Pártelnöki vita a Pátria Rádióban
Factchecking #1
2019. augusztus 1-jén egy pártelnöki vita keretei között a Pátria Rádió vendége volt Bugár Béla (a MOST-HÍD párt elnöke), Fehér Csaba (a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke), Menyhárt József (az MKP elnöke) és Simon Zsolt (a Magyar Fórum elnöke).
A vitát Rácz Vince vezette. A beszélgetés fő témája a közös szlovákiai magyar érdekképviselet létrehozása a 2020-as parlamenti választások előtt. A vitáról készült hangfelvétel megtalálható a Pátria Rádió archívumában.
Analízisünk célja az volt, hogy a vita során elhangzott tényszerű állítások közül meghatározzuk, mely állítások voltak igazak, hamisak vagy félrevezetőek, ill. melyek azok, amelyeknek valóságtartalmát nyilvános információ, ill. forráshiány miatt nem lehet meghatározni (tehát eldönthetetlen).
A pontos elemzés a konkrét állításra kattintva elérhető.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló törvény hatodik részének 42. paragrafusának 2. pontjának b) bekezdése alapján “A Központi Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy mely, két vagy három politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint hét százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből”. Ebből következik, hogy a Nemzeti Tanácsba történő választáskor a két vagy három politikai pártból álló koalícióknak 7 százalékos küszöböt kell megugraniuk ahhoz, hogy bejussanak a törvényhozásba. Négy és annál több párt esetében ez a határ 10 százalék.
Az állítás igaz.
Az MKP Országos Elnöksége 2019. május 27-én (az európai parlamenti választásokat követő hétfőn – a választás 2019. május 25-én, szombaton zajlott) nyilvánosságra hozott közleményében a következő szerepel: “A felvidéki magyarság gyarapodása és erősödése érdekében az MKP elnöksége kezdeményezi az egységes magyar politikai érdekképviselet megteremtését az ezen célokkal egyetértő szervezetekkel.”
Az állítás tehát igaz.
A Magyar Közösség Pártja 2010-től parlamenten kívüli párt, viszont jelenlétét meg tudta tartani a régiókban, aminek bizonyítéka a megyei és a helyhatósági választások eredményei. Például a 2013-as megyei választásokkor a leadott szavazatok 8,33 százalékát szerezte meg, ezzel a második legöbb mandátumot szerezte az országban egyéni pártként (azaz, ha nem vesszük figyelembe a választási koalíciókat és a független jelölteket) a SMER-SD után. 2017-ben szintén a második legtöbb mandátumot szerezte egyéni pártként. A 2010-es helyhatósági választásokon az 5. legtöbb képviselői mandátumot szerző párt volt, továbbá 129 polgármesteri széket is magukénak tudhattak. 2014-ben a 3. legtöbb képviselői mandátumot szerző párt volt és 107 polgármesteri pozíciót is szereztek. A legutolsó helyhatósági választásokon, 2018-ban pedig a 4. legtöbb mandátumot szerző párt volt az MKP a statisztikák szerint, továbbá 115 polgármesterük lett.
Az állítást igaznak minősítjük.
2019. július 24-én hozták nyilvánosságra a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének júniusban végzett felmérésének eredményeit. A felmérés ezer felnőtt szlovákiai magyar résztvevővel készült. Az eredmények alapján, ha létrejönne az egységes magyar érdekképviselet “a választási részvétel 8%-kal növekedne (75%-ra) a szlovákiai magyarok körében. Egyben a magyarokra leadott szavazatok száma is nőne: a megkérdezettek 70%-a szavazna a közös érdekképviseletre. A Híd választói közül 83%, az MKP választói közül 87% szavazna egy közös képviseletre”. Bár igaz, hogy a Fórum Intézet felmérése alapján a megkérdezettek többsége (70 százalék) a közös érdekképviseletre szavazna, viszont ez nem interpretálható mint az egész közösség véleménye.
Az állítást ezért félrevezetőnek minősítjük.
A 2019. június 9-én Pozsonyban tartott MKP-Híd egyeztetés után a sajtónak Bugár Béla azt nyilatkozta, kettős koalícióban gondolkodnak.
Az állítást igaznak minősítjük.
