Mózes Szabolcs az Összefogásról a Pátria Rádióban

2019. augusztus 31-én a Pátria Rádió Reggeli műsorának vendége volt Mózes Szabolcs, az Összefogás mozgalom előkészítő bizottságának tagja.

A műsorvezető Finta Márk volt. A beszélgetés fő témája az újonnan alakult Összefogás mozgalom és annak céljai voltak.

Analízisünk célja az volt, hogy a vita során elhangzott tényszerű állítások közül meghatározzuk, mely állítások voltak igazak, hamisak vagy félrevezetőek, ill. melyek azok, amelyeknek valóságtartalmát nyilvános információ, ill. forráshiány miatt nem lehet meghatározni (tehát eldönthetetlen).

Összegzés: A vita során összesen 20 tényszerű állítás hangzott el. Ebből 18 volt igaz, 1 hamis és 1 eldönthetetlen.

A pontos elemzés a konkrét állításra kattintva elérhető.

...a választási törvény értelmében a párt és a mozgalom majdnem, hogy egymás szinonimái (…).

A politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvény első részének első paragrafusa úgy fogalmaz, hogy “a Szlovák Köztársaságban csak a jelen törvény és az Európai Unió jogrendje szerinti politikai pártok és politikai mozgalmak (a továbbiakban csak „pártok”) működhetnek. A jelen törvény megszabja a pártok létrejöttének feltételeit, a pártok nyilvántartását, a párt megszűnésének feltételeit, a párt jogait és kötelességeit, a párt gazdálkodását és finanszírozását, valamint a kötelességek elmulasztásáért járó szankciókat”. Mivel a politikai pártokat és a politikai mozgalmakat a törvény a későbbiekben csak politikai pártokként emlegeti, jelentésükre szinonimaként tekinthetünk. Az állítás igaz.

…a jelenlegi rendszerben van négy pártja a szlovákiai magyarságnak, két párt és két törpepárt vagy szatelitpárt (…).

Szlovákiában jelenleg négy magyar, ill. a magyar kisebbséget képviselni kívánó párt működik: a Magyar Fórum (2019 óta), a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (2013 óta), a Magyar Közösség Pártja (1998 óta) és a Most-Híd párt (2009 óta). Az interjú napjáig utolsóként nyilvánosságra hozott, politikai pártok támogatottságát mérő közvélemény-kutatás szerint az első párt támogatottsága 0,1%, a másodiké 0,6%, a harmadiké 3,5%, a negyediké pedig 4,3%. Hasonló eredmények születtek az interjú után publikált AKO-felmérésen is, amely az MKP-t 3,5%-on mérte, a Hidat pedig 3,9%-on. Bár a törpepárt nem szerepel az értelmező szótárban, a törpe kisebbség igen. Ennek jelentése: “a többséggel szemben elenyésző, mellőzhető kisebbség”. Ilyen értelemben tehát a Magyar Fórum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tekinthető törpepártnak. Az állítás igaz.

…elmúlt 10 év (…) egyből lett végül négy párt (…).

2009 januárjában egyetlen magyar pártként a Magyar Koalíció Pártja (2012-től Magyar Közösség Pártja) volt jelen a hazai politikai életben. Bugár Béla 2009-ben, kiválva az akkori MKP-ból, júliusban bejegyeztette a Most-Híd vegyespártot. 2013-ban a Szlovák Vállalkozók Pártja a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség néven alakult újjá, ezzel létrejött a harmadik szlovákiai magyar párt. 2019-ben pedig megalakult a Magyar Fórum, amely a negyedik hazai magyar párt. Az elmúlt 10 év alatt tehát négyre növekedett a hazai magyar pártok száma. Az állítás igaz.

…a két fő politikai erő sem tudott megegyezni egy koalícióban (…).

