Csáky Pál a Pátria Rádióban
Factchecking #4
2019. szeptember 7-én a Pátria Rádió Reggeli műsorának vendége volt Csáky Pál, volt EP-képviselő, az MKP politikusa.
A műsorvezető Finta Márk volt. A beszélgetés fő témája a jelenlegi szlovákiai magyar politikai helyzet és a soron következő parlamenti választások.
Analízisünk célja az volt, hogy a vita során elhangzott tényszerű állítások közül meghatározzuk, mely állítások voltak igazak, hamisak vagy félrevezetőek, ill. melyek azok, amelyeknek valóságtartalmát nyilvános információ, ill. forráshiány miatt nem lehet meghatározni (tehát eldönthetetlen).
A pontos elemzés a konkrét állításra kattintva elérhető.
A választójog gyakorlásának feltételeiről szóló 180/2014 számú törvény 50. paragrafusának 1. pontja szerint “jelöltlistát külön törvényi rendelkezés alapján bejegyzett politikai párt nyújthat be. A politikai párt a jelöltlistát az általa meghatalmazott személy közreműködésével okirat formájában és elektronikus formában nyújtja be legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt az állami bizottság jegyzőjének”. Andrej Danko (SNS) házelnök még nem hirdette ki hivatalosan a parlamenti választás pontos időpontját, viszont kilátásba helyezte, hogy 2020. február 29-re tűzi ki a választás napját. Így az egyes pártoknak, amelyek a választáson indulni kívánnak, 2019. december 1-jéig kellene leadniuk jelöltlistájukat. Az interjú 2019. szeptember 7-én hangzott el a Pátria Rádión, tehát nagyjából két és fél hónapnyi ideje maradt a politikai pártoknak ill. mozgalmaknak, jelöltlistájuk felállítására és benyújtására. Az állítást igaznak minősítjük.
Szlovákiában jelenleg négy magyar, ill. a magyar kisebbséget képviselni kívánó párt működik: a Magyar Fórum (2019 óta), a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (2013 óta), a Magyar Közösség Pártja (1998 óta) és a Most-Híd párt (2009 óta). Az állítás első része tehát igaz. Az interjú Csáky Pállal 2019. szeptember 7-én készült a Pátria Rádióban. Az ezt megelőző napon (szeptember 6-án) az AKO közvéleménykutató ügynökség tette közzé felmérését, amelyben a Hidat és az MKP-t egyaránt 3,3 százalékra mérte. Egy nappal korábban (szeptember 5-én) hozta nyilvánosságra a Hospodárske Noviny az általa megrendelt felmérést, amelyet szintén az AKO ügynökség végzett. Ez alapján a Híd 3,9 százalékot, míg az MKP 3,5 százalékot ért el. Szeptember 4-én az MVK ügynökség tette közzé felmérését, amelyben a Hídnak 3,8 százalékot, míg az MKP-nak 3,4 százalékot mértek. Augusztus 20-án a Focus ügynökség tette közzé az általa végzett felmérést, amely szerint a Híd 4,3 százalékot, míg az MKP 3,5 százalékot ért el. Az állítás második része, miszerint a két nagyobbik párt (tehát a Híd és az MKP) a 3,5-4 százalékos zónába esik, igaz. Az állítást igaznak minősítjük.
Csáky Pál a kontextusból kiindulva ebben az esetben a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségről (MKDSZ) és a Magyar Fórumról beszélt. A Focus ügynökség 2019. augusztus 20-ai felmérése tárgyalja a két szóban forgó pártot – MKDA-MKDSZ (0,6%), Magyar Fórum (0,1%) -. Az MVK szeptember 4-ei felmérése és az AKO szeptember 5-ei felmérése nem tartalmazza ezeket a pártokat. A Focus ügynökség által mért eredmények alapján konstatálhatjuk, hogy a két párt hibalehetőségen belül helyezkedik el. Az állítást így igaznak minősítjük.
