Életbiztosítás – ha nem akarod a pénzed kihajigálni 2
Múlt heti cikkünkben azt boncolgattuk, hogy mikor van szükség életbiztosításra, annak milyen fajtái vannak, és mit érdemes beletenni egy-egy kockázati életbiztosítás csomagjába. Ma ezt a vonalat visszük tovább, egészen pontosan miért is kell a kritikus betegségek biztosítása illetve a balesetek tartós következményeinek biztosítása, és itt milyen összegek az ajánlottak.
Kritikus vagy civilizációs betegségek biztosítása
Mielőtt belemegyünk, következzen előbb egy kis statisztika azoknak, akik állítják, “engem ez nem érint”. Szlovákiában az orvosok évente 30 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak a Nemzeti Onkológiai Intézet statisztikái szerint – 1994-ben ez a szám még csak 20 ezer volt. Arra, hogy az életünk folyamán (egészen pontosan 69 éves korunkig) rákot diagnosztizálnak nálunk, arra 4-7 százalékos esélyünk van (vagyis 100 ember közül 4-7 lesznek rákosak). Évente a daganatos megbetegedésekben elhunyt emberek száma Szlovákiában a férfiaknál 6.5 ezer fő, a nőknél 5 ezer. A statisztika alapján ez azt jelenti, hogy naponta 32 ember hal meg az országban valamilyen onkológiai megbetegedésben. Sajnos ezzel a statisztikával nem éppen előkelő helyen végzünk az EU-ban, mi egyike vagyunk azon országoknak, ahol a leggyakoribb elhalálozási ok a rák. A biztosítók adatai pedig szintén ezt támasztják alá: a daganatos megbetegedések adják ki a több mint a felét a hozzájuk beérkezett kifizetési kérelmeknek. Másik nagy csoportot pedig a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) megbetegedések adják ki.
A jó hír, hogy vannak különböző kezelési formák, amik már bizonyítottan működnek, a rossz, hogy ez nem kis összegekbe kerül, nem is beszélve arról, hogy egy-egy elhúzódó kezelés miatt a bevételeink eleve megcsappannak.
Tehát a biztosításunknak elsősorban ezekre kellene összpontosítania. Itt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy az egészségügyi állapotunkra vonatkozó kérdőíven csalni vagy valamit eltitkolni nem túl ésszerű dolog, mert a biztosítók baj esetén hozzáférhetnek az ügyfél teljes kórlapjához. Ha valamelyik betegségen már átestünk, akkor a biztosítás vagy drágább lesz, vagy előfordulhat, hogy a biztosító arra az adott betegségre már be sem biztosít minket.
A következő szempont, hogy melyik biztosító mennyi kritikus betegséget vesz bele a “csomagjába”, esetleg melyik betegségek a kivételek. Itt érdemes nagyon komolyan áttanulmányozni az apróbetűs részt, nehogy a végén felsüljünk, évekig fizetünk valamit, amiről nem is tudjuk mi, majd mikor megtörténik a baj, pont nem térít a biztosítónk. Legyünk tisztában azzal, mit kapunk a pénzünkért, és ezt általánosságban az összes pénzügyi termékre érvényes.
Továbbra is érvényes, hogy minél korábban kötjük meg, annál kevesebbe kerül. Például egy 30 éves ügyfélnek, aki kiváló egészségügyi állapotnak örvend, nem szed gyógyszert, nem volt eddig komoly betegsége, 10 ezer eurós biztosítási összeg 56 felsorolt betegségre cca havi 6-7 euróra fog kijönni. Ugyanez a biztosítás egy 18 évesnek mindössze 3 eurójába kerül.
Amit még érdemes számításba venni, hogy mennyi idő után fizet a biztosító. Vagyis mennyi ideig kell biztosítottnak lennünk minimálisan, hogy biztos megkapjuk a pénzt. A legtöbb helyen már három hónap után, de még mindig akad pár biztosító, ahol egészen hat hónapig kell várni, hogy teljesen fedve legyünk. Miért gond ez? Ha biztosítjuk magunkat, majd 2 hónap múlva diagnosztizálnak nálunk komoly megbetegedést, akkor sajnos hiába fizettünk mindent rendesen.
És mekkora összegre? Természetesen ez is individuális, mennyi egyéb tartalékunk, spórolásunk, befektetésünk, ingatlanunk van még, ám érdemes számításba venni azt a statisztikát, miszerint a rákos megbetegedés alatti lábadozás, és utókezelések összege körülbelül 12 ezer euróba kerül átlagosan (mi egy-másfél éves jövedelemmel szoktuk számolni a klienseinknél).