A két fő politikai erő ebben az esetben az MKP és a Híd, a felmérések és az elmúlt évek választásai is bizonyítják, hogy ők mozgósítják a legtöbb magyar szavazót: a 2016-os parlamenti választáson az előbbi 4,04%-ot szerzett, utóbbi 6,5%-ot. A másik két párthoz képest is ez a kettő tekinthető relevánsnak. Az Új Szó augusztus 26-án számolt be arról, hogy a “Híd Országos Tanácsa elutasította az MKP ajánlatát, így nem lesz koalíció, nem lesz közös lista. A párttestület 37 tagja szavazott nemmel, 5-en igennel a koalíció létrehozására, 2 szavazat volt érvénytelen”. Az állítás igaz.

…a közös gondolkozás még valamikor az EP-választás környékén, (…) kezdődött, utána, ugye, jött is egy nyílt levél és egy kezdeményezés a Közösen 2020 név alatt (…).

Az európai parlamenti választásokat 2019. május 25-én tartották. A Megújult magyar érdekképviseletet c. nyílt levél 2019. július 15-én jutott el a sajtóhoz, amelyet a Közösen 2020 nevű kezdeményezés honlapján már aznap bárki aláírhatott. Az állítás igaz.

… a mérések is azt mutatják, hogy külön-külön egyiknek sincs esélye bejutni (a parlamentbe, megj.) (…).

Az interjú előtt nyilvánosságra hozott utolsó Focus ügynökség általi, politikai pártok támogatottságát mérő közvélemény-kutatás szerint a Magyar Fórum támogatottsága 0,1%, a MKDSZ támogatottsága 0,6%, az MKP támogatottsága 3,5%, a Hídé pedig 4,3% volt. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló törvény hatodik részének 42. paragrafusának 2. pontjának a) bekezdése alapján “a Központi Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy mely politikai pártok szereztek kevesebb, mint öt százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből”. Ebből következik, hogy a szlovák parlamentbe történő választáskor a politikai pártoknak 5 százalékos küszöböt kell megugraniuk ahhoz, hogy bejussanak a törvényhozásba. Az interjú idején aktuális felmérés alapján egyik párt sem érte volna el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-ot. A korábbi felmérések alapján sem jutott volna a parlamentbe egyik magyar érdekeltségű párt sem. Az augusztus elején végzett közvélemény-kutatás szerint a Most-Híd támogatottsága 4,7%, az MKP támogatottsága 3,4%, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségé 0,3%, a Magyar Fórumé pedig 0,1%. A június végi eredmények a következők: Most-Híd 4,5%, MKP 3,3%, MKDSZ 0,1%, Magyar Fórum 0,1%. Tehát ezen felmérések alapján sem lépte volna át az 5%-os küszöböt egyik párt sem. Az állítás igaz.

…a Radičová-kormány is másfél évig működött.

Ahogy az a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának (Úrad vlády SR) honlapján is megtalálható, az Iveta Radičová vezette kormány (tagjai voltak az SDKÚ-DS, SaS, KDH és a MOST-HÍD pártok) 2010. július 9-től 2012. április 4-ig működött. Tehát hivatalosan nem egész 21 hónapig állt fenn, miután a második Fico-kormány átvette a helyét. A kormány hivatalosan 2011. október 11-én bukott meg, amikor a bizalmi szavazással összekötött voksoláson a parlament – 55 igen, 9 nem szavazattal, tartózkodás nélkül és 60 képviselő távolmaradásával – nem szavazta meg az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek bővítéséről szóló mentőcsomagot. A kinevezéstől számítva a bizalmatlansági szavazásig a kormány tehát 2010. július 8-tól 2011. október 11-ig – 15 hónapig – működött. A bizalmatlansági szavazás és az új kormány kinevezése közötti időszakban a Radičová-kormány változatlan felállásban kormányozta az országot. Tehát, ha a Radičová-kormány működését a hivatalos kormányváltásig számoljuk vagy a bizalmatlansági szavazásig, akkor sem másfél évig működött. Az állítás hamis.

…össze kell gyűjteni a tízezer aláírást, ahhoz, hogy ezt be lehessen regisztrálni a belügyminisztériumban.