Csáky Pál 2014-től egy választási ciklus erejéig Szlovákia európai parlamenti képviselője volt az MKP, ill. a Európai Néppárt színeiben (a 2009-től 2014-ig tartó ciklusban Mészáros Alajos és Bauer Edit került be az EP-be az MKP színeiben). 2019. májusában ismét indult a posztért ugyancsak a Magyar Közösség Pártjának listáján, 1. számú jelöltként. Az MKP 2014-ben a statisztikai hivatal adatai szerint a leadott szavazatok 6,53%-át szerezte meg, pontosan 36 629 szavazatot. A részvételi arány akkor 13,05% volt. Csáky Pál abban az évben 19 406 karikát, tehát preferencia szavazatot szerzett. 2019-ben a párt a szavazatok 4,96%-át, pontosan 48 929 szavazatot – tehát körülbelül 33,58 százalékkal többet, mint 5 évvel előtte. Viszont a magasabb részvételi arány miatt – 22,74% – ez nem volt elég az 5%-os választási küszöb megugrásához (nagyjából 400 szavazat hiányzott). Csáky Pál 24 473 preferenciaszavazatot kapott. Az állítást igaznak minősítjük.
Az MKP honlapja és a Szlovákiai Magyar Adatbank szerint Csáky 1990-től a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője. 1992 és 1998 között az MKDM parlamenti frakciójánk vezetője, 1998 és 2006 között miniszterelnök-helyettes, 2007 és 2010 között az MKP elnöke, 2014-ben pedig az MKP európai parlamenti képviselőjéve, egészen 2019-ig. 1989 előtt a Csemadokban is tevékeny munkát végzett, viszont arról, hogy pontosan mikortól volt aktív a Csemadokon belül nem található az interneten pontos információ. Az állítás eldönthetetlen.
Az MKP a 2014-es európai parlamenti választásokon a statisztikai hivatal adatai szerint a leadott szavazatok 6,53%-át szerezte meg, pontosan 36 629 szavazatot. A részvételi arány akkor 13,05% volt. Csáky Pál abban az évben 19 406 karikát, tehát preferencia szavazatot szerzett. 2019-ben a párt a szavazatok 4,96%-át, pontosan 48 929 szavazatot kapott – tehát körülbelül 33,58 százalékkal többet, mint 5 évvel előtte. Viszont a magasabb részvételi arány miatt – 22,74% – ez nem volt elég az 5%-os választási küszöb megugrásához (nagyjából 400 szavazat hiányzott). Csáky Pál 24 473 preferenciaszavazatot kapott. A szavazatok száma alapján mindkét esetben – pártszinten és személyes szinten is – megnövekedett támogatottságról beszélhetünk. Az állítást igaznak minősítjük.
A választójog gyakorlásának feltételeiről szóló 180/2014 számú törvény 50. paragrafusának 1. pontja szerint “jelöltlistát külön törvényi rendelkezés alapján bejegyzett politikai párt nyújthat be. A politikai párt a jelöltlistát az általa meghatalmazott személy közreműködésével okirat formájában és elektronikus formában nyújtja be legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt az állami bizottság jegyzőjének”. Andrej Danko (SNS) házelnök még nem hirdette ki hivatalosan a parlamenti választás pontos időpontját, viszont kilátásba helyezte, hogy 2020. február 29-re tűzi ki a választás napját. Így az egyes pártoknak, amelyek a választáson indulni kívánnak, 2019. december 1-jéig kellene leadniuk jelöltlistájukat. Az állítás 2019. szeptember 7-én hangzott el, tehát akkor valóban nagyjából két és fél hónap volt a listák leadásáig. Az állítás igaz.
A Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd képviselői a kezdetekben a választási együttműködéssel kapcsolatban összesen 4 verzióval számoltak: választási párt létrehozásával, a Most-Híd jelöltlistájának felhasználásával közös listaként, választási koalíció létrehozásával vagy önálló jelöltlisták létrehozásával – tehát 3 az együttműködés konkrét formáját foglalja magába, 1 pedig az együttműködés elvetését. Az MKP és a Most-Híd első, 2019. július 11-én megvalósult találkozója után a pártok képviselői elvetették a választási párt lehetőségét, ill. azt, hogy a Híd párt jelöltlistáját közös listaként használják. A második találkozón, amelyre július 29-én került sor, a Híd párt képviselői bemutatták azt a dokumentumot, amely a lehetséges együttműködés feltételeinek vázlatát tartalmazta. Ezt követte egy harmadik találkozó augusztus 19-én, amelyen 19 konkrét együttműködési feltételt vitattak meg, amelyekből 17-ben meg is egyeztek. A két párt képviselői a tárgyalás után kijelentették, hogy mihamarabb végleges döntést hoznak a lehetséges együttműködésről. 2019. augusztus 29-én a Híd Országos Tanácsa titkos szavazáson utasította el az MKP ajánlatát, így nem valósult meg a két párt közötti választási koalíció. Ennek fényében kijelenthető, hogy az együttműködésről és annak formájáról a két párt több ízben is tárgyalt. Az állítás igaz.
Az interjú Csáky Pállal 2019. szeptember 7-én készült a Pátria Rádióban. Az ezt megelőző napon (szeptember 6-án) az AKO közvéleménykutató ügynökség tette közzé felmérését, amelyben a Hidat 3,3 százalékra mérte. Egy nappal korábban (szeptember 5-én) hozta nyilvánosságra a Hospodárske Noviny az általa megrendelt felmérést, amelyet szintén az AKO ügynökség végzett. Ez alapján a Híd 3,9 százalékot ért el. Szeptember 4-én az MVK ügynökség tette közzé felmérését, amelyben a Hídnak 3,8 százalékot mértek. Augusztus 20-án a Focus ügynökség tette közzé az általa végzett felmérést, amely szerint a Híd 4,3 százalékot ért el. A mellékelt grafikon is mutatja, hogy 2019 januárjától a HÍD párt támogatottsága folyamatosan csökkent. Az állítást igaznak minősítjük.
“Amennyiben a Híd ezt el tudja fogadni, tehát az Országos Tanács elfogadja, akár még a listára se megyek. Nem rajtam múlik, nem rólam van szó” – nyilatkozta Bugár Béla augusztus 20-án a Pátria rádió műsorában. Ebből következik, hogy a Híd Országos Tanácsának el kell fogadnia, ha Bugár Béla nem szeretne indulni a listán. Ezt a párt alapszabálya (.pdf, 10. o.) is alátámassza, amely szerint “Az Országos Tanács minősített többséggel dönt:a párt Országos Elnökének javaslatára a választási listáról az országos parlamenti választásokra és az európai parlamenti választásokra.” Ez az opció akkor vált volna valósággá, ha a Híd és az MKP úgy dönt, hogy koalícióban indulnak a jövő évi parlamenti választáson. A két párt tárgyalásai nem jártak eredménnyel, és nem született meg a közös lista. A tárgyalássorozat lezárultával az MKP nyilvánosságra hozta, melyek voltak azok a pontok, amelyekről a pártok egyezkedtek. Ekkor kiderült, hogy a Híd a listás helyeket 70:30, míg az MKP 50:50 arányban szerette volna elosztani. Tehát Bugár csak akkor nem szerepelt volna a közös listán, ha ezt elfogadja az OT, és közös lista csak abban az esetben jött volna létre, ha az MKP elfogadja a 70:30 arányt, sőt, A Híd elnökségének esetleges javaslatáról nem esett szó. Az állítást hamisnak minősítjük.
Az Összefogás mozgalom létrejöttét 2019. Augusztus 30-án jelentették be annak alapítói egy sajtóanyag segítségével. Ezzel együtt bejelentették a belügyminisztériumnál való regisztrációhoz szükséges 10 ezer aláírás gyűjtésének megkezdését is. A politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvény első részének első paragrafusa úgy fogalmaz, hogy “a Szlovák Köztársaságban csak a jelen törvény és az Európai Unió jogrendje szerinti politikai pártok és politikai mozgalmak (a továbbiakban csak „pártok”) működhetnek. A jelen törvény megszabja a pártok létrejöttének feltételeit, a pártok nyilvántartását, a párt megszűnésének feltételeit, a párt jogait és kötelességeit, a párt gazdálkodását és finanszírozását, valamint a kötelességek elmulasztásáért járó szankciókat”. Mivel a politikai pártokat és a politikai mozgalmakat a törvény a későbbiekben csak politikai pártokként emlegeti, jelentésükre szinonimaként tekinthetünk. Az állítás igaz.
