Életbiztosítási kisokos – Ne dobáld ki felesleges a pénzed

Életbiztosításra szükség van. Hacsak nem tartozol a milliomosok közé, akik egy-egy váratlan baleset után is fedezni tudják a bevételkiesésük, akkor bizony neked is szükséged van rá. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyenre! A mai Pénzügyi Péntek rovatunkban adunk pár tanácsot, hogyan állítsuk be helyesen életbiztosításunk.

Először is szögezzük le, unit linked biztosítást, vagy befektetéssel egybekötött biztosítást (investičné životné poistenie) nem kötünk! A pénzügyekben jártas személyek tudják, pénzügyi öngyilkosság életbiztosításban spórolni. Feleslegesen túlárazott termék, mellyel éveken keresztül verték át az ügynökök a hiszékeny átlagembereket. Ahogy a bankba se járunk kenyérért, ugyanúgy a biztosítóba se azért járunk, hogy ott kedvezően fektessük be a pénzünk. Befektetési alapokba fektetünk be, a biztosítóban pedig biztosítjuk az értékeink, ingó és ingatlan vagyonunk, illetve – ami a mai témánk tárgya – baleset vagy betegség esetén azt, hogy a jövedelmünk továbbra is megmaradjon.  Erre pedig egyetlen pénzügyi termék szolgál: a kockázati életbiztosítás.

Olcsó és jó

Az úgynevezett kockázati életbiztosítás (rizikové životné poistenie) leginkább úgy tudjuk elmagyarázni, mint a kötelező biztosítás a kocsinkra, vagy a lakásunkra. Nincs végösszeg, nem gyűlik külön egy része a befizetett  összegnek, ha megszüntetjük, nem kapunk vissza semmit belőle (nincs visszavásárlási érték, ún. “odkupná hodnota”). Ellenben viszonylag olcsón be tudunk takarni már elég szép összegeket is baj esetére.

Megvizsgáltunk minden lehetőséget, és rájöttünk, hogy nekünk bizony kell biztosítás. Mi a következő lépés?

Vizsgáljuk meg magunk!

Az emberek változnak, mások az igényei egy 25 éves, frissen a munkaerőpiacra kikerült srácnak, mint egy 35 éves családfenntartó édesapának. A kockázati életbiztosításban pont az a jó, hogy könnyen és rugalmasan változtatható 3-4 évente, amikor változik az anyagi helyzetünk, a családi állapotunk, a pénzügyi igényeink. Ennek megfelelően mi dönthetjük el, mit kérünk a csomagba és mit nem.

Az életbiztosításnak az a különlegessége, hogy akkor kell megkötni, mikor egyáltalán még nincs rá szükségünk. Minél fiatalabbak és egészségesebbek vagyunk, annál olcsóbban kapjuk meg. Ezért néha mindent beleteszünk fejetlenül, és bele sem gondolunk, hogy egyáltalán van-e rá szükség vagy nincs. A leggyakoribb hiba, hogy előre leszögezzük, x összegtől több ne legyen, aztán a biztosító ügynök ez szerint állítgatja be a biztosítás  összegeit – ilyenkor fordul elő az eset, hogy “van biztosításunk, ám de minek” – ha túl alacsonyak az összegek, egyáltalán nem segít rajtunk baj esetén.

Sokszor találkoztunk már azzal az esettel is, hogy a kismamát és a babát szinte még ki sem engedték a szülészetről, már van a babának biztosítás kötve, jellemzően tele teljesen értelmetlen dolgokkal. Elsősorban kisgyerekre nem kötünk halál esetére nagy összegű biztosítást. Ha mindenáron szeretnénk kockázati életbiztosítást a számára, érdemes beletenni krónikus betegségekre vonatkozó kitételt, illetve komolyabb balesetek tartós következményeire biztosítani. Sajnos leggyakrabban egy-egy család anyagi keretei szűkösek, ilyenkor priorizálni kell, hogy kit biztosítunk, és kit nem. A gyereket a legjobban biztosítani úgy lehet, ha azt biztosítjuk be, aki felneveli. Tehát az első szabály: biztosítani azt a személyt biztosítjuk minden körülmények között elsőnek, aki családfenntartó, akinek a bevételkiesése a család további egészséges működését akadályozná (a gyereknek meg semmiképp sem biztosításban spórolunk az egyetemére).