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség 2012 végén alakult meg. Hivatalosan a belügyminisztériumnál bejegyzésre a Szlovákiai Vállalkozók Pártjának (SŽS) átnevezésével került 2013. decemberében. Az említett három párt többször is tárgyalt már közösen – egy ízben Komáromban Zsák Malina Hedvig ügye kapcsán ült tárgyalóasztalhoz a három szlovákiai magyar párt vezetője (MKDSZ, MKP, MOST-HÍD). Később az MKDSZ is helyet kapott az 2016. november 21-én megrendezett Magyar-Magyar Párbeszéd nevű társadalmi fórumon. 2019 nyarán pedig részt vettek a parlamenti választásokkal kapcsolatos egyeztetéseken. Az MKDSZ megalakulását követő, a Híd párt és az MKP felé irányuló megkeresésekről, ill. levelekről és azok tartalmáról semmilyen információt vagy sajtóanyagot nem találtunk, így az állítást eldönthetetlennek minősítjük.
A Fehér Csaba által vezetett Magyar Kereszténydemokrata Szövetség 2019 júniusában és júliusában tárgyalásokat folytatott a Magyar Közösség Pártja, a Híd és a Magyar Fórum képviselőivel a soron következő 2020-as parlamenti választás kapcsán. Az MKDSZ először a Híd képviselőivel tárgyalt 2019. június 28-án. A találkozó témája az MKDSZ közleménye szerint “a pártok együttműködése, a magyar parlamenti képviselet biztosítása, illetve a kialakult politikai helyzet megvitatása volt”. Ezt követően, július 12-én az MKP képviselőivel ültek tárgyalóasztal mellé az MKP székházában. Július 25-én a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tárgyalt a lehetséges együttműködésről a 2019-ben bejegyzett Magyar Fórummal is.
Az állítás tehát igaz.
2019. június 22-én a Híd párt Országos Tanácsának (OT) ülése után a párt elnöke, Bugár Béla úgy nyilatkozott: “a Most-Híd párt a jövő évi parlamenti választásokon kész helyet biztosítani választási listáján olyan pártok jelöltjeinek is, amelyekkel meg tud egyezni az együttműködésről”. Az ülés után kiadott OT-közlemény szerint „azoknak a pártoknak, amelyekkel sikerül egyezségre jutnunk, a régiók és a kisebbségek parlamenti képviselete biztosítása és megerősítése érdekében helyet kínálunk a parlamenti választási listánkon”. A párt főleg a parlamenten kívüli tömörülésekkel és pártokkal szeretne egyeztetni. A Híd Országos Tanácsa megbízta a párt elnökségét, hogy tárgyalni hívja a régiókat és a nemzetiségi kisebbségeket képviselő pártokat.
Az állítás igaz.
A Focus ügynökség a HÍD párt által rendelt augusztus elején nyilvánosságra hozott felmérésének eredményeit kommentálva Martin Slosiarik, az ügynökség vezetője úgy nyilatkozott az Új Szó napilapnak, hogy “a Híd és az MKP közös listája nem növelné a választói kedvet a szlovákiai magyarok körében. A 714 válaszadó 14,4 %-a döntene úgy, hogy a két párt közös listaállítása esetén nem menne el szavazni, esetleg szlovák pártra szavazna, külön indulás esetében azonban a Híd vagy az MKP táborát erősítenék. 3,36% válaszolta, hogy a két párt közös listáját választaná, de a külön induló Hidat vagy MKP-t nem támogatná. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Híd és az MKP választóinak harmada azt válaszolta, hogy egy közös lista esetén nem menne szavazni, vagy más pártot választana, esetleg még nem tudja, hogy kire szavazna.” A felmérés személyes interjú formájában, a magyarok lakta megyékben valósult meg.
Az állítást igaznak minősítjük.
A Híd és az MKP küldöttsége július 11-én találkozott először, ezt követően pedig július 29-én. A két párt erről a két találkozóról tájékoztatta a sajtót. Az első találkozót követően a Híd és az MKP közös nyilatkozatot adott ki, amelyben közlik, hogy a Híd listáján való indulásra, valamint a választási párt létrehozására nincs reális esély. A Híd, valamint az MKP honlapján is elérhető közlemény szerint “a tárgyalás során egyértelművé vált, hogy ezek közül a lehetőségek közül kettő megvalósítására nincsen reális esély: a Híd listáján való indulásra, valamint a választási párt létrehozására. Ennek okán a felek megegyeztek, hogy a következő időszakban a pártok házon belül elemzik, hogy a fennmaradó két megoldás (külön indulás, koalíció) közül melyik ad jobb esélyt a parlamenti képviselet biztosítására”.