A pártokról szóló 85/2005 számú törvény 6. paragrafusának 4a) pontja szerint a párt bejegyzéséhez szükséges javaslat mellé csatolni kell “azon személyek listáját, akik egyetértenek a párt létrejöttével; ezt a listát legalább 10 000 állampolgárnak kell aláírnia, és fel kell tüntetni rajta az összes aláíró vezeték- és keresztnevét, állandó lakhelyének címét, valamint személyi igazolványának számát (a továbbiakban csak „állampolgárok listája“)”. Ugyanezen törvény 4. paragrafusa alapján a politikai pártokról vezetett nyilvántartást a belügyminisztérium vezeti, tehát ez az intézmény is jegyzi be az újonnan alakult pártokat, akik teljesítették a törvénybe foglalt feltételeket. Mózes Szabolcs állítása tehát igaznak minősül. Az említett lista mellett a javaslathoz csatolni kell továbbá a párt alapszabályzatát két példányban, a közigazgatási eljárási illeték befizetéséről szóló bizonylatot, illetve a párt székhelyének címéről szóló nyilatkozatot a meghatalmazott aláírásával ellátva, feltüntetve benne a település és az utca nevét, valamint a házszámot; a székhelynek a Szlovák Köztársaság területén kell lennie.

…körülbelül egy hónap alatt össze kell gyűjteni ezt a tízezer aláírást (…).

A választójog gyakorlásának feltételeiről szóló 180/2014 számú törvény 50. paragrafusának 1. pontja szerint “jelöltlistát külön törvényi rendelkezés alapján bejegyzett politikai párt nyújthat be. A politikai párt a jelöltlistát az általa meghatalmazott személy közreműködésével okirat formájában és elektronikus formában nyújtja be legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt az állami bizottság jegyzőjének”. Andrej Danko (SNS) házelnök még nem hirdette ki hivatalosan a parlamenti választás pontos időpontját, viszont kilátásba helyezte, hogy 2020. február 29-re tűzi ki a választás napját. Így az egyes pártoknak, amelyek a választáson indulni kívánnak, 2019. december 1-jéig kellene leadniuk jelöltlistájukat. Jelöltlistát azonban kizárólag a belügyminisztérium által bejegyzett politikai párt nyújthat be.

Egy újonnan alapított párt esetében a petíciós bizottság bejelentheti a belügyminisztériumnál, hogy megkezdte a regisztrációhoz szükséges aláírások gyűjtését, ahhoz, hogy a párt hivatalosa is létrejöjjön. Ezt követően a politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvény 6. paragrafusának 2. pontja értelmében „a párt bejegyzésére történő javaslatot az előkészítő bizottság terjeszti elő a minisztériumban“ (a javaslatnak tartalmaznia kell azon állampolgárok listáját, akik egyetértenek a párt létrejöttével – legkevesebb 10 000 polgárnak kell szerepelnie a listán). A pártbejegyzési eljárás azon a napon kezdődik, amikor a minisztérium kézhez kapja a szóban forgó javaslatot. A vonatkozó törvény 7. paragrafusának 3. pontja alapján „a minisztérium a pártot az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül jegyzi be, amennyiben a javaslat nem tartalmaz hiányosságokat, vagy ha nincs ok a párt bejegyzésének visszautasítására“. Abban az esetben, ha a javaslat hiányos lenne, ezt a belügyminisztérium a beterjesztéstől számított 30 napon belül írásban jelzi a felhatalmazott személynek, majd a hiányosságok eltávolítása után 5 napon belül bejegyzi a pártot. Arra az időszakra, amelyet a belügyminisztérium kiszab a hiányosságok eltávolítására, a regisztrációs folyamatot felfüggesztik. Ha beleszámoljuk annak a lehetőségét, hogy a beadott javaslat hiányos lesz és a hiányosságok eltávolításának idejére felfüggesztik a folyamatot, ill. hogy az állítás kontextusából kiindulva a kijelentés becslésnek tekinthető, az állítást igaznak minősítjük.

…a 3%, ami ugye az állami dotációt jelenti.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló törvény 7. részének 52. paragrafusának 4. pontja alapján “annak a politikai pártnak vagy koalíciónak, amely a választásokon a Szlovák Köztársaság területén leadott érvényes szavazatoknak több mint a 3 százalékát szerezte meg, minden egyes érvényes szavazatért a gazdaságban kifizetett nominális havi átlagbér 1 százalékát fizetik ki az állami költségvetésből annak a naptári évnek az adatait véve alapul, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások évét megelőzte”. Az állítás tehát igaz.