Második szabály, hogy a biztosításhoz járó egészségügyi adatlapot nem blicceljük el , hanem becsületesen kitöltjük. Hogy miért? Mert bizony ha elhallgattuk, hogy dohányzunk, és igazából füstölünk mint egy gyárkémény, és tüdőrákot diagnosztizálnak nálunk, előfordulhat, hogy a biztosító közli, hogy erről ám ugyan nem volt szó, és nem fizet. És ez nem azt jelenti, hogy kizsákmányolják az embereket a csúnya vállalatok, simán csak a biztosító is egy vállalkozás, és természetes, hogy haszonnal akar zárni.

A munkánk során rengeteg esettel találkoztunk, mikor korrektül kifizettek mindent. De ehhez nekünk is korrekt partnerként kell hozzájuk viszonyulnunk. Ha a biztosítani kívánt személy vérnyomása magas, és erre gyógyszert is szed, teljesen más kockázati tényezőként kezeli egy-egy biztosítótársaság, mintha makkegészséges lenne (egyébként erről is lehet felismerni egy-egy biztosítóügynök szolgáltatásainak minőségét. Ha rá akar beszélni minket, hogy hazudjunk a kérdőévben, álljunk fel, és hagyjuk ott, mert egyértelműen csak a saját hasznát hajtja).

Akkor mire és milyen összegekre kössünk biztosítást?

Életbiztosítás halál esetére

Fontos beállítani, hogy akármelyik haláltúpus esetére vonatkozzon, ne csak baleset általi halálra! Bármelyik másik fajtáját elemezzük, hogy egyáltalán ezenfelül szükséges-e nekünk mint plusz bónusz. Például van olyan, ami csak autóbaleset esetén fizet. Ha mi vállalkozók, vagy professzionális sofőrök vagyunk, és rengeteget vagyunk úton, megérheti beletenni, ám ha nem is használjuk a jogosítványunk, akkor számunkra nincs sok értelme.

Az összegnek optimális esetben le kell fednie a család összes hitelét (lakáshitel, esetleges személyi kölcsönök, hitelkártya-tartozások), plusz a halállal kapcsolatos kiadásokat (temetés stb.). Amennyiben vannak megtakarításaink a második, harmadik nyugdíjpillérben, vagy van egyéb nyugdíjspórolásunk, ezeket az összeget leszámíthatjuk belőle, hiszen a második és harmadik pillér is öröklődik. Itt már megmutatkozik a különbség egy független 20-25 éves, akinek semmi tartozása sincs, vagy egy nagyobb lakáshitellel rendelkező 40-es családapa között. Mindenkinek más és más a megfelelő összeg, ideális 3-4 évente felülvizsgálni, vagy eleve olyat választani, melynek összege arányosan csökkent a lakáshitelünk összegével.

Biztosítás rokkantság esetére

Ha egy komoly baleset esetén a családfenntartó rokkanttá válik, jóval magasabb összegekre lesz szükség, mint halál esetén, hiszen a bevétel kiesik, ám a kiadások nem csökkenek, sőt, tovább nőhetnek (pl. a különböző kezelések, gyógyszerek árával). Ráadásul, a szlovákiai statisztikák szerint a férfiaknál mintegy 130 százalékkal magasabb az esélye, hogy rokkanttá válnak, mint hogy meghalnak, a nőknél pedig az arány egészen 250 százalék! Vagyis ez az a része a biztosításnak, amin végképp nem éri meg spórolni. Itt viszont több tényezőre is kell figyelni. Vannak biztosítások, amelyek csak balesetből adódó rokkantságot fednek le. Ám, ha azt vesszük, hogy a rokkantság leggyakoribb oka különböző mozgásszervi megbetegedések, sőt, a baleset utáni rokkantság mindössze a 2,6 százalékát teszi ki az összes rokkanttá nyilvánításnak, ezért beláthatjuk, hogy ez a fajta szinte semmilyen lefedettséget nem biztosít nekünk.

A rokkantságnak is vannak különböző fajtái – részleges és teljes rokkantság. Részleges rokkantságról akkor beszélünk, ha a munkavégzési képességünk 40-től 70 százalékig csökken, teljes rokkantságról, ha 70 százalék felett. A részleges és a teljes rokkantság aránya 73 százalék a 27-hez, (vagyis a részleges rokkantság jóval gyakoribb), így ha csak a tejes rokkantságra vonatkozna a biztosításunk, akkor azt mindenképp vizsgáljuk felül.  A jó rokkantsági biztosítás attól jó, hogy biztosítja a kieső jövedelmet, havi vagy éves járulék formájában, egy bizonyos életkorig.

Jövő heti cikkünkben folytatjuk a témát a kritikus betegségekre vonatkozó biztosításokkal és a balesetek utáni tartós következményekre vonatkozóak ideális beállításaival.