Csáky Pál egy körkép.sk weboldalon június 24-én publikált interjúban a következő választ adja az újságíró kérdésére: “Marad az MKP kötelékében, ha a Most listáján való közös indulás, vagy bármilyen más formában, esetleg más listán együtt indulna a két párt a parlamenti választásokon? Ez két kérdés. A Most listáján való indulást a magam részéről kizártnak tartom. Egy esetleges választási párt vagy technikai koalíció lehetősége más eset.” Ebből a válaszból nem egyértelmű, hogy Csáky támogatta e kimondottan egy esetleges választási párt létrejöttét. A Híd és az MKP küldöttsége július 11-én találkozott először, amelyet követően a két párt közös nyilatkozatot adott ki, amelyben közlik, hogy a Híd listáján való indulásra, valamint a választási párt létrehozására nincs reális esély. A Híd, valamint az MKP honlapján is elérhető közlemény szerint “a tárgyalás során egyértelművé vált, hogy ezek közül a lehetőségek közül kettő megvalósítására nincsen reális esély: a Híd listáján való indulásra, valamint a választási párt létrehozására. Ennek okán a felek megegyeztek, hogy a következő időszakban a pártok házon belül elemzik, hogy a fennmaradó két megoldás (külön indulás, koalíció) közül melyik ad jobb esélyt a parlamenti képviselet biztosítására”. Ebből viszont nem lehet megtudni, hogy pontosan melyik oldal vetette el ezt a lehetőséget. Az állítást eldönthetetlennek minősítjük.
A interjú kontextusából kiindulva Csáky a magyar érdekeket képviselni kívánó politikai pártokat ill. mozgalmat hasonlította össze. A legutóbbi önkormányzati választásokon 2018-ban a Magyar Közösség Pártja 115 polgármesteri posztot szerzett (ez a szám nem tartalmazza a választási koalíciókat). A Most-Híd párt 127 polgármesteri pozíciót szerzett, tehát többet, mint az MKP. Az állítás hamis.
A interjú kontextusából kiindulva Csáky a magyar érdekeket képviselni kívánó politikai pártokat ill. mozgalmat hasonlította össze. A legutóbbi önkormányzati választáson 2018-ban, ami a helyi képviselők számát illeti, 1 248 (az ország összes helyi képviselőjének a 6,04%-a) szerzett mandátumot az MKP színeiben, a Híd pártnál ez a szám 915 (az ország összes képviselőjének a 4,43%-a) és az MKDSZ-nél 19. A legutolsó, 2017-es megyei választáson az MKP összesen 30 megyei képviselői posztot szerzett, míg a Híd 8-at (ez a szám nem tartalmazza a választási koalíciókat). Az állítás igaz.
A legutolsó, 2019-es európai parlamenti választáson az MKP a szavazatok 4,96%-át, pontosan 48 929 szavazatot kapott – tehát körülbelül 33,58 százalékkal többet, mint 5 évvel előtte. Viszont a magasabb részvételi arány miatt – 22,74% – ez nem volt elég az 5%-os választási küszöb megugrásához. Nagyjából 400 szavazat hiányzott. Az állítás igaz.