…még tízezer aláírás sincs meg.

Az Összefogás politikai mozgalom létrejöttét az alapítók 2019. augusztus 30-án jelentették be a médiában – ezzel egyidejűleg indult a mozgalom regisztrációjához szükséges aláírásgyűjtés is, amelynek célja 10 000 aláírás megszerzése. Az interjú, amelyben ez az állítás elhangzott, 2019. augusztus 31-én készült. 2019. szeptember 3-án többek között arról adott hírt a mozgalom, hogy több mint 1000 aláírást már összegyűjtöttek. Az állítást igaznak minősítjük.

…az Egyszerű Emberek gyakorlatilag egy protestpártként határozta meg magát (…).

Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom (hivatalos szlovák nevén OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti – OĽANO) hivatalosan 2011. november 11-én jött létre, amikor bekerült a belügyminisztérium jegyzékébe. A mozgalmat, amely polgári kezdeményezésből releváns politikai párttá transzformálódott, Igor Matovič alapította 2010-ben. Matovič állítása szerint Fico nyilvános elmélkedése a SMER potenciális alkotmányi többségéről motiválta őt a mobilizálódáshoz, hogy “szembenézhessenek a politikusokkal a választásokon”. Ezzel egyidejűleg egy népszavazást is terveztek “Po prstoch politikom” névvel, amely 10 kérdést tartalmazott volna, amelyek a politikusok egyes jogköreiről, a korrupcióról és a klientelizmusról szóltak volna. Később ezt a tervüket elvetették (.pdf, 27.o). Mivel nem egy adott ideológiai irányzat mentén született meg az OĽANO párt, hanem reakcióként az akkori kormánypártra, ezért az állítást igaznak minősítjük.

…az idei választások eredményét (…), hogy ha a Híd esetében nézzük, milyen összeomlásszerű eredményt hozott az EP-választás (…).

A MOST-HÍD párt 2009-ben alakult. Összesen 3 parlamenti választáson (2010-ben, 2012-ben és 2016-ban) és 2 európai parlamenti választáson (2014-ben és 2019-ben) vett részt. Az elmúlt 10 évben idén, 2019-ben történt meg először, hogy egy országos megmérettetésen a párt nem érte el az 5%-os küszöböt, így nem sikerült mandátumot szereznie az Európai Parlamentben. Míg 2014-ben 32 708 szavazatot és összeségében a szavazatok 5,83%-át szerezték meg, addig 2019-ben csak 2,59%-ot szereztek, annak ellenére hogy 25 562 szavazatot kaptak, ami nagyjából csak 7 000 szavazat különbséget jelent az előző választáshoz képest. A releváns ügynökségek közül a Focus ügynökség hozott nyilvánosságra először felmérést április elején a európai parlamenti választások kapcsán, amely a pártot 3,95%-on mérte. A felmérés kapcsán viszont Pavol Baboš politológus arra figyelmeztetett, hogy mivel a felmérés még márciusban készült, amikor a kampány még nem kezdődött el, ezért az eredmények nagyban követik a parlamenti választások pártpreferenciáit. Ezen kívül csak a Phoenix Research on line ügynökség foglalkozott a választásokkal, viszont ők a pártok választási potenciálját mérték – tehát azt, hogy az adott politikai szubjektum a szavazatok hány százalékát tudná megszerezni, abban az esetben, ha minden szavazópolgár, aki reálisan fontolgatja, hogy a pártra szavazna és nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy részt vesz a választásokon, rájuk szavaz. Ezen a felmérésen a MOST-HÍD pártot 5%-on mérte. Ezek alapján a mutatók alapján nem lehet objektíven meghatározni, hogy milyen mértékben vesztett támogatottságából a párt, mivel nem lehet ezeket összehasonlítani. Az állítást eldönthetetlennek minősítjük.

…az idei választások eredményét (…), hogy ha a Híd esetében nézzük, milyen összeomlásszerű eredményt hozott (...) vagy az elnökválasztás (…).

