A Kuciak-gyilkosság látlelete
A rendőrség a Kuciak-gyilkosság ügyében indított nyomozás lezárására készül, tájékoztatta a sajtót Marek Para, a gyilkosság megrendelésével gyanúsított Marián Kočner ügyvédje. A megbízott nyomozó lezártnak nyilvánította a nyomozást Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolása ügyében.
Bár a nyomozás lezárásának közeledő dátumáról már korábban is írt a sajtó, a lezárt nyomozás mögött továbbra is rengeteg kérdés merül fel. A 2018 februárjában elkövetett gyilkosság után többek között a miniszterelnök és a belügyminiszter is lemondott, a közvélemény azonban máig szkeptikus maradt. Ez pedig leginkább a szlovák igazságszolgáltatásba vetett bizalom erős deficitjéről árulkodik.
Ugyanakkor, az idő előrehaladtával nyilvánvalóvá vált, hogy Ján Kuciak és jegyese meggyilkolása csak a jéghegy csúcsa, a felszín alatt pedig az országot sújtó korrupció ezerkarú polipja bújik meg.A hatóságok jelenlegi információi alapján Ján Kuciak meggyilkolásának megrendelésével Marián Kočner vállalkozót gyanúsítják. Kočner korábban meg is fenyegette az újságírót, ahogy az a nyomozás nyilvános anyagaiból kiderült, Kuciaknak pedig azért kellett meghalnia, mert nem tudták mivel megzsarolni. Kočnerrel szemben jelenleg többek között a Markíza tévétársaságot érintő váltóhamisítás, valamint illegális fegyvertartás és fegyverkereskedelem miatt is eljárás folyik.
Marián Kočner tettestársa Alena Zsuzsová, akit az ügy előrehaladtával a néhai ógyallai polgármester, Basternák László és Peter Molnár gútai vállalkozó meggyilkolásának megrendelésével, illetve megszervezésével is megvádoltak. Zsuzsová tettestársai azt is bevallották, hogy a nő szervezte meg Leona Kočkovičová Fučíková, a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió tudósítójának meggyilkolását is 2016-ban.
Zsuzsová egy sor olyan személlyel állt kapcsolatban, aki anyagi ellenszolgáltatásért hajlandó volt gyilkolni. A nő bérgyilkos hálózatának ügyét a rendőrség egymáshoz köthető, de külön ügyekként kezeli, amelyekben az összekötő kapocs a korábban tolmácsként dolgozó nő. Külön pikantériája az ügynek, hogy a Zsuzsová által alkalmazott bérgyilkosok közül többen is a lengyelországi székhelyű European Security Academyn, egy magán biztonsági és katonai cégeknek is szolgáltatást nyújtó intézményben kaptak kiképzést.
Marián Kočner, a kétes hírű vállalkozó és bűntársa, Alena Zsuzsová titkosított kommunikációját a rendőrség idővel közzétette, ezt követően az ügy mellékszála önálló életre kelt. Ahogy az az üzenetváltásokból kiderült, Zsuzsovát Daniel Lipšic ügyvéd, valamint Peter Šufliarsky és Maroš Žilinka ügyészek meggyilkolásának megrendelése és előkészítése is terheli. Emellett vádat emeltek ellene illegális fegyvertartás ügyében is. Ugyannakkor kiderült, Kočner sokkal több a politikában és a törvényhozásban is tevékenykedő személlyel állt kapcsolatban, mint azt sejteni lehetett.
Kočner és Zsuzsová kommunikációjáról már a nyomozás első időszakában kiderült, hogy a vállalkozó és bűntársa kapcsolatban állt például Boris Kollárral, az ellenzéki Sme rodina vezetőjével, aki be is ismerte, hogy a múltban személyesen találkozott Zsuzsovával. Fény derült a kommunikációra René Vanek és Peter Šufliarsky főügyészhelyettesekkel is, akik ezt követően beadták lemondásukat. Mellettük pedig felkerült a radarra Martin Glváč (Smer-SD), a parlament alelnöke is. Az igazi botránylavina viszont a Threema titkosító applikációból kinyert adatok nyilvánosságra kerülése után indult el. A titkosításban bízva Kočner és Zsuzsová nyíltan és profán egyszerűséggel beszéltek viselt dolgaikról, folyamatban lévő ügyeikről.
Így érte el a botrány Bugár Bélát, a Most-Híd pártelnökét, ahogy Andrej Dankot, a parlament elnökét is. A Threema-ügyként emlegetett eseménysor következő megállójaként a rendőrség lefoglalta Monika Jankovská, az igazságügyi minisztérium államtitkárának, valamint több kerületi és járási bíró mobiltelefonját is. Jankovská tagadta, hogy bármilyen kapcsolat lett volna közte és Marián Kočner között. Jankovská telefonjának lefoglalása után az ellenzék követelte az igazságügyi államtitkár leváltását – Peter Pellegrini (Smer-SD) kormányfő ellen bizalmatlansági indítványt is benyújtottak, mert nem tett eleget követelésüknek. Ezt követően Monika Jankovská önszántából mondott le pozíciójáról.
Az ügy politikai mellékszála mellett néha szinte eltörpülnek a sajtóban az esemény fősodrának történései. Már a nyomozás elején, közvetlenül letartóztatása után, Andruskó Zoltán komáromi vállalkozó vallomást tett. Elmondta, hogy Marián Kočner rendelte meg Ján Kuciak meggyilkolását. Andruskó ellen azóta adócsalási ügyben is pert indítottak. A gyilkosság végrehajtásában közvetlenül résztvevő Miroslav Marček és Szabó Tamás szerepében viszont találtak ellentmondásokat a nyomozók.
A rendőrség korábban Szabó Tamást gyanúsította a gyilkosság elkövetésével, a hatóságok számára akkor rendelkezésére álló bizonyítékok szerint pedig úgy gondolták, Marček csak a sofőr volt. A rendőrség információi alapján ugyanakkor Marček bevallotta Peter Molnár gútai vállalkozó meggyilkolását is, ahogy beismerte a Kuciak-gyilkosságban való részvételét, később pedig elárulta azt is, hogy a Kuciak-gyilkosságban használt fegyvert eldobták. A fegyver egy részét a rendőrség a Kis-Dunában találta meg, a csövet Gútánál, a Vág partján.
A nyomozás során ugyanakkor az egyik vádlott vallomása alapján az is kiderült, hogy a Pest megyei Zebegényben élő bizonyos K. L.-től származhatott az a fegyver, amellyel meggyilkolták a szlovák újságírót és jegyesét. Ezt később több különféle „telekommunikációs adat” is megerősített, az egyik magyar állampolgárságú férfitől szerezhették be azt a fegyvert.
Az ügy mozzanatait így egymásra halmozva egy félelmetesen korrupt rendszer bontakozik ki előttünk, amelyben a politikum, az igazságszolgáltatás egyaránt cinkos, az utca embere pedig szinte napról napra szembesül újabb és újabb személyek érintettségéről. Mégis, a Kuciak-ügy nem maga a rendszer betegsége, hanem annak a tünete, hogy a bűnözés miként tud rák módjára elburjánzani egy államban és egybeforrni annak szinte minden szintjével.