Bárdos Gyula 2014-ben indult a köztársaságielnök-választáson az MKP színeiben. Az első fordulóban a szavazatok 5,10 %-át szerezte meg, összesen 97 035 polgár adta le rá a voksát – így az ötödik lett. A második körbe végül Andrej Kiska és Robert Fico került be. Az állítás igaz.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló 333/2004-es számú törvény 30. paragrafusának 5. pontja szerint “azt követően, hogy a választópolgár megkapta a szavazólapokat és a borítékot, belép a szavazólapok módosítására kijelölt fülkébe. A szavazófülkében a választópolgár az üres borítékba helyezi az egyik szavazólapot. A szavazólapon, melyet a borítékba helyez, a szavazólapon szereplő jelöltek közül legtöbb négy jelölt esetében elsőbbségi szavazatot adhat le a neve előtt álló sorszám bekarikázásával. Minden más módosítást figyelmen kívül kell hagyni”. Ebből következik, hogy a szlovák jogszabály ill. választási rendszer engedélyezi a preferenciaszavazatokat a parlamenti választásokon. Az állítás igaz.
A Szlovák Köztársaság 180/2014 számú törvényének 66. paragrafusának második pontjának első bekezdése alapján “az állami bizottság megállapítja továbbá, hogy mely politikai pártok szereztek kevesebb, mint öt százalékot az összes leadott érvényes szavazatból”. Ebből következik, hogy a parlamentbe jutáshoz az egyes pártoknak 5%-os támogatottságra van szükségük. Az állítás igaz.
A választójog gyakorlásának feltételeiről szóló 180/2014 számú törvény 50. paragrafusának 1. pontja szerint “jelöltlistát külön törvényi rendelkezés alapján bejegyzett politikai párt nyújthat be. A politikai párt a jelöltlistát az általa meghatalmazott személy közreműködésével okirat formájában és elektronikus formában nyújtja be legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt az állami bizottság jegyzőjének”. A politikai pártokról és mozgalmakról szóló törvény arról, hogy milyen csoportosulások indulhatnak a választásokon, nem rendelkezik. Az állítást ezért megtévesztőnek minősítjük.
Szlovákiában jelenleg négy magyar, ill. a magyar kisebbséget képviselni kívánó párt működik: a Magyar Fórum (2019 óta), a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (2013 óta), a Magyar Közösség Pártja (1998 óta) és a Most-Híd párt (2009 óta). A kontextusból kiindulva Csáky Pál állításában a Hídról és az MKP-ról beszélt mint “a két komolyan szóba vehető párt”. Az interjú Csáky Pállal 2019. szeptember 7-én készült a Pátria rádióban. Az ezt megelőző napon (szeptember 6-án) az AKO közvéleménykutató ügynökség tette közzé felmérését, amelyben a Hidat és az MKP-t egyaránt 3,3 százalékra mérte. Egy nappal korábban (szeptember 5-én) hozta nyilvánosságra a Hospodárske Noviny az általa megrendelt felmérést, amelyet szintén az AKO ügynökség végzett. Ez alapján a Híd 3,9 százalékot, míg az MKP 3,5 százalékot ért el. Szeptember 4-én az MVK ügynökség tette közzé felmérését, amelyben a Hídnak 3,8 százalékot, míg az MKP-nak 3,4 százalékot mértek. Augusztus 20-án a Focus ügynökség tette közzé az általa végzett felmérést, amelyen szerint a Híd 4,3 százalékot, míg az MKP 3,5 százalékot ért el. Az állítás második része, miszerint a két nagyobbik párt (tehát a Híd és az MKP) a 3,5-4 százalékos zónába esik, igaz. Az állítást igaznak minősítjük.
Az interneten a Magyar Közösség Pártjának (2012 előtt Magyar Koalíció Pártjának) csak a 2006-os, 2012-es és 2016 parlamenti választásra felállított jelöltlista található meg. Ezeken vagy nem szerepel református püspök vagy nem szerepel a jelölt hivatása (lásd. 2012-es lista). A Csemadokot képviselő jelölt szerepelt ezeken a listákon (pl. Bárdos Gyula). A párt 2016-os jelöltlistáján helyet kapott a Fiatal Függetlenek (4F) csapata, akik párton kívüli jelöltekként, polgári aktivistákként kerültek fel a párt listájára. Mivel nem áll rendelkezésünkre az összes jelöltlista, így nem tudjuk meghatározni az állítás első részének igazságtartalmát. Az állítást ezért eldönthetetlennek minősítjük.