Az e-könyv olvasó és ami mögötte van

Olyan könnyű, akár egy füzet, miközben több ezer könyvet rejt magában, ránézésre pedig nehéz különbséget tenni közte és a nyomtatott papír közt. Az e-könyv olvasók korunk leghasznosabb találmányai is lehetnének, az igazi elismerés és áttörés azonban még várat magára, vagy talán nem is jön el soha?

Öt éve döntöttem úgy, hogy beruházok egy e-könyv olvasóra. Közvetlen környezetemben ekkoriban még nem volt annyira elterjedt eszköz. Manapság talán valamivel jobban benne van a köztudatban, és úgy veszem észre, hogy a népszerűsége is jócskán nőtt. Időközben ha épp szóba került valahol, nagyjából mindig ugyanazt hallottam: jól néz ki, szép, de azért egy nyomtatott könyvnek nincs párja. Az e-könyv olvasóm olvasón azonban tette a dolgát és számos téren megkönnyítette az életemet.

Mi az az e-könyv olvasó?

A kérdés látszólag nem szorul magyarázatra, az igazság viszont az, hogy voltak a piacon gyártók, akik egy módosított táblagépet is e-könyv olvasóként árultak.

A szakkifejezés egy olyan speciális eszközt, vagy számítógépet takar, mely lehetővé teszi számunkra az elektronikus könyvek olvasását. Tágabb értelemben véve tehát egy tablet, vagy akár az okostelefonunk is szolgálhat e-könyv olvasóként – feltéve, ha az említett eszközökre beszerzünk valamilyen, könyvek olvasására alkalmas applikációt.

Szűkebb értelemben viszont kimondottan az E Ink technológiával felvértezett eszközöket tekintjük e-könyvolvasóknak, vagyis az olyan kijelzőt használó készülékeket, amelyek nem igényelnek háttérvilágítást.

A kijelzőtől tényleg fájhatnak a szemeim?

Elérkeztünk az első komolyabb ponthoz és talán a legnagyobb mítoszhoz az e-könyv olvasók kapcsán. Van ugyanis egy olvasói réteg, akik kimondottan tableten olvasnak e-könyveket, így érthető, ha az LCD kijelző miatt negatív tapasztalataik vannak e téren. Itt jön képbe a már említett E Ink névre hallgató technológia.

De miről is van szó?

Az E Ink (vagy e-tinta) tulajdonképpen az elektronikus papír egyik változatát takarja, amelyet főként az e-könyv olvasókban találhatunk meg. Különlegessége abban rejlik, hogy külső fényre, azaz világosságra van szükség ahhoz, hogy a képernyőn megjelenő képpontok (és az azokból összeálló betűk, vagyis a szöveg) láthatóvá váljanak.

Ennél már csak maga a működési elv érdekesebb: az e-könyv olvasó kijelzője nem világít, helyette több millió mikrokapszulát rejt magában. Ezekben a mikrokapszulákban fehér (pozitív töltésű) és fekete (negatív töltésű) pigmentek találhatóak, melyek az elektromos töltés következtében eltérően viselkednek. Negatív töltés esetén a pozitív töltéssel rendelkező fehér pigmentek a mikrokapszula aljára húzódnak, míg a fekete pigmentek a kapszula tetejére mozdulnak, létrehozva így a fekete színt. Pozitív töltés esetén pedig az előbb említett folyamat fordítottja játszódik le. Végül a csoportokba rendeződött kapszulák képpontokat (pixeleket) hoznak létre a kijelzőn.

Egy e-könyv olvasó erőforrás igénye éppen ezért rendkívül alacsony, mivel az E Ink kijelző csupán lapozáskor fogyaszt energiát, így pedig már egyáltalán nem tűnik marketingfogásnak a gyártók által többnyire ígért 2-3 hetes (de akár egy hónapos) üzemidő, amely sok más szempont mellett az egyik legnagyobb előnye az e-könyv olvasóknak.

