Bugár Béla és Menyhárt József a magyar-magyar összefogásról a Pátria Rádióban
Factchecking #2
2019. augusztus 20-án a Pátria Rádió Reggeli műsorának vendégei volt Bugár Béla (a MOST-HÍD párt elnöke) és Menyhárt József (az MKP elnöke).
A műsorvezető Bartalos Éva volt. A beszélgetés fő témája a közös szlovákiai magyar érdekképviselet létrehozása a 2020-as parlamenti választások előtt és a két párt harmadik találkozója. Az analízis publikálásának idején a tárgyalások már lezáródtak – nem lesz MKP-HÍD választási koalíció.
Analízisünk célja az volt, hogy a vita során elhangzott tényszerű állítások közül meghatározzuk, mely állítások voltak igazak, hamisak vagy félrevezetőek, ill. melyek azok, amelyeknek valóságtartalmát nyilvános információ, ill. forráshiány miatt nem lehet meghatározni (tehát eldönthetetlen).
A pontos elemzés a konkrét állításra kattintva elérhető.
Az MKP és a Híd tárgyalásai minden esetben zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával zajlottak, tehát nem tudható, hogy pontosan mi hangzott el az egyeztetéseken. A harmadik hivatalos találkozóra 2019. augusztus 19-én került sor, mely után a két párt képviselője – Őry Péter és Ravasz Ábel megerősítette, hogy a két pártnak 19-ből 17 pontban sikerült közös nevezőre jutnia. Ha a 19 állításból 17-ben megegyeztek, akkor az állítások 89,5%-ában született megegyezés. Az állítás tehát igaz.
A MOST-HÍD polgári párt alapszabálya alapján az Országos Tanács, amely “a két Közgyűlés közti időszakban a párt legfelsőbb központi szerve” minősített többséggel dönt “az országos választási és választások utáni koalíció megkötéséről és felbontásáról a párt Országos Elnökének javaslatára” továbbá “a párt Országos Elnökének javaslatára a választási listáról az országos parlamenti választásokra és az európai parlamenti választásokra” (.pdf, 10. o.). Az állítás igaz.
A Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd képviselői a választási együttműködéssel kapcsolatban összesen 4 verzióval számoltak: választási párt létrehozásával, a Most-Híd jelöltlistájának felhasználásával közös listaként, választási koalíció létrehozásával vagy önálló jelöltlisták létrehozásával – tehát 3 az együttműködés konkrét formáját foglalja magába, 1 pedig az együttműködés elvetését. Az MKP és a Most-Híd első, 2019. július 11-én megvalósult találkozója után a pártok képviselői elvetették a választási párt lehetőségét, ill. azt, hogy a HÍD párt jelöltlistáját közös listaként használják. A közös nyilatkozat szerint “…a felek megegyeztek, hogy a következő időszakban a pártok házon belül elemzik, hogy a fennmaradó két megoldás (külön indulás, koalíció) közül melyik ad jobb esélyt a parlamenti képviselet biztosítására”. Ami a két párt együttműködését illeti az MKP és a HÍD megegyezése alapján a tárgyalásaik tárgyát már csak egy választási koalíció létrehozásának lehetősége képezte az interjú idején. A választási koalíció lehetőséget véglegesen augusztus 26-án vetették el. Az állítás igaz.
Az MKP és a Híd tárgyalásai minden esetben zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával zajlottak, tehát nem tudható, hogy pontosan mi hangzott el az egyeztetéseken. A HÍD elnöksége később levelet küldött az MKP-nak, melyben megerősítette “azt az ajánlatukat, hogy a politikai szubjektumok megállapodása érdekében, a Híd elnöke, Bugár Béla hajlandó arra, hogy ne induljon jövő februárban esedékes parlamenti választáson. Mindezt akkor lépnék meg, ha a két párt közös listáján egyik politikai szubjektum jelenlegi, vagy volt elnöke sem szerepelne”. Azt, hogy ez az ajánlat elhangzott e és milyen formában a HÍD és az MKP 2019. augusztus 19-i találkozóján semmilyen elérhető felvétel nem igazolja, de nem is cáfolja, így az állítást ellenőrizhetetlennek minősítjük.