Az állítás igaz.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló törvény hatodik részének 42. paragrafusának 2. pontjának c) bekezdése alapján “a Központi Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy mely, legalább négy politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint 10 százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből”. Ebből következik, hogy a Nemzeti Tanácsba történő választáskor a négy vagy annál több politikai pártból álló koalícióknak 10 százalékos küszöböt kell megugraniuk ahhoz, hogy bejussanak a törvényhozásba.
Az állítás igaz.
Simon Zsolt ezen állítását azzal támasztotta alá, hogy “2016-ban a (Most-Híd, megj.) párt 6,5%-ot kapott a parlamenti választásokon. Az utolsó országos parlamenti választáson, az európai parlamenti választáson 2,6%-ot kapott a párt” és azzal érvelt, hogy ez 50 százalékos visszaesést jelent. A 2016-os parlamenti választások során a Most-Híd a leadott szavazatok 6,5 százalékát szerezte meg, ezzel 11 mandátumot szerezve a szlovák parlamentben. A szavazók száma pontosan 169 593 volt. Ehhez képest az 2019-es európai parlamenti választás során a párt csupán 2,59 százalékos eredményt érte el és 25 562 szavazott kapott. Igaz, hogy mindkét esetben országos szavazásról van szó, ahol az egész ország egy választási körzet, viszont eredményeiket az eltérő részvételi arány miatt nem helyes összehasonlítani. A választási részvétel a 2016-os parlamenti választások alkalmával 59,82 százalék volt, míg 2019-ben az európai parlamenti választások alkalmával csupán 22,74 százalék.
Az állítás tehát megtévesztő.
Az Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd képviselői a választási együttműködéssel kapcsolatban összesen 4 verzióval számoltak: választási párt létrehozásával, a Most-Híd jelöltlistájának felhasználásával közös listaként, választási koalíció létrehozásával vagy önálló jelöltlisták létrehozásával. A Magyar Közösség Pártja 2019. június 29-én még úgy nyilatkozott, hogy “az MKP mindenekelőtt választási párt létrehozását, esetleg választási koalíció megalakítását tartja elfogadható együttműködési formának”. A választási pártról szóló elképzeléseit az MKP képviselői be is mutatták a 2019. július 2-i MKP – Magyar Fórum találkozón. Akkor a Magyar Fórum képviselői úgy vélekedtek, hogy “a Magyar Fórum ezt a javaslatot megvitatja a saját struktúráin belül.”
Ezt követően a HÍD és az MKP első, július 11-i találkozója után a két párt közös nyilatkozatot adott ki, amelyben közlik, hogy a HÍD listáján való indulásra, valamint a választási párt létrehozására nincs reális esély. A nyilatkozatban viszont ez a döntés közös döntésként van prezentálva és nem tartalmazza azt az információt, hogy melyik fél utasította el ezt a lehetőséget. Az elérhető információk alapján nem konstatálható a Magyar Fórum viszonyulása a választási párt létrehozásához, ill. hogy melyik párt utasította el ezt a lehetőséget, így ez az állítás eldönthetetlen.
A Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd a választási együttműködéssel kapcsolatban összesen 4 verzióval számoltak: választási párt létrehozásával, a Most-Híd jelöltlistájának felhasználása közös listaként, választási koalíció létrehozása vagy önálló jelöltlisták létrehozása. A választási pártra ugyanolyan feltételek lennének érvényesek, mintha egy párt indulna a választásokon, nem pedig választási koalíció. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló törvény hatodik részének 42. paragrafusának 2. pontjának a) bekezdése alapján “a Központi Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a) mely politikai pártok szereztek kevesebb, mint öt százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből”. Ebből következik, hogy a Nemzeti Tanácsba történő választáskor egy párt esetén 5 százalékos küszöböt kell megugrani ahhoz, hogy bejusson a törvényhozásba.
Ez az állítás igaz.
Az MKP Országos Tanácsának 2019. június 29-én tartott ülése után Kocur László pártigazgató a MA7 portálnak azt nyilatkozta, hogy “az MKP mindenekelőtt választási párt létrehozását, esetleg választási koalíció megalakítását tartja elfogadható együttműködési formának”. Ezt követően a Híd és az MKP első, július 11-i találkozója után a két párt közös nyilatkozatot adott ki, amelyben közölték, hogy a választási párt létrehozására nincs reális esély.
Az állítás igaz.