A balesetek hosszútávú következményeinek biztosítása
Komoly balesetnek nevezzük azt, amely hosszútávú következményekkel jár. Ilyen lehet egy végtag elvesztése, (részleges vagy teljes) vakság, süketség stb. Nem szabad összekeverni más biztosításokkal, melyek mondjuk a lábadozási időre fizetnek napi díjat. Itt tényleg csak akkor kapunk pénzt, ha nagy a baj. Ezt a biztosítást szintén egy nagyobb összegre lőjük be, de fontos tudatosítani, hogy ennek az összegnek csak egy bizonyos százalékát kapjuk meg. Az orvos megállapítja, milyen tartós károsodást szenvedtünk, és ez alapján a biztosító meghatározza, a végösszeg hány százalékára vagyunk jogosultak.
Példa: 10 ezer euróra állítjuk be biztosításunk és balesetben elveszítjük az egyik fogunk. A biztosítónk táblázatában ez 1 százaléknak felel meg, így jogosultak vagyunk 100 euróra. Arra nem árt ügyelni, hogy a biztosítónak 1-5 éve is lehet arra, amíg kifizeti az összeget – amíg bebizonyosodik, hogy a baleset következménye tényleg komolyan károsította az egészségünk (ez alól kivétel a valamelyik szerv, testrész elvesztése, ahol evidens a károsodás). Vannak olyan csomagok, ahol a végösszeg progresszívan emelkedik – vagyis minél nagyobb a károsodás, az eredeti összeget annál nagyobb szorzóval szorozzák fel. (Tegyük fel, hogy 10 ezer euróra biztosítottuk be magunkat, 500 százalékos progresszív teljesítéssel. Ha elveszítjük a látásunk, akkor ezt az összeget a biztosítónk felszorozza 5-tel, így végül 50 ezer eurót kapunk a baleset után). Mivel ez a biztosítás tényleg komoly, tartós következményekre szól, amelyek után kiesnek a jövedelmeink, és jelentősen megugranak az egészségügyi kiadásaink, ezért ajánlott az összeg magasabbra tenni, az éves jövedelmünk ötszörösére biztosítani magunk.
Kisebb kockazatok, amelyek befolyásolhatják a családi költségvetést
Ilyen lehet a hosszútávú betegség, amikor ideiglenesen munkaképtelenné válunk (ún. “PN-ka”), ekkor az egyes biztosítók napi díjat fizetnek (de csak maximum egy évig!), a 7., 14., 21. vagy 62. naptól, visszamenőleg. Vannak olyanok is, amikor akkor is fizetnek, amikor igaz kezelésekre járunk, de a betegség nem befolyásolja a munkavégzésünk (törött bal karral be tudunk járni az irodába dolgozni, nem kell otthon maradni).
Persze, jól hangoznak ezek a pontok, ám arra érdemes vigyázni, hogy a kisebb balesetek, és az ezzel kapcsolatos bevételkiesések jóval gyakrabban fordulnak elő a való életben, így a magas kockázat jelentősen megdrágítja a biztosításunk. Ha szűkös a havi keret, akkor jobb ezeket kiengedni, helyette pedig családi vésztartalékot kialakítani. Ha nem történik velünk semmi, a vésztartalék másra is felhasználható, míg a biztosító nem utalja vissza a befizetett pénzt.
És mi legyen a régi biztosításinkkal?
Mielőtt most azonnal fejvesztve rohannánk új biztosítást kötni, nem árt átgondolnunk néhány dolgot. Ha van biztosításunk, akkor szedjük elő a papírokat és nézzük át az új ismereteinkkel, beszéljünk szakemberrel. Milyenek a biztosítási összegek, mit tartalmaznak a szerződések? Ha több is van, vizsgáljuk felül, előfordulhat ugyanis, hogy egy dologra mindkét helyen biztosítva vagyunk, de a kritikus betegségek hiányoznak mindkettőből. Ilyenkor evidens, hogy feleslegesen fizetünk kétszer ugyanazért. Ha túl nagyok, vagy ellenkezőleg, túl alacsonyak a biztosítási összegek, változtassunk rajtuk. Esetleg kössünk kiegészítő biztosítást, vagy szüntessük meg, amire már semmi szükségünk. Mindenképp észben kell tartani azonban, hogy mivel idősebbek lettünk, az új biztosítás valószínűleg többe fog kerülni, illetve ha másik biztosítóhoz megyünk ne feledkezzünk meg a fentebb említett 3 (6) hónapnyi türelmi időről, amíg nem fizetnek betegség esetén sem.
A biztosítás egy komplex és fontos téma, amire leginkább semmennyi időt sem szeretünk szánni. “Hiszen úgyis megköti Mancika a szomszédből, jó lesz az nekem”. Miközben a saját családunk jövedelmével és jövőjével hazárdírozunk. Képesek vagyunk napokat szánni arra, hogy kiválasszuk a megfelelő plazmatévét az ebédlőbe, de nincs fél óránk arra, hogy türelmesen átolvassuk a biztosításunk részletei? Kérjünk tanácsot szakembertől, a legjobb olyantól, aki több biztosítóval is együttdolgozik, és belelát a részletekbe. És ne feledjük, nem vagyunk kötelesek elfogadni az első ajánlatot, amit az orrunk elé tesznek.