2019-ben a MOST-HÍD párt első ízben indított saját államfő-jelöltet Bugár Béla személyében. Ezt még 2018. június 9-én jelentette be. Az elnökválasztás első fordulójában Bugár 3,10 százalékot szerzett. A választások előtti felmérések alapján a választások előtti egy hónapban fokozatosan vesztette el támogatottságát, egy hónappal az első kör előtt még 7,4%-on mérték, március 1-jén már csak 4,1%-on. Hogy mit jelent az összeomlásszerű eredmény, nem lehet pontosan meghatározni, viszont az igaz, hogy a köztársasági elnökválasztás első köre előtt Bugár Béla lényegesen vesztett támogatottságából a felmérések alapján. Az állítást igaznak minősítjük.

…ha megnézzük az elmúlt 10 évnek a választási részvételi arányát, akkor azt látjuk, hogy egyre kevesebben mennek el Dél-Szlovákiában szavazni.

Az elmúlt 10 évben összesen 3 parlamenti választást tartottak – 2010-ben, 2012-ben (egy előrehozott választást) és 2016-ban. 2010-ben országos szinten 58,83 %-os volt a részvételi arány, 2012-ben 59,11 % volt, 2016-ban pedig 59,82 %. A Statisztikai Hivatal pontos eredményei alapján (2010, 2012 és 2016) a dél-szlovákiai részvételi aránynak csökkenő tendenciája volt a járások többségében az elmúlt három választás alkalmával. Az állítás igaz.

…annyi magyar (…) mint az első republika alatt, egy 25% (…).

Az első Csehszlovák Köztársaság 1918. október 28-án jött létre mint az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után kialakult utódállamok egyike, multietnikus államkéntt. Szlovákia (amely egy volt az öt területi egység közül) területén a legnépesebb kisebbség a magyar volt. Az 1921-es népszámlálás szerint a terület lakosságának 21,7%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek (.pdf, 21.o.). Az 1919-es statisztika alapján ez a százalék még 23,59 volt (.pdf, 25.o.). Az állítás kontextusa alapján a kijelentés becslésnek tekinthető. Az állítást, annak ellenére, hogy a hivatalos statisztikák alapján az első Csehszlovák Köztársaság szlovák közigazgatási területén a magyarok száma nem érte el a 25%-ot, igaznak minősítjük.

…a jelenlegi pártoknak (…), hiszen parlamentben is voltak, kormányon is voltak (…).

Az interjú kontextusából kiindulva Mózes itt az MKP és a Most-Híd pártokra utalt. A Most-Híd vegyespárt 2009. július 3-án alakult. A parlamenti választások közül a párt először a 2010-esen vett részt, amelyen a szavazatok 8,12%-át szerezte meg – ezzel be is jutott a parlamentbe. Helyét a parlamentben a későbbi választásokon is megőrizte. A 2010-es parlamenti választás után a Most-Híd koalícióra lépett az SDKÚ-DS, SaS és KDH pártokkal, és tagja lett az Iveta Radičová által vezett kormánynak, majd egy ciklus kihagyása után 2016. március 22. óta ismét kormányba került – a SMER-SD, SNS és átmenetileg a Sieť pártokkal.

A Magyar Közösség Pártja (2012 előtt a Magyar Koalíció Pártja néven működött) 1998 óta létezik, elődje 1990. március 19-től 1998. május 22-ig a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom volt. Az önálló Szlovákia létrejötte után az 1994-es parlamenti választáson a Magyar Koalíció – Maďarská koalícia (MK) választási koalíciót, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Pártok alkották. Ez a koalíció 10,18 százalékkal be is jutott a parlamentbe. Ez a három párt később 1998-ban egyesült a Magyar Koalíció Pártjában, amely a 2010-es parlamenti választásig meg is őrizte parlamenti helyét. Az MKP kormányon 1998 és 2002, valamint 2002 és 2006 között volt, tehát mindkét Dzurinda-kormány alatt. Az állítás igaz.

…ha sikerül összegyűjteni a több mint 10 ezer aláírást, akkor kezdődhet el egy más történet – kampánnyal (…) ahol természetesen, hogyha bejegyzik a mozgalmat, akkor ehhez egy transzparens számla is hozzátársul (…).