A Statisztikai Hivatal honlapján leellenőrizhető, hogy a Magyar Közösség Pártja 4,96%-kal végzett a 2019-es európai parlamenti választáson, az EP-be való bejutáshoz 396 szavazat hiányzott. A Menyhárt József által említett adat (400 szavazat) így toleranciahatáron belül van. A 2019-es EP-választás országos részvételi aránya 22,74% – a Menyhárt-féle adat (23%) szintén toleranciahatáron belül helyezkedik el, így az állítás mindkét része igaznak minősül.
Menyhárt a 2019-es európai parlamenti választást követően, mikor az MKP-nak nem sikerült mandátumot szereznie, felajánlotta a lemondását, amit az MKP Országos Elnöksége nem fogadott el. Ezt követően 2019. június 29-én a párt Országos Tanácsa bizalmat szavazott Menyhártnak.
Az állítás igaz.
A Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd képviselői a választási együttműködéssel kapcsolatban összesen 4 verzióval számoltak: választási párt létrehozásával, a Most-Híd jelöltlistájának felhasználásával közös listaként, választási koalíció létrehozásával vagy önálló jelöltlisták létrehozásával – tehát 3 az együttműködés konkrét formáját foglalja magába, 1 pedig az együttműködés elvetését. Az MKP és a Most-Híd első, 2019. július 11-én megvalósult találkozója után a pártok képviselői elvetették a választási párt lehetőségét, ill. azt, hogy a HÍD párt jelöltlistáját közös listaként használják. A közös nyilatkozat szerint “…a felek megegyeztek, hogy a következő időszakban a pártok házon belül elemzik, hogy a fennmaradó két megoldás (külön indulás, koalíció) közül melyik ad jobb esélyt a parlamenti képviselet biztosítására”. Menyhárt József állítása szerint csupán a koalícióról szólnak a tárgyalások a két párt között, a közlemény szerint azonban a választásokon való külön indulás lehetősége is fennáll.
Az állítás tehát félrevezető.
2019. július 24-én hozták nyilvánosságra a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének júniusban végzett felmérésének eredményeit, amely ezer felnőtt szlovákiai magyar résztvevővel készült. A felmérés eredményei alapján 2019-ben több szlovákiai magyar választó adná le voksát szlovák pártra, mint 2018-ban. Míg egy évvel ezelőtt a felmérés alapján csak 5 százalékuk tett volna így, 2019-ben már 14 százalékuk szavazna szlovák pártra.
Az állítás igaz.
A 2019-es európai parlamenti választások alkalmával egy magyar érdekeket képviselő szlovákiai pártnak sem sikerült mandátumot szereznie. A Magyar Közösség Pártja a leadott szavazatok 4,96 százalékát szerezte meg, így nem lépte át az 5 százalékos választási küszöböt (annak ellenére, hogy 12 300 szavazattal többet kapott 2019-ben, mint a 2014-es EP-választáson). A Most-Híd vegyespárt 2,59 százalékkal végzett, szintén mandátum nélkül maradt. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetsége (MKDSZ) 2270 szavazatot kapott, tehát a szavazatok 0,23 százalékát szerezték meg. A 2019 februárjában bejegyzett Magyar Fórum pedig értelemszerűen nem indult a választáson.
Az állítás igaz.
Bugár Béla Simon Zsolt kijelentésére reagált, miszerint “a HÍD elvesztette 50 százalékát a választóinak”, amit azzal indokolt, hogy “2016-ban a (Most-Híd, megj.) párt 6,5 %-ot kapott a parlamenti választásokon. Az utolsó országos parlamenti választás, az európa parlamenti választás 2,6% volt”. A 2016-os parlamenti választások során a Most-Híd a leadott szavazatok 6,5 százalékát szerezte meg, ezzel 11 mandátumot szerezve a szlovák parlamentben. A szavazók száma pontosan 169 593 volt. Ehhez képest a 2019-es európai parlamenti választás során a párt csupán 2,59 százalékos eredményt érte el és 25 562 szavazott kapott. Igaz, hogy mindkét esetben országos szavazásról van szó, ahol az egész ország egy választási körzet, viszont eredményeiket az eltérő részvételi arány miatt nem helyes összehasonlítani, és a szavazók száma alapján nem is beszélhetünk 50 százalékos visszaesésről. A választási részvétel a 2016-os parlamenti választások alkalmával 59,82 százalék volt, míg 2019-ben az európai parlamenti választások alkalmával csupán 22,74 százalék.
Bugár állítása tehát igaz.
