 2015-ben nem írta alá és azóta sem történt ez ügyben semmi – nyilatkozta még 2018-ban Simon Attila a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, a Történelemtanárok Társulásának vezetője a ma7-nek. (a szerk.)
A legutóbbi árnyékjelentéshez képest történt- e valamilyen területen előrelépés?
FBJ – Az utolsó árnyékjelentés 2014-ben készült, az azóta eltelt időben előrelépésként talán a vasútállomások magyar feliratait tudnám említeni. A kormány ezen kívül beszámolt arról is, hogy ilyen vagy olyan hivatalokban nőtt a magyarul beszélő hivatalnokok aránya, ez azonban nem valami tervezett nyelvpolitika eredménye, hanem egyszerű munkaerő-piaci folyamatoké, néhol több magyar dolgozik, máshol meg kevesebb.
Összességében előrelépést még a kormányjelentésben is nehezen találunk, ennek fő oka szerintem nem az, hogy az apparátus nem szeretne előrelépést, hanem az, hogy a jelenlegi jogi keret egyszerűen alkalmatlan arra, hogy a kisebbségi jogokat kellőképpen kezelje.
Számos olyan eset történt az elmúlt években, amikor a Kisebbségi Kormánybiztos különböző állami szervek, cégek, közszolgáltatások (posta, áramszolgáltató, stb.) vezetőivel találkozott, ezeknek az eredménye az volt, hogy az egyetlen dolog, amire ezek kötelezve vannak, az az, hogy a veszélyre figyelmeztető feliratokat magyarul is kihelyezzék.
Minden más a saját belátásukon múlik, az állam egyszerűen tehetetlen, ha a magyar nyelv gyakorlati alkalmazásának elősegítéséről van szó, ezért nem hiszem, hogy a következő árnyékjelentésnél jelentős előrelépésekről tudunk majd beszámolni.Ha mégis, melyik területen látsz előrelépést a közeljövőben?
FBJ – Bízom benne, hogy születik egy általános törvény a kisebbségek jogállásáról, ettől nem várok sokat, de szükség lenne rá. A leghasznosabb viszont az lenne, ha az állam belátná, hogy a jelenlegi kisebbségi jogi szabályozás használhatatlan, eltörölnék az államnyelvtörvényt és a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, és egy új egységes jogszabály születne a hivatalos nyelvhasználatról. Azt nem nagyon hiszem, hogy EU-s szinten lényeges jogszabály születne. Erre az EU-nak egyszerűen nincsenek kompetenciái. Amikben az EU jogszabályokat tud alkotni, azok a mi szempontunkból kevésbé fontos kérdések.
Kiemelt kép: foter.ro