Az egyes választások előtt a bejegyzett politikai pártok, illetve mozgalmak kampánytevékenységet folytathatnak. A választási kampányról szóló 181/2014 számú törvény 3. paragrafusa foglalkozik a Nemzeti Tanácsba, illetve az Európai Parlamentbe való választást megelőző kampány finanszírozásával. A vonatkozó paragrafus negyedik pontja kimondja, hogy az egyes politikai pártok kampánytevékenységének finanszírozására létrehozott bankszámlának harmadik fél számára is elérhetőnek, azaz transzparensnek kell lennie. Transzparens számla esetében nyilvánosan elérhető a kampánytevékenységre adományozott összeg, a befizetés időpontja, valamint az adományozó neve is. Bejegyzett mozgalom, illetve párt (a bejegyzés egyik feltétele a törvény értelmében, hogy a párt bejegyzéséhez szükséges javaslat mellé csatolni kell “azon személyek listáját, akik egyetértenek a párt létrejöttével; ezt a listát legalább 10 000 állampolgárnak kell aláírnia”) kampánytevékenységhez tehát szükség van transzparens számlához, az állítást így igaznak minősítjük.

…a Fidesznek a stratégiai partnere továbbra is ugyanúgy az MKP, mint eddig is (…).

A Magyar Közösség Pártját több sajtóorgánum, de magyarországi, ill. szlovákiai magyar politikus is a magyarországi (jelenleg kormánypárti) Fidesz párt stratégiai partnereként nevezi meg. 2010-ben Kövér László magyarországi házelnök azért nem találkozott a Híd párt képviselőivel mivel “a Fidesz és a magyar kormány stratégiai partnere a Magyar Koalíció Pártja (MKP)”. Maga Menyhárt József, az MKP elnöke 2018-ban úgy fogalmazott a Pátria Rádióban, hogy “a Fidesszel egy nagyon erős stratégiai partnerségben vagyunk (az MKP, megj.)”. Az európai parlamenti választások kapcsán az Új Szó napilap is a Fidesz stratégiai partnereként írta le a pártot. Az állítás igaz.

…egy koalíció jöjjön létre az MKP és a Híd között, ami ugye nem valósult meg (…).

A Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd képviselői a kezdetekben a választási együttműködéssel kapcsolatban összesen 4 verzióval számoltak: választási párt létrehozásával, a Most-Híd jelöltlistájának felhasználásával közös listaként, választási koalíció létrehozásával vagy önálló jelöltlisták létrehozásával – tehát 3 az együttműködés konkrét formáját foglalja magába, 1 pedig az együttműködés elvetését. Az MKP és a Most-Híd első, 2019. július 11-én megvalósult találkozója után a pártok képviselői elvetették a választási párt lehetőségét, ill. azt, hogy a Híd párt jelöltlistáját közös listaként használják. A második találkozón, amelyre július 29-én került sor, a Híd párt képviselői bemutatták azt a dokumentumot, amely a lehetséges együttműködés feltételeinek vázlatát tartalmazta. Ezt követte egy harmadik találkozó augusztus 19-én, amelyen 19 konkrét együttműködési feltételt vitattak meg, amelyekből 17-ben meg is egyeztek. A két párt képviselői a tárgyalás után kijelentették, hogy mihamarabb végleges döntést hoznak a lehetséges együttműködésről. 2019. augusztus 29-én a Híd Országos Tanácsa titkos szavazáson utasította el az MKP ajánlatát, így nem valósult meg a két párt közötti választási koalíció. Az állítás tehát igaz.

Disclaimer: A Trafik.sk Factchecking projektje szívesen fogad bármilyen észrevételt vagy konstruktív kritikát, amely előre viheti munkáját. Nem állítjuk, hogy analíziseinket abszolút igazságként kell kezelni. Kérjük, ha tud valamilyen releváns forrásról, amelyből az következik, hogy az értékelésünk helytelen, lépjen velünk kapcsolatba a factchecking@trafik.sk e-mail-címen vagy Facebook-oldalunkon keresztül. Köszönjük.