A Most-Híd polgári párt 2009 júliusában alakult. A belügyminisztérium honlapja szerint a pártot 2009. július 3-án jegyezték be.
Az állítás igaz.
A Focus ügynökség júliusi, a Híd párt által rendelt felmérése alapján – amely azt vizsgálta, miként értékelik a megkérdezettek a szlovák-magyar együttélést – a válaszadók 61 százaléka szerint a jelenlegi kormány (SMER-SD – SNS – Most-Híd koalíció) pozitív hatással volt a magyar kisebbség szlovákiai helyzetére. Bár Bugár a számadatot (toleranciahatáron belül) helyesen idézte, viszont helytelenül azt állította, hogy a válaszadók a Híd párt munkáját/tevékenységét értékelték, nem pedig az egész kormányét. Fontos még megemlíteni, hogy a felmérés nem az összes szlovákiai választópolgárt imitáló mintával dolgozott, hanem azok körében végezték, akik jól beszélnek magyarul vagy magyar nemzetiségűek, esetleg kifejezetten magyar nyelven akarták kitölteni a kérdőívet – tehát maga az általánosítás is helytelen.
Az állítást hamisnak minősítjük.
A Focus ügynökség felmérése szerint, amelynek részeredményeit 2019. augusztus 10-én hozták nyilvánosságra, és amely a dél-szlovákiai régió szavazóinak hozzáállását kutatta az esetleges közös magyar érdekképviselet megalakulása kapcsán, foglalkozott azzal a kérdéssel is, mennyi szavazó adná le voksát szlovák pártokra. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy ha a Híd és az MKP külön indul a választáson, akkor a megkérdezettek 24,4%-a szavazna szlovák pártra. Közös lista esetén a Híd szavazótáborának 2,5%-a, az MKP szavazóinak 4,8 százaléka vándorolna szlovák párthoz. Közös MKP-Híd lista esetén a válaszadók 22,5 százaléka szavazna szlovák pártra. A Focus-felmérés adatai szerint ez az állítás hamis, hiszen a szlovák pártokra voksolók aránya nem érné el a 30 százalékot. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a válaszadók 27,9 százaléka szlovák nemzetiségű volt, ezért az eredményeket nem általánosíthatjuk a szlovákiai magyarokra.
Az állítás első feléből nem egyértelmű, Bugár pontosan milyen kisebbségi “dolgokra” gondol, amelyek ellen az SaS párt és az OĽaNO mozgalom nemmel szavazott, így az állítás első fele eldönthetetlen. A Progresszív Szlovákia párt már 2017-es víziójába belefoglalta Szlovákia kisebbségeit, mivel a dokumentum szerint “Szlovákia kisebbségeit és azok kultúráját elválaszthatatlanként kell tekinteni a szlovák többségtől és annak kultúrájától, továbbá ösztönözni kell a párbeszédet és a többnyelvűséget (.pdf, 113 o.). Ennek okán Bugár állítása hamis.
A MOST-HÍD párt 2009-ben alakult meg. 10 éves fennállása óta 3 országos (tehát a Nemzeti Tanácsba szóló) választáson és 2 európai parlamenti választáson mérettette meg magát. A 2010-es országos választáson 8,12 százalékot, 2012-ben 6,89 százalékot és 2016-ban 6,5 százalékot ért el. 2014-ben az európai parlamenti választások alkalmával 5,83 és 2019-ben 2,59 százalékot ért el a párt. Mivel egyik esetben sem haladta meg az említett 10 százalékot, így ez az állítás igaz.
2016-ban a MOST-HÍD megalakulása óta a harmadik parlamenti választáson mérettette meg magát. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a párt akkor az érvényes szavazatok 6,5 százalékát szerezte meg és 11 képviselőt küldhetett a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Az utolsó 2019-es európai parlamenti választáson a párt a szavazatok 2,59 százalékát érte el.
Az állítás igaz.
A Híd 2019-ben az európai parlamenti választások alkalmával 25 562 szavazatot, míg 2014-ben 32 708 szavazatot kapott, tehát 2019-ben összesen 7146 szavazattal kaptak kevesebbet, mint 2014-ben. A Bugár Béla által közölt adat nem haladja meg az 5 százalékos toleranciahatárt, így ez az állítás igaz.