Egy valódi e-könyv olvasó tehát nem rendelkezik háttérvilágítással, így például sötétben egyáltalán nem látható a kijelző. Ugyan az elmúlt években számos gyártó állt elő olyan E-ink kijelzőt használó e-könyvolvasóval, amelyek rendelkeznek minimális világítással, általánosságban elmondható, hogy a legtöbb készülék nem rendelkezik plusz fénnyel.

Csak a nyomtatott a könyvek (?)

Bár az e-könyv olvasók alapvetően könyvek olvasására rendeltettek, mégis, ha az ember egy kicsit kreatív, számos más, hasznos dologra tudja használni. Például dokumentumok olvasására. Egy egyszerűbb e-könyv konvertáló szoftver segítségével ugyanis több száz oldalnyi nyomtatást spórolhatunk meg magunknak, akár a hétköznapi élet, akár az oktatás területén.

Saját példámból kiindulva, végzős középiskolásként óriási segítség volt számomra, hogy az érettségikre készülve elég volt csak felmásolni a kidolgozott tételeket az e-könyv olvasóra, és nem kellett kinyomtatnom azt a száznál is több oldalnyi anyagot – így egyszerre voltam költséghatékony és környezetbarát is.

Ez a dolog természetesen az egyetemen is folytatódott és a mai napig tart. Egy e-könyv olvasó kényelem és praktikusság szempontjából (is) nagy előny egy egyetemista számára, hiszen a tanulmányokhoz szükséges könyveket, jegyzeteket, vagy épp a vizsgákra kidolgozott tételeinket egyetlen helyen tárolhatjuk, és bármikor könnyedén hozzájuk férhetünk. Ráadásul egy e-könyv olvasó akár egy hónapig is kibírja egyetlen töltéssel.

Több e-könyv olvasót gyártó cég is rendelkezik saját, a e-könyv olvasóról elérhető áruházzal, így sok esetben egyenesen magáról az eszközről vásárolhatunk és válogathatunk nem csak több száz könyv, de folyóiratok, napilapok, vagy épp ingyenesen letölthető kiadványok közül is.

Nem beszélve arról, hogy az utóbbi években az interneten legálisan elérhető könyvek száma nagyot nőtt, elég csak megnézni magyar viszonylatban a Magyar Elektronikus Könyvtárban ingyenesen elérhető anyagokat. De beszélhetünk tankönyvekről, vagy egyéb más, a világhálón ingyenesen és legálisan elérhető tartalmakról is.

Egy másik nagyon hasznos dolog az e-könyv olvasókba telepíthető szótár funkció, amely főként idegennyelvű könyveknél lehet hasznos. Az internetről letölthető hivatalos és nem hivatalos (értsd: egyszerű felhasználók által készített) szótárak ugyanis rengeteget dobnak az olvasási élményen. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ismeretlen kifejezésre navigálva/koppintva megjeleníthetjük a szó magyar megfelelőjét – ezáltal pedig kényelmesen és jóval gyorsabban olvashatjuk mondjuk a Moby Dicket, eredeti nyelven.

Milyen e-könyv olvasót vegyek?

Elérkeztünk a talán legrelevánsabb kérdéshez, azaz, ha a fentiek tükrében elszántuk magunkat, hogy boldog tulajdonosaivá válunk egy e-könyv olvasónak, akkor már csak annyi maradt hátra, hogy kiválasszuk a számunkra legmegfelelőbb eszközt.

A piacon található legtöbb e-könyv olvasó 6 hüvelyk körüli, azaz kisebb mint egy átlagos táblagép (7 hüvelyk), ugyanakkor természetesen vannak ennél nagyobb, és kisebb kijelzővel ellátott készülékek is.

Kindle, Nook, Kobo, PocketBook, Onyx, Sony

Elsőre azt hihetnénk, hogy az e-book olvasók piacán lényegesen kevesebb gyártó van jelen, mint mondjuk a tablet- vagy mobil piacon. Az igazság viszont az, hogy napjainkban már ezen a téren is kissé telített a piac. A legtöbb gyártó egyaránt kínál belépőszintű, középkategóriás és prémium kategóriás olvasókat.

