A Press Freedom Conference magyarországi szemmel
Tényleg ennyire sötét a V4 országok kritikus sajtótermékeinek helyzete? Csak kiváltságosok juthatnak majd hozzá a megbízható hírekhez? Nálunk a legrosszabb a helyzet, vagy már küszöbön a lengyel független sajtó bedarálása? Teszi fel a kérdést Bicsérdi Ádám a kreativ.hu szerzője a régió sajtószabadságát kitárgyaló pozsonyi Press Freedom Conference konferenciáról készült rövid összefoglalójában.
A szlovák fővárosban tartott nemzetközi konferenciát a Ringier Axel Springer az Európai Magazinok Szövetségével (European Magazine Media Association / EMMA) és az európai hírlaposok szövetségével (European Newspaper Publishers Association / ENPA) szervezte közösen.
A konferencián megszólalt Mark Dekan, a Ringier Axel Springer Media AG vezérigazgatója is:
„Ami Jánnal történt, mindig arra fog emlékeztetni bennünket, hogy fel kell állnunk és meg kell védenünk az újságíróinkat, illetve mindazt, ami a szabad társadalmak alapját jelenti. A kritikus és független újságírás a demokráciák egyik legfontosabb tartópillérei. Az újságíróknak be kell mutatniuk a tényeket, és elszámolhatóvá kell tenniük a döntéshozókat, illetve a demokratikus értékek mellett kell állniuk. Fontos küldetésük van, ezért biztosítanunk kel a számukra, hogy folytathassák munkájukat ebben a mai világban is.”
(a szerk.)
Az idei konferenciát Jan Kuciak és jegyese emlékének ajánlották, ami eleve egy szomorú alaphangot az egyébként sem pozitivista szellemben lezajlott konferenciának – írja a szerző. Az egyik magyarországi látogatóban érthető módon egy komolykérdés született meg szinte elsőnek, mégpedig, hogy 200 kilométerre Budapesttől látszik-e, mi zajlik a magyarországi médiapiacon, és hogy a hasonló problémákra (bevételkiesések, politikai céllal felvásárolt lapok, a kritikus sajtó ellenségként való beállítása), hogyan reagál a szlovák, cseh és a lengyel sajtó.
A napi programban egyértelműen a V4 országok médiahelyzetét tárgyaló kerekasztal tűnt a legérdekesebbnek, ahol az apokaliptikus hangvételű jóslatoktól egészen optimista zárásig jutottak a résztvevők. Azért nem a magyar médiát érintő kérdésekben, mert azt Balog Beáta, a SME főszerkesztője így jellemezte: „az EU azt a vonatot már lekéste. Évekbe telne a magyar média helyreállítása még Orbán esetleges távozása esetén is.”
Az SME főszerkesztője szerint Magyarországon az előfizetéses vagy olvasói támogatást kérő modell sem lehet annyira életképes, mint mondjuk Szlovákiában, mert a magyar kormány a hirdetési piacot is uralja. „Néhány kiadó belevágott az olvasói támogatások kérésébe, de ennek meg pont az lett a következménye, amit Orbán akart: a lapok egymás ellen versenyeznek az olvasókért, és arról vitáznak, ki a függetlenebb és megbízhatóbb.”
Balog előtt azért még Bartosz Węglarczyk, a lengyel Onet, a (konferenciát is szervező) Ringier Axel Springer portfóliójába tartozó népszerű híroldal főszerkesztője adta meg az alaphangot.
„Nagyon pesszimista vagyok. Ez a régió egy fekete lyuk lesz, ahol meghal a demokrácia. Magyarországon ez a csata már el is veszett. Lengyelországban a propaganda ömlik az állami tévéből. Ebben mindannyiunk felelőssége megvan, mindannyian kudarcot vallottunk, mert nem tettünk eleget azért, hogy megértessük az emberekkel a demokrácia lényegét, és hogy annak fenntartása milyen munkával jár. Az EU-tól hiába várunk segítséget, ezt nekünk kell megoldanunk.”
A cseh oldalt Robert Čásenský a Reportér havilaptól képviselte, mellette Matúš Kostolný kapott helyet a Dennik N-től. A Reportér szinte kizárólag a printpiacra koncentrál, a weboldal csak másodlagos felületük, és Čásenský szerint jelenleg a bevételeik 40 százaléka jön az előfizetőktől, támogatóktól, 60 százalék pedig a hirdetésekből.
A Denník N piaci sikereire már a Dudás Gergely-féle Politis-kampányban is többször hivatkoztak pozitív példaként. A kizárólag olvasói bevételekre támaszkodó, Magyarországról nézve valóban elég hihetetlen eredményeket produkáló szlovák lap főszerkesztője Matúš Kostolný elárulta, hogy 8 ezer előfizetővel indultak, ma már 33 ezernél tartanak, és 3 év után már némi profitot is termel a 60 főt alkalmazó, újságírók tulajdonában lévő kiadó.
„Eleinte reklámmentes modellt akartunk, végül mégis beengedtük a hirdetéseket, és jelenleg két kereskedőházzal dolgozunk együtt.”
Az előfizetéses modellt firtató résznél jött a közönségből az elkerülhetetlen kérdés: mi lesz, ha ebben a fizetőkapus, előfizetős rendszerben csak egy szűk réteg jut megbízható információkhoz, a konteók pedig szabadon burjánzanak az ingyenes oldalakon?Kostolný szerint ez nem akkora probléma, mert a Denník N indulása óta jól látszik, hogy sok témát hoztak be a mainstream médiába a cikkeik átvétele miatt, így rengeteg nem fizető olvasóhoz is eljutnak a sztorijaik.
Az egész napos konferencia többi témájáról és a V4 országok médiahelyzetéről a Kreatív magazin áprilisi számában olvashatunk többet.
Forrás: (kreativ.hu)