2009. július 11-én Somorján zajlott a MOST-HÍD párt alapító közgyűlése, amelyen a hozzászólások többsége magyarul vagy kétnyelvűen hangzott el. A párt elnökének Bugár Bélát választották, továbbá 3 alelnököt is megválasztottak a küldöttek – Rudolf Chmelt, Simon Zsoltot és Pfunder Editet. A közgyűlést követő sajtótájékoztatóról nem található felvétel a világhálón, így eldönthetetlen az állítás.
2019. június 22-én a HÍD párt Országos Tanácsának (OT) ülése után a párt elnöke, Bugár Béla úgy nyilatkozott: “a Most-Híd párt a jövő évi parlamenti választásokon kész helyet biztosítani választási listáján olyan pártok jelöltjeinek is, amelyekkel meg tud egyezni az együttműködésről”, ill. a kisebbségek és a régiók fejlődésért dolgoznak. Az ülés után kiadott hivatalos OT-közlemény szerint „azoknak a pártoknak, amelyekkel sikerül egyezségre jutnunk, a régiók és a kisebbségek parlamenti képviselete biztosítása és megerősítése érdekében helyet kínálunk a parlamenti választási listánkon”. Egy 2019. július 29-i sajtóhír szerint a MOST-HÍD párt korábban már egyeztetett a Szlovákiai Roma Kezdeményezés (RIS), a Szlovák Konzervatív Párt (SKS) és az Esély (Šanca) pártok vezetésével, továbbá a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel is. Mivel sem a HÍD párt Országos Tanácsának hivatalos közleményében, sem a párt vezetőinek nyilatkozataiban nem szerepelt semmilyen konkrét kikötés vagy specifikáció az együttműködésre hívott pártok jellegét tekintve, az állítást hamisnak minősítjük.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet júliusban végzett felmérése ezer felnőtt szlovákiai magyar résztvevő bevonásával készült, és a résztvevők hozzáállását kutatta egy közös magyar érdekképviselet létrejötte esetén. A felmérés eredményei 2019. július 24-én láttak napvilágot, egy héttel a pártelnöki vita előtt (a felvétel augusztus 1-jén készült). A felmérés szerint a megkérdezettek 67 százaléka menne el szavazni, ha a választások a közeljövőben lennének – tehát közös magyar érdekképviselet nélkül. Abban az esetben, ha a közös érdekképviselet létrejönne, ez az érték 8 százalékponttal növekedne 75 százalékra. 88 százaléka a megkérdezetteknek szükségesnek tartja a szlovákiai magyar politikai képviseletet. Annak ellenére, hogy Menyhárt helytelenül egy héttel korábbira datálta a felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalát, eredményeit helyesen idézte. Az állítást igaznak minősítjük.
A MOST-HÍD párt 2009-ben alakult, azóta három parlamenti választáson méretette meg magát – 2010-ben, 2012-ben és legutoljára 2016-ban. A 2010-es választásokra készült program az INEKO oldalán érhető el (.pdf), összesen 35 oldala van. A 2012-es parlamenti választásokra készült programpontok szintén elérhetőek a világhálón és összesen 12 oldalas brossúrában vannak foglalva. Nem kizárt, hogy létezik egy bővebben kidolgozott program is, azt viszont nem sikerült megtalálnunk a világhálón. A 2016-os választásokra készült a párt Polgári Vízió 2016 nevet viselő dokumentum, amely a HÍD stratégiai programja egyben. Összesen 184 oldalas dokumentumról van szó. Bugár viszont nem specifikálta, melyik választási programra gondol, és nem kizárt, hogy ezen kívül létezik vagy léteznek továbbiak, amelyek nem nyilvánosak. Ezért az állítást eldönthetetlennek minősítjük.
2010 novemberében a Radičová-kormány idején a MOST-HÍD pártja egy komplex kisebbségi nyelvhasználati törvénytervezet előkészületeiről nyilatkozott. A jogszabályt Rudolf Chmel (MOST-HÍD) akkori kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala készítette elő. A módosítást végül 2011. május 25-én fogadták el, hatályba 2011. július 1-jétől lépett, viszont nem volt pozitív fogadtatása (a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság például csalódást keltőnek nevezte, A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala egyes részeit visszalépésnek tartotta).
Az állítás igaz.
Igor Matovič, az OĽaNO elnöke még 2017-ben a megyei választások után kilátásba helyezte a következő parlamenti választások előtt az MKP-val való közös indulást. Később megvalósult egy OĽaNO-MKP regionális koalíció Nagyszombat megyében.
Az állítás igaz.
