Fegyver a katedrán
Jó ötlet-e felfegyverezni a tanárokat?
Erőszakspirálról akkor szoktam regélni, mikor egy erőszakos esemény, jelenség újabb erőszakot szül – bosszú bosszút, gyűlölet gyűlöletet. Nos, az Egyesült Államokban (hol máshol) egy fura erőszakspirál kaphat erőre: Floridában szerdán törvényt fogadtak el arról, hogy a tanárok fegyvert viselhetnek a tanintézményekben.
A Miamihoz közel eső Parkland városka egyik középiskolájában ugyanis 2018 februárjában az iskola egyik volt diákja, a 19 éves Nikolas Cruz ámokfutásba kezdett és 17 embert – köztük diákokat és tanárokat – megölt, 17-et megsebesített.
Ugyanakkor a tanárok fegyverkezése elleni leggyakoribb érv, hogy az új joggal fegyverhez jutó személyek egyrészt maguk is elkövetővé válhatnak, másrészt ezáltal megnő balesetek lehetősége. Hiszen bár a katedrán való fegyverviseléshez 144-órás képzést és vizsgát kell abszolválni, a fegyverhasználat egy sokkal nagyobb gyakorlatot és felelősséget megkövetelő tevékenység, hiszen emberi életek forognak kockán.
Kevésbé meglepő módon az iskolai lövöldözéseknek ugyanakkor szabályos hagyománya van az Egyesült Államokban. A legelső dokumentált eset 1840-ben történt, Charlottesville-ben: a Virginiai Jogi Egyetem egyik diákja lelőtte professzorát, John A. G. Davist. Az elkövető, Joseph Green Semmes az eset után megszökött, de 7 év múlva öngyilkos lett otthonában.
A statisztikákat böngészve kiderül, az 1840-es évektől kezdve szinte évente történt egy-egy lövöldözés az államokban, ez a statisztika a századfordulót követően pedig csak romlott. Az esetek nagy részében az elkövető célzottan hajtotta végre tettét valamilyen haragosával szemben és nagyrészt vagy önkezével vetett véget életének, vagy a kiérkező rendőrök fegyvere tett pontot az ámokfutása végére. A legfiatalabb feljegyzett iskolai lövöldöző 11-éves volt, bár ezt az esetet kivételesen balesetként jegyezték fel.
Az első, iskola terültén elkövetett tömegmészárlás 1966-ban történt, Austinban. Az elkövető, Charles Whitman, egy ex-tengerészgyalogos 18 embert ölt meg, 33-at megsebesített. Az ámokfutás oka valószínűleg poszttraumás stressz okozta viselkedészavar.
Engem nagyon meglepett, hogy az 1999-ben történt Columbine középiskolai mészárlásig az iskolai lövöldözések száma fokozatosan évi hat-hét esetre nőtt, mégsem kezelték soha a szituációt. Pedig abban az évben már több mint 65 iskolai lövöldözést jegyeztek fel. Az amerikai közvélemény mégis süket és vak maradt jelenségre, és csak a kétezres évek első felével jelentek meg az első fegyveres őrök és fémdetektorok az iskolákban.
A tanárok felfegyverzésének ötletére leginkább két esett volt hatással. A történelem legsúlyosabb iskolai mészárlása 2012-ben Newtownban, Connecticutban. Akkor a húsz éves, Asperger-szindrómás, zavart lelkű Adam Lanza, 11 perc alatt 20 gyerekkel végzett, nagyobbrészt 10-éves diákokkal, 2 sebesült túlélte a mészárlást. A másik a már fentebb említett parklandi mészárlás 2018-ban.
A 2012-es esetet követően Barack Obama amerikai elnök eredménytelenül próbálkozott meg a fegyverek beszerzésére és tartására vonatkozó szövetségi szabályok megszigorításával. A Trump kormányzat pedig egyenesen a fegyvertartók pártjára állt és valójában csak súlyosbított a helyzeten.
Én valahol itt látom a jelenség egyik kulcsát: a The Guardian egy 2012-es cikke szerint az Egyesült Államokban 1998 és 2012 között hivatalosan 156 577 260 fegyver került civil kézbe, de más becslések ezt a számot inkább 270 000 000-ra becsülik. Ha minden eddigi iskolai lövöldözést végigpörgetünk, azt látjuk, az elkövetők egyszerűen jutottak fegyverhez, gyakran a szülők szekrényéből, gyakran feketén. De felteszem a kérdést: 20 évesen melyikünk próbált légpuskánál „ütősebb” lőfegyvert birtokolni a kilencvenes évek Szlovákiájában?
A lőfegyverrel gyakran már tipegőként megismerkedő ember fejében a düh, a frusztráltság, a bosszú eszköze hamarabb lesz a pisztoly, a bárhol – akár szupermarketekből is – beszerezhető vadászpuska, mint egy kés vagy bot, baseballütő. Mert a lőfegyver mágikus erőt képvisel, mióta megjelent a 13. és 14. század harcterein.
Ugyanakkor az amerikai fegyverlobbi leg gyomorforgatóbb zászlóvivője a Nemzeti Fegyverszövetség (National Rifle Association; NRA) csak haszonszerzésként tekint a fegyverbirtoklásra, bármennyire is igyekszik azt az amerikai alkotmányba csomagolni.
Az NRA tevékenysége a Trump érában pörgött fel leginkább, sőt az országhatárokon túllépve az ausztrál fegyverszigorítást is elkezdte kikezdeni. Az Egyesült Államokban az NRA jól átgondolt, több milliós kampányt indított, melynek célpontjai mások mellett az iskolai lövöldözések túlélői lettek, akikkel szemben gond nélkül indítottak lejárató kampányokat.
Az iskolákban a 2010-es évektől fokozatosan szerveznek felkészítő gyakorlatot, rendőrök és biztonsági szakemberek részvételével. Egy nemrég a Facebookon felbukkant videón pedig egy lövöldözést túlélő gyerek mesél vérfagyasztó beleéléssel arról, milyen az, mikor lövöldöző (amerikai szakterminológia szerint active shooter) van az iskolában.
Európai szemmel a kérdés továbbra is az: nem a szinte alig szabályozott fegyverkereskedelem az oka ennek? A maguk modernitásáramindig oly büszke amerikaiak mikor látják be, hogy az alkotmányos jog amelyre oly büszkék, és amit minden áron igyekeznek megóvni, nem más mint az erőszak kiskapuja?
Amerikai sajtójelentések szerint Florida 67 megyéjéből 40-ben már jelentkeztek tanárok és iskolai alkalmazottak, hogy részt vegyenek a fegyverviselésük feltételéül szabott 144 órás kiképzésen.
Kiemelt kép: The New Yorker
