Kiszorult az Iszlám Állam Szíriából
Vissza a gyökerekhez a föld alá
Elesett az utolsó Iszlám Állam által ellenőrzött szíriai település, a szíriai-iraki határ melletti Baghúz is. Hivatalosan a terrorszervezet teljesen kiszorult Szíriából, bár kisebb településeken még jelen vannak erő, de ezek az elszigetelt csoportok már nem igazán tudnak változtatni a tényen: győzelmet aratott az Iszlám Állam dzsihadista szervezet felett Kelet-Szíriában az amerikai támogatású kurd-arab fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF).
Az SDF szóvivője a Twitteren azt közölte, hogy sikerült felszabadítani Baghúz települést, az utolsó olyan kelet-szíriai területet, amelyet az Iszlám Állam még ellenőrzés alatt tartott.
Syrian Democratic Forces declare total elimination of so-called caliphate and %100 territorial defeat of ISIS. On this unique day, we commemorate thousands of martyrs whose efforts made the victory possible. #SDFDefeatedISIS
— Mustafa Bali (@mustefabali) 2019. március 23.
Musztafa Bali azt is kijelentette üzenetében, hogy sikerült teljes katonai győzelmet aratni a dzsihadista csoport harcosai felett, és vége az Iszlám Állam úgynevezett kalifátusának, amelyet egykor Szíria nagy részén és a szomszédos Irakban hirdetett ki a szervezet. A szóvivő egyúttal jelezte, hogy az SDF az Iszlám Állam totális megsemmisítéséig tovább folytatja a harcot – írja az MTI.
Az Egyesült Államok támogatását élvező kurd vezetésű milíciaszövetség február elején indította meg offenzíváját Baghúz ellen. A támadásokat rendszeresen le kellett állítani a polgári személyek evakuálása miatt. Az IÁ több mint 50000 civil gyűjtött maga köré, mint élő pajzsot, a harcok során elesett civilek pontos számát nem lesz könnyű megbecsülni.
Az Iszlám Állam felemelkedése és bukása Szíriában a történelem leg véresebb folyamata, férfiak, nők és gyerekek tízezrei szenvedtek éveken keresztül az elnyomás alatt vagy az üldöztetéstől. A terrorszervezet rémuralma volt az egyik fő mozgatóereje a 2015-ös menekültválságnak, ami során több tízezer civil hagyta el előbb szíriai otthonát, majd miután a török menekülttáborokban reményét vesztette, kisebb-nagyobb csoportokban megindultak Európa felé.
Szírián belül két biztonságos terület maradt, a szír kormány által ellenőrzött tulajdonképpeni Szíria mint állam zsebkendőnyi területe és a kurd milíciák által apránként felszabadított, folyamatosan növekvő kurd terület, amit a Népi Védelmi Egységek (YPG) tartanak ellenőrzésük alatt.
Baghúz felszabadítását egy ideje mérföldkőként tartják számon a szélsőségesek elleni harcban, ám a terrorszervezet várhatóan akkor is fenyegetést jelent majd, ha a “kalifátusa” elveszíti minden területét –írja az MTI.
Ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az Iszlám Állam vagy Daesh (ahogy Szíriában és Irakban nevezik), bár formális államként működött, mielőtt átszervezte magát, egy volt a régióban tevékenykedő „föld alatt működő” terrorcsoport közül. Vagyis a szervezetben megvan a tapasztalat és tudás, a knowhow, miként kell illegalitásban, rejtőzve működni. Másrést továbbra is lehetnek alvó sejtjei, merényleteket követhet el: úgy feltételezik, akár 15-20 000 fegyverese is maradhatott elszórva a régióban, nem beszélve a több tucat külföldi önkéntesről, akik közül a The Soufan Center (TSC) elemzése szerint több mint 5600 szivároghatott haza abból a hozzávetőlegesen 40 000 harcosból, akik a régióba utaztak az elmúlt 10-12 év során.
Ha az IÁ történetét vizsgáljuk, az valamikor 2004-ben kezdődött Irakban. A 2003-as Iraki „villámháború” után Irak egy véres, keserves polgárháborúba süllyedt, az országot elözönlötték a dzsihadisták, és szerveződtek a helyi csoportok. Az Al-Kaida még szinte ereje teljében volt, de a helyi síita csoportok mellett már nagyon korán megjelentek a külföldiek is – Jordániából, az Arab Emirátusból, Szíriából, Libanonból.
2004 októberében alakult meg az Al-Kaida helyi fiókszervezete, a Tanẓīm Qāʻidat al-Jihād fī Bilād al-Rāfidayn, vagyis a Két Folyó Közti Ország Dzsihadista Szervezete, ismerté már Iraki Al-Alkaidaként (Al-Qaeda in Iraq – AQI) vált, bár a szervezet soha nem hívta magát így. Akkori vezérük egy tipikus hardcore dzsihádista volt, egy bizonyos Abu Musab al-Zarqawi, született Ahmad Fadeel al-Nazal al-Khalayleh, az al-Zarqawi nevet később vette csak fel, vele 2006-ban végeznek a szövetségesek bombái, de maga a szervezet nem hullik szét. Az új vezető egy bizonyos Abu Bakr al-Baghdadi lesz.
Abu Bakr al-Baghdadi 1971-ben született Irakban, iszlám tanulmányok szakon szerzett doktori fokozatot, vallási vezetőként dolgozott. Irak 2003-as megszállás idején dzsihádista csoportot szervezett, ekkor került először az amerikai titkosszolgálat látószögébe. Le is tartóztatják, egyes források szerint 2004-ig mások szerint 2009-ig tartják fogva valamelyik Irak által fenntartott, de a CIA által ellenőrzött börtönben. Hogy 2003-előtt mennyire volt szélsőséges arról nincsenek adatok, valószínűleg a börtönévek alatt radikalizálódik igazán.