A Magyar Közösség Pártja 4,96 %-kal végzett a 2019-es európai parlamenti választáson, az EP-be való bejutáshoz 396 szavazat hiányzott – tehát a párt nem szerzett mandátumot. A Menyhárt József által említett adat (400 szavazat) így toleranciahatáron belül van. Az MKP 2014-ben 36 629, míg 2019-ben 48 929 szavazatot szerzett – utóbbi pontosan 12 300-zal több, mint a 2014-es adat.
Az állítás igaz.
1998 és 2006 között a Magyar Koalíció Pártja (2012-től Magyar Közösség Pártja) két kormánykoalíció tagja is volt – az első (1998 – 2002) és második Dzurinda-kormányé (2002 – 2006). Az első Dzurinda-kormány 4 párt koalíciójából született – a Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK), a Demokratikus baloldal pártja (SDĽ), a Magyar Koalíció Pártja (SMK) és a Polgári megértés (SOP) pártokéból. A második Dzurinda-kormányt a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS), a Magyar Koalíció Pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és az Új polgár szövetsége (ANO) párt alkotta. Lubomír Kopeček politológus osztályozása (.pdf, 490-491 o.) szerint liberálisnak ezen pártok közül a SDK később SDKÚ-DS és az ANO párt számított. A KDH kereszténydemokrata párt, míg az SDĽ a szociális demokrácia képviselője volt. Az SOP Kopeček szerint szociálisan liberális orientáltságú formáció volt (.pdf). A két Dzurinda-kormány ideje alatt – pontosabban 2004-ben – Szlovákia belépett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (a NATO-ba) és az Európai Unióba 2004. május 1-jén.
Az állítás igaz.
A Simon Zsolt által vezetett Magyar Fórum – Maďarské Fórum párt 2018. szeptember 1-jén jelentette be megalakulását, és ezzel egyidejűleg a hivatalos bejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtés megkezdését is. 2019. január 31-én a párt előkészítő bizottsága 14 400 aláírást adott le a belügyminisztériumban.
Az állítás igaz.
Önmeghatározás, identitáspolitika, önkormányzatiság, oktatásügy és nyelvi jogok. Ezt az öt kategóriát tartalmazta a Híd 2016-ben bemutatott programtervezete. A Polgári Vízió a MOST-HÍD párt hosszútávú stratégiai programja, amelyben többek közt deklarálják, hogy “közösségünk fő törekvése e téren a kulturális és oktatási önkormányzatiság jogának megszerzése kell, hogy legyen. A területi autonómia a magyarlakta régió szétaprózottsága miatt jelenleg nem tűnik adekvát megoldásnak a közösség problémáira”. Ebből következik a “Híd stratégiai célja a nemzetpolitikában a kulturális és oktatási önkormányzatiság biztosítása a szlovákiai magyar közösség számára” (.pdf, 102. o.).
Az állítás tehát igaz.
Simon Zsolt földművelésügyi miniszter volt 2002. október 16. és 2006. július 4. között, a második Dzurinda-kormány alatt, valamint 2010. július 9. és 2012. április 4. között, a Radičová-kormány idején.
Az állítás tehát igaz.
A Magyar Koalíció Pártja (ma Magyar Közösség Pártja) a kereszténydemokrata, Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a szintén jobboldali, Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom és a liberális, A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt egyesülésével jött létre 1998. június 21-én. Az 1992-es parlamenti választásokon az Együttéléssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal a Popély Gyula vezette Magyar Néppárt indult hármas koalícióban, de mandátumhoz nem jutott. 1998-ban, a Magyar Koalíció Pártja megalakulása előtt beolvadt az Együttélés Politikai Mozgalomba.
Az állítás igaz.
A harmadik Mečiar-kormány idején újra napirendre került a magyar tannyelvű iskolák fokozatos elszlovákosításának terve. Ennek keretén belül a kétnyelvű bizonyítványokat eltörölték és több iskola igazgatóját is elmozdították. Az oktatási minisztérium fokozatos pressziójára válaszul 1995. április 22-én a II. komáromi országos tiltakozó nagygyűléssel, majd később a szlovákiai magyar politikai és társadalmi szervezetek képviselőit tömörítő koordinációs tanácsok hálózatának létrehozásával válaszolt.
Az állítás tehát igaz.
