Premier League, avagy a kiegyensúlyozottság csimborasszója
Lassan féltávjához érkezik a legtöbb európai pontvadászat. Nagyon sok olyat is találunk köztük, melyeknél már most kikristályosodni látszik a bajnok kiléte, de azt minimum meg tudjuk mondani, ki érhet oda a végén, és ki szállt el az aranyéremért folytatott küzdelmekben. Üdítő kivételt jelent azonban a Premier League idei kiírása, melyben a 14. forduló után is minden teljesen nyílt.
Nem kell nagyon messzire mennünk ahhoz, hogy egy már-már lefutott bajnokságról beszélhessünk. Ha az OTP Bank Liga tabellájára pillantunk, azt láthatjuk, hogy az aktuális második helyezett Paks az éllovas Ferencváros hátát is legfeljebb csak távcsővel nézheti, így, ha csak nem következik be valami hatalmas méretű eposzi deus ex machina, akkor a fővárosi zöld-fehérek sikere harmadtávnál elkönyvelhető.
A francia League 1 –ben is hasonló a helyzet, ott az olajmilliárdokból összerakott Paris Saint Germainnek sincs nagyon ellenfele, aki letaszíthatná őket a trónról. A német Bundesligában a Bayern München szintén öles léptekkel halad a címvédés felé. Igaz a Borussia Dortmund még 8 pontos lőtávon belül tartja magát, ám a bajorok formáját (főleg a félelmetes hazait) elnézve nem lenne meglepő, ha megtartanák az egyeduralkodó pozíciójukat.
A La Ligában kicsit igaz most kompaktabb a mezőny, mint az az elmúlt években megszokott volt, ám aligha lehet kétségünk afelől, hogy a szokásos koreográfia mentén zajlik majd a szezon. Barcelona, Real Madrid versenyfutás, amibe néha egy szemtelen, még kevésbé egy nevető (Atlético Madrid 2013/14) harmadik beleszól. Jelenleg is a Matracosoknak van arra a legnagyobb esélye, hogy a nagyok, jelen esetben jelesül a városi rivális levesébe köpjön. Igaz, az a kérdés is felmerül, hogy a Real mikor lábal ki az aktuális hullámvölgyéből.
Olaszhonban viszont idén szokatlanul kiegyenlített a mezőny, a jelenlegi szezon immár nem a Juventus vs mindenki más kategóriájába tartozik, itt a hetedik helyezett AC Milan annyival van lemaradva a listavezető Napoli mögött, mint amennyi a második Dortmund hátránya a Münchennel szemben a német bajnokságban.
Kiegyensúlyozottságban pedig azzal a Premier League –gel vetekszik, mellyel amúgy is ádáz csatában állnak a nemzetközi kupaindulást érő helyekért. Ellenben az angol bajnokság egy olyan jelenséget is fel tud mutatni a totális esélyegyenlőség bizonyítékaként, amit bizony egyetlen másik, a cikkben felsorolt pontvadászat nem. Mégpedig, hogy 13 forduló után kialakult a totális körbeverés, azaz, amint a Daily Mail zseniális infografikáján látható, mindenki képes megverni mindenkit.
A történet az első körben kezdődött, amikor is az egykor szebb napokat látott, egy győzelemmel utolsó helyen álló Aston Villa legyőzte az újonc Bournemouth gárdáját. Arról pedig, hogy a kör bezáruljon, ez esetben nem Darth Vader és Obi-wan Kenobi gondoskodtak, hanem a Sunderland és a Crystal Palace. Jermain Defoe 80. percben szerzett gólja helyére illesztette az utolsó láncszemet a ciklusban.
A szigetországi csapatok jelentősen visszaestek az európai kupasorozatokban, már nem dominálnak úgy, mint pár évvel ezelőtt. Az is megeshet velük, hogy jövőre egy klubbal kevesebb indulhat a megmérettetéseken, azt viszont nem veheti el tőlük senki, hogy talán az övék a legizgalmasabb bajnokság még mindig. Az egyszerű futballszurkoló pedig sokkal jobban járna, ha kiegyenlítettségben a többi kiírás is felvenné a kesztyűt.
(via: Daily Mail)