Még Al-Zarqawi halála előtt 2006-ban az Iraki Al-Alkaida két kisebb csoporttal kiegészülve létrehozza az ún. Mudzsahed Shura Tanácsot (Mujahideen Shura Council). A Tanács létrehozása egyrészt üzenet volt az irakiak felé, hogy a csoport Irakot tekinti fő bázisául, ugyanakkor Al-Zarqawi fura felfogását is tükrözi, aki lélekben még mudzsahednek vallotta magát. Az AQI harcosainak többségét még ekkor is idegenek tették ki, amit szintén ellensúlyozni kellett.
Az IS a 2006-2008-as években belső változásokon is átment, előrelépéseket tett a pénzforrások átalakításában. A szervezet lassan, de dinamikusan elkezdett leszakadni az al-Kaida forrásairól, áttért a maffia-szerű pénzszerzésre: emberrablás, védelmi pénz, hadiadók, autólopások, zsarolások, olajszállítmányok elrablása – hasonlóan az afganisztáni tálibokhoz.
Az IS célja egy kalifátus létrehozása volt Irak szunnita többségű területein, de miután belépett a szíriai polgárháborúba, tervei megváltoztak. 2014. június 29-én kikiáltották a kalifátust, Abu Bakr al-Bagdadi lett az újdonsül kalifátus első embere, a csoport pedig felvette az Iszlám Állam nevet.
Az Iszlám Állam kapcsolatrendszere a világban egyre szerteágazóbb lett. Olyan külföldi terrorcsoportok és terrorszervezetek esküdtek neki hűséget, mint a nigériai Boko Haram, az algériai Jund al-Khilafah, a Fülöp szigeteki Ansar Khalifa Philippines (A kalifátus Fülöp szigeteki támogatói). Nagyszámú támogatóra talált az Oroszország részét képező Dagesztánban.
A terrorszervezet szíriai hadseregének külföldi harcosai már az első évtől jelen voltak, Nyugat-Európából elsősorban Belgiumból, Hollandiából, Németországból és Angliából érkeztek a kalifátusért harcolni kívánó önkéntesek, de az Egyesült Államokból, Kanadából is többen Szíriába szöktek. A legnagyobb számban valószínűleg a kaukázusi államokból, elsősorban az oroszországi Dagesztánból és Csecsenföldről érkeztek, de Grúziából, Azerbajdzsánból is sokan csatasorba álltak, az elemzések szerint összesen több mint 200 országból érkeztek önkéntesek. A létrejövő Iszlám Állam (2014) elit egységét a feltételezések szerint mintegy 1500 csecsen, örmény, és Oroszország egyéb, nagyobbrészt muszlim vallású területeiről érkező harcos alkotta.
A Kalifátus hatalma csúcsán 88 000 négyzetkilométer méretű területet ellenőrzött, több mint 8 millió lakossal, és több mint 100 000 harcost tartott fegyverben. A szervezet vagyonát 2014-ben hozzávetőlegesen 2 milliárd amerikai dollárra saccolták, a szervezet bevételi forrásait zsarolástól emberrabláson át illegális műkincskereskedelemig törvénytelen tevékenységek sora adta. Az egyik legnagyobb forrást az olajkitermelés és illegális nyersolajkereskedelem adta, amit török, kurd és iraki csempészek irányítottak. Mivel az olajexport jelentős része Törökországon keresztül folyt, az Európai Unió szakemberei között felmerül a kérdés, hogy esetleg több uniós ország is részt vett az olajüzletben.
Ez a birodalom az elmúlt napokra az iraki határ közelében fekvő Baghúz maroknyi falura és pár utolsó enklávéra zsugorodott. Az elmúlt években a szervezet hadserege óriási veszteséget szenvedett, az amerikai hírszerzés úgy saccolta, 2018-ban még mindig több mint 14000 harcos állt fegyverben Szíriában, és 15-18 000 Irakban.
A Baghúz felszabadításáig elfogott fegyveresek pontos száma nehezen megbecsülhető, tekintve, hogy a harcokban több mint 70 különböző állam vett részt. De a nagyobb harcoló felek fogságába esett több mint 1000 külföldi harcos is. A legújabb információk szerint pedig ötvenkilenc Iszlám Állam terrorszervezethez csatlakozó német állampolgárt tart fogva a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet – közölte pénteken a Der Spiegel.
Donald Trump amerikai elnök pénteken Floridában arról beszélt újságíróknak, hogy az Iszlám Államot 100 százalékig legyőzték Szíriában. Az ilyen kincstári optimizmusra bőven volt már példa az elmúlt 8 évben. A háború fő terhét a szír kormányon túl a kurdok szíriai katonai szövetsége viszi. A kurdok helyzete pedig mind Irakban, mind Szíriában egyre ingatagabb, Oroszország, az Egyesült Államok, Irán, Törökország és Izrael, valamint az arab országok céljai hol összehangolhatóak, hol ütköznek. A nagyhatalmi politikai manőverek színterének számító Szíriában viszont van egy csoport, ami biztos békét arat, de aminek a kérése csak mellékzöngéje politikai viták és fegyveres harcok zajának: az egyszerű embereké, akik immár majd egy évtizede kénytelenek elszenvedni népirtást, üldözést, különböző csoportok vegzálását, lett légyen a szír kormány, az Iszlám Álam, vagy valamelyik turbódzsihád gazdátlan frakció tagja. Ha ez a háború valaha hivatalosan véget ér is, szíriaiak generációjának hosszú sora nyögi majd a következményeket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az a régió soha nem lesz az, ami az arab tavasz előtt volt, és soha nem lesz az, aminek a konfliktus kirobbanása előtt esetleg megálmodták.