Fontos, hogy cikkünk elsősorban tájékoztató jellegű, és kellő tapasztalat híján nem is tudnánk véleményt mondani az összes felsorolt gyártó termékéről. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy például az okostelefonokkal és tabletekkel ellentétben az e-könyv olvasók specifikációi terén lévő különbségek nincsenek nagy hatással az eszköz működésére.

Röviden: egy 79 és egy 249 dollárba kerülő eszközön is ugyanúgy fogsz tudni olvasni, különbség csupán annyi lesz, hogy egyes olvasók nagyobb felbontású kijelzővel, több memóriával, vagy épp minőségibb anyaghasználattal rendelkeznek.

Vásárlásnál döntő szempont lehet még a lapozásra szolgáló gombok hiánya – a belépő szintű Kindle olvasók jó pár éve már teljes mértékben érintőképernyős alapokon működnek, de más gyártók (pl. a PocketBook) még kínálnak fizikai gombokkal ellátott készülékeket.

Megvan a készülék, mi legyen ezután?

Előfordulhat, hogy egy vadiúj e-könyvolvasó beüzemelése után nem lesz fenékig tejfel az élet, azaz, ha a frissen felmásolt Petőfi összes PDF változata apró és nehézkesen olvasható, nem a készülékben lesz a hiba.

A válasz egyszerű: az e-könyvnek is megvan a maga formátuma. Rögtön legalább négy vagy öt. Tehát hiába próbálunk majd meg állítani a betűméreten, a tördelés továbbra is borzalmas lesz, mert az e-könyv formátuma nem lesz kompatibilis az eszközzel.

A formátumokról annyit érdemes tudni, hogy az Amazon Kindle olvasók alapvetően a .azw/.azw3 formátumot szeretik (ezen kívül .mobi és .prc kiterjesztésekkel is megbirkóznak), ezzel ellentétben a legtöbb olvasó (és könyvolvasó app) általában több formátumot is támogat, köztük a legelterjedtebb .epub kiterjesztésű könyveket is.

Mi a teendő tehát?

Először is soha, de soha ne másolj fel PDF formátumban könyvet e-könyv olvasóra, mert az eredmény enyhén szólva is borzalmas lesz. Ez esetben szükségünk lesz egy e-könyv konvertáló programra, amellyel könnyedén átalakíthatjuk meglévő és új e-könyveinket a kívánt formátumra. Ilyen például a Calibre nevezetű ingyenes szoftver is, mely nem csak egyszerű és könnyen kezelhető, de akár könyveink adatait is szerkeszthetjük vele, vagy tetszés szerint saját borítókat is adhatunk hozzájuk.

Végezetül pedig nézzünk pár pro és kontra érvet, avagy:

Akkor érdemes e-könyv olvasót venni…

• ha sokat olvasol: az e-könyvek – ha nem is sokkal – de olcsóbbak nyomtatott társaiknál
• ha nem szeretsz számítógépen vagy tableten olvasni
• ha fontos számodra a kényelem és a kompakt méret
• ha “csak úgy elolvasnál” egy könyvet, és nem fontos számodra, hogy a polcodon tudd
• ha tanulmányaid során sok szöveges anyaggal dolgozol és sokat kell nyomtatni
• ha sokat utazol

Nem érdemes e-könyv olvasót venni…

• ha sokat olvasol és fontos számodra, hogy valóban a kezedben tartsd a könyvet
• ha gyűjtöd a könyveket, és szereted őket a polcodon látni
• ha alapvetően jobban szereted a papírt (beleértve a nyomtatott anyagokat is)
• ha alapból nem szimpatikusak számodra és szerinted megölik az olvasás élményét – teljesen megérthető álláspont
• ha szereted az új könyv illatát