Az MKP és a Híd tárgyalásai minden esetben zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával zajlottak, tehát nem tudható, hogy pontosan mi hangzott el az egyeztetéseken. Az együttműködési tárgyalások sikertelen lezárása után az MKP nyilvánosságra hozta azt a 19 ill. 13 pontot, amelyek a HÍD és az MKP koalíciós indulásának javaslatait képezték. Ezek között volt az is, hogy “Mindkét párt maradéktalanul elfogadja és tiszteletben tartja a másik párt saját kvótán belüli jelöléseit”. A Híd párt feltételei között szerepelt az is, hogy ők választhassák ki a koalíciót reprezentáló személyt, tehát a listavezetőt, viszont erről nem született végleges döntés. Az állítást igaznak minősítjük.
Az MKP és a Híd tárgyalásai minden esetben zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával zajlottak, tehát nem tudható, hogy pontosan mi hangzott el az egyeztetéseken. Az együttműködési tárgyalások sikertelen lezárása után az MKP nyilvánosságra hozta azt a 19 ill. 13 pontot, amelyek a HÍD és az MKP koalíciós indulásának javaslatait képezték. Ezek között volt az is, hogy “Mindkét párt maradéktalanul elfogadja és tiszteletben tartja a másik párt saját kvótán belüli jelöléseit”. A két párt alapszabálya értelmében mindkét esetben az adott párt Országos Tanácsa dönt az országos választások jelöltlistájáról (MKP – .pdf, 10. o.; HÍD – .pdf, 10. o.). Az állítást igaznak minősítjük.
A Magyar Közösség Pártjának alapszabálya alapján az MKP “alulról építkező politikai párt, amely szervezeti felépítésében figyelembe veszi a regionalizmus elvét” (.pdf, 2. o.). A párt járási konferenciája, amely a járási szervek egyike, “megválasztja a parlamenti választások járási jelöltjeit” (.pdf, 6. o.). Az Országos Tanács “a parlamenti és az európai parlamenti választás esetében jóváhagyja a jelöltállítás feltételeit és módját, valamint a képviselőjelöltek listáját. A listára történő felvételhez, a sorrend megállapításához, valamint a jelölőlista jóváhagyásához – betartva a járási konferencián kialakult sorrendet – az Országos Tanács összes tagja többségének egyetértő szavazata szükséges” (.pdf, 10. o.). Az állítás tehát igaz.
A Magyar Közösség Pártjának alapszabálya értelmében az Országos Tanács az a szerve, amely “a parlamenti és az európai parlamenti választás esetében jóváhagyja a jelöltállítás feltételeit és módját, valamint a képviselőjelöltek listáját. A listára történő felvételhez, a sorrend megállapításához, valamint a jelölőlista jóváhagyásához – betartva a járási konferencián kialakult sorrendet – az Országos Tanács összes tagja többségének egyetértő szavazata szükséges” (.pdf, 10. o.). Az állítás igaz.
Az MKP és a Híd tárgyalásai minden esetben zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával zajlottak, tehát nem tudható, hogy pontosan mi hangzott el az egyeztetéseken. Ezért ez az állítás ellenőrizhetetlen.
Menyhárt József itt a 2016-os parlamenti választásokra utal. A párt akkori jelöltlistáján helyet kapott a Fiatal Függetlenek (4F) csapata – Orosz Örs, Zachar Pál, Bóna Zoltán és Bauer Ildikó. A csapatot Orosz Örs vezette. Párton kívüli jelöltként polgári aktivistákként kerültek fel a párt listájára. Magukat úgy definiálták, mint “Olyan fiatalok (…), akik függetlenek azoktól az erőktől, amelyek a hanyatlásért felelősek.” Az állítás az igaz.
>A Magyar Koalíció Pártján (2012 óta a Magyar Közösség Pártja) belül 2009-ben pártszakadás következett be, és kivált a Bugár Béla által vezetett MOST-HÍD párt. Ennek az eseménynek 2019-ben 10 éve. Igaz, hogy a két párt országos szinten egyik azóta megrendezett országos választáson (parlamenti és europarlamenti) sem működött együtt, viszont helyi szinten igen, sőt 2017-ben megyei> szinten – pontosabban Nyitra megyében – is szóba került egy közös HÍD-MKP lista, amely végül nem valósult meg. Helyi szinten 2014-ben a helyhatósági választások alkalmával a két párt közös polgármestert és listát indított Komáromban. Ennek fényében az állítást hamisnak minősítjük.
Az MKP és a Híd tárgyalásai minden esetben zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával zajlottak, tehát nem tudható, hogy pontosan mi hangzott el az egyeztetéseken. A sajtó eddig még nem volt értesítve arról, hogy pontosan milyen pontok szerepelnének a koalíció választási programjában. Az állítás ezért ellenőrizhetetlen.