(Forrás: Új Szó, 48. évfolyam, 1995.04.22 – Szombat – Archívum)
A vita napjáig a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum összesen négy fizetett hirdetést jelentetett meg az Új Szó hasábjain. Ebből kettőt (július 4-én és július 19-én) a címlapon. Ezeken a párt logója látható. A másik kettő július 12-én és július 26-án jelent meg: előbbin Simon Zsolttal, utóbbin Janits Erzsébettel egy fizetett PR-interjú.
Ezen kívül, július 1-jétől a vita napjáig megjelent 27 lapszámból 8-ban került említésre Simon Zsolt neve, ebből háromszor a Fehér Csaba vezetett MKDSZ pártja is meg volt említve a cikkekben. A 8-ból egyszer pedig az MKDSZ nem válaszolt a lap megkeresésére, ezért véleménye az adott témával kapcsolatban nem jelent meg a lapban. Mind a 8 cikk témája a magyar összefogás, valamint a magyar pártok közti tárgyalások.
Az állítás tehát hamis.
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség 2012 végén alakult meg. Hivatalosan a belügyminisztériumnál bejegyzésre a Szlovákiai Vállalkozók Pártjának (SŽS) átnevezésével került 2013. decemberében. Az említett három párt többször is tárgyalt már közösen – egy ízben Komáromban Zsák Malina Hedvig ügye kapcsán ült tárgyalóasztalhoz a három szlovákiai magyar párt vezetője (MKDSZ, MKP, Híd-Most). Később az MKDSZ is helyet kapott az 2016. november 21-én megrendezett Magyar-Magyar Párbeszéd nevű társadalmi fórumon. 2019 nyarán pedig részt vettek a parlamenti választásokkal kapcsolatos egyeztetéseken. A 2013-as és 2017-es megkeresésekről semmilyen sajtóanyagot vagy nyilatkozatot nem találtunk, így az állítást eldönthetetlennek minősítjük.
A Magyar Koalíció Pártja 1998-ban jött létre az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egyesülésével. A párt formálisan a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDH-MKDM) átnevezésével jött létre 1998. május 22-én.
Az állítás igaz.
A Vladimir Mečiar vezette kormány által 1998-ban elfogadott “választási törvénymódosítás bevezetett egy koalíción belüli 5 százalékos küszöbhatárt, azaz minden egyes párt egy adott koalíción belül el kellett, hogy érje az 5 százalékos küszöbhatárt ahhoz, hogy a koalíció részeként a parlamentbe kerülhessen. Technikailag a koalíción belül érvényes küszöbhatár azt jelentette, hogy a koalíción belüli pártok jelöltlistája mint a közös jelöltlista része jelent meg (minden pártnak a koalíción belül külön szavazólappal kellett rendelkeznie). A módosítás nem engedte meg, hogy az egyik párt jelöltje a másik párt szavazólistáján szerepeljen, továbbá megtiltotta, hogy a koalíción belül az 5 százalékos küszöbhatárt túllépő párt szavazatokat adjon át a küszöbhatárt nem teljesítő pártnak” (Grigorij Mesežnikov: A nem konszenzuson alapuló választási reform: Szlovákia esete c. tanulmány). Erre reagált az akkori három magyar párt választási stratégiájuk módosításával, és kialakítottak egy magasabb szintű együttműködést – amikor az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt, Magyar Koalíció Pártja néven egyesültek.
Az állítás igaz.
2016-ba Halász Béla, aki a 150. helyet foglalta el az MKP választási listáján független jelöltként (nem volt tagja a pártnak), Pozsonyban “Én kimondom: »Autonómia«” feliratú óriásplakátot tett ki. A párt hivatalos álláspontja szerint “Pozsonyban látható óriásplakátja nemcsak egyeztetés nélkül jelent meg, hanem nincs összhangban az MKP kampánystratégiájával sem. Tudomásul vesszük, hogy Halász Béla önálló utat kíván járni, ennek megfelelően levesszük az MKP jelöltlistájáról. További munkájához sok sikert kívánunk”.
Az állítás tehát igaz.
A Híd és az MKP küldöttsége július 11-én találkozott először, ezt követően pedig július 29-én. A két párt erről a két találkozóról tájékoztatta a sajtót. Mivel lehetséges, hogy a Híd és az MKP között zajlottak olyan tárgyalások, amelyekről a képviselők nem tájékoztatták a nyilvánosságot (hiszen a vita folyamán Bugár állítását Menyhárt József is megerősítette), Bugár Béla állítását eldönthetetlennek minősítjük. A hivatalos harmadik találkozóra az előzetes hírek szerint az 2019. augusztus 19-ével kezdődő héten kerül sor.
