Bűn lesz elénekelni a magyar himnuszt, a törvényt a hidas képviselők is megszavazták
LEX DAC
Egy apró módosításnak köszönhetően törvény fogja szankcionálja a magyar himnusz eléneklését akár egy focimeccsen, egy március 15-i ünnepségen vagy mondjuk egy szentmisén. A törvényt a Híd képviselőcsoportjának a többsége, a részleteket figyelmen kívül hagyva, vakon megszavazta – adta hírül a parameter.sk.
Még tavaly októberben az SNS kikönyörögte, hogy ne csak egy hokibotokkal stilizált címer legyen a szlovák hokimezeken. Andrej Danko pártja belelendülve a témába törvénymódosítást kezdeményezett, amivel szigorúbb védelmet akartak garantálni az állami szimbólumoknak. Ebbe a tervezetbe sikerült becsempészni egy olyan paragrafust is, ami a nemzeti himnuszok lejátszása mellett azok eléneklését is szabályozza.
A parlamentben elfogadott jogszabály szerint május 15-től büntetendő annak a külföldi országnak a himnuszát elénekelni, amelyiknek a helyszínen nincs hivatalos küldöttsége.Ondrej Dostál (SaS) amellett érvelt, hogy a jogszabály új verziója lazább legyen, vagyis ne csak kizárólag akkor lehessen más állam himnuszát lejátszani, illetve elénekelni, ha az adott ország delegációja is képviseltetve van.
Erre válaszolta akkor a törvény egyik beterjesztője, Dušan Tittel (SNS), hogy Dostál valószínűleg még sosem volt focimeccsen a dunaszerdahelyi MOL Arénában.
„Ajánlanám magának, hogy menjen el Dunaszerdahelyre egy meccsre, szívesen elmegyek magával, amikor a DAC 9 ezer szurkolója énekli a magyar himnuszt… Kipróbálhatjuk, és nem tudom, hogy jóleső érzése támad-e majd ettől”
A dunaszerdahelyi DAC labdarúgócsapatának szurkolói körében már hosszú évek óta hagyomány, hogy minden mérkőzés kezdetekor – hazai pályán, de idegenben is – eléneklik a magyar himnuszt.
A március 27-én elfogadott jogszabály szerint 7000 euróig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani a törvényszegőket.Az eredeti SNS-es elképzelés szerint a magánszemélyekre is ki lehetett volna róni ezt a bírságot, és csakis az ellenzéki Ondrej Dostál módosító javaslatának köszönhető, hogy ez a passzus kikerült a szigorításból. Így kizárólag jogi személyek – cégek, civil szervezetek, önkormányzatok vagy akár sportklubok – sújthatók pénzbírsággal, amennyiben megszegik az új törvényt.
A törvénymódosítást 108-an támogatták, a 13 tagú Híd frakcióból kilencen voksoltak mellette – köztük a magyar nemzetiségű képviselők is – kivéve a szavazás során tartózkodó Cséfalvay Katalint és Peter Kresákot, valamint a porckorongműtéte után jelenleg otthon lábadozó Bugár Béla pártelnököt és Peter Antalt, akik nem voltak jelen az ülésen.
Az SNS-es javaslatot egyébként nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzék java is megszavazta, a törvénymódosítást támogatták az OĽANO, a Kotleba-féle ĽSNS és a Sme rodina parlamenti képviselői is. Csupán egyetlen frakció, az SaS képviselői – köztük a módosítást élesen bíráló Ondrej Dostál – szavazott a javaslat ellen, továbbá a Beblavý-féle Spolu független parlamenti képviselői, Martin Poliačik, a Progresszív Szlovákia politikusa, és az exhidas Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter utasították vissza a törvénymódosítást.
Ha nemzetiségi alapon összegezzük, a parlamentben ülő magyar képviselők közül csupán a független Simon Zsolt és a hidas Cséfalvay Katalin nem támogatták a szigorítást, ők tartózkodtak a voksolás során. A módosítást megszavazta az OĽANO frakciójában politizáló Grendel Gábor is, valamint Híd magyar képviselői: Jakab Elemér, Vörös Péter, Balódi László, Sárközy Irén, Vavrek István, Bastrnák Tibor.
A törvény nagyon általánosan fogalmaz, épp ezért akár ez a helyzet is tekinthető törvénysértőnek. A törvény azonban abban a vonatkozásban sem egyértelmű, hogy konkrétan kik tekinthetők a törvénysértőknek ebben, ill. hasonló esetekben. A törvény értelmében ugyanis törvénysértés esetén a lehetséges büntetés csak ún. jogi személyeknek (pl. hivatalosan bejegyzett polgári társulásoknak, érdekszervezeteknek, stb.) szabható ki. Ez azt jelenti, hogy a törvény nem sújtja, ill. nem sújthatja egyénileg a himnuszt a tömegben éneklő embereket.
A törvény értelmében a bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási eljárást a járási hivatalok folytatják le. Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy a törvény értelmében a bírság kiszabása ilyen esetekben a járási hivatalok törvényadta lehetősége, nem pedig kötelessége – a törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy a járási hivatal “büntetést szabhat ki”, nem pedig úgy, hogy “büntetést köteles kiszabni”. Tehát a helyi illetőségű járási hivataltól függ, hogy egyáltalán kezdeményez-e eljárást, ill. kiszab-e büntetést adott esetben.