Recseg a bársonyszék Trump alatt

Nancy Pelosi, a Képviselőház demokrata elnöke kedden bejelentette, hogy megindítják Donald Trump amerikai elnök ellen a vádemelési (impeachment) eljárást, ezzel hivatalosan is megindítják az alkotmányos vádeljárást az Egyesült Államok 45. elnöke ellen – írja a 24.hu
A most indított eljárás kiváltó oka, hogy feltételezhetően Donald Trump legfőbb riválisa, Joe Biden elleni vizsgálatra próbálta rávenni Ukrajna elnökét azzal, hogy júliusban váratlanul felfüggesztett egy Ukrajnának címzett segélyt, mégpedig a hírek szerint pontosan azért, mert így akart nyomást helyezni Volodomír Zelenszkij új ukrán elnökre.
Az említett katonai segélyt küldését Ukrajnába a kongresszus viszont akkora már rég jóváhagyta, hogy segítse az országot az orosz agresszió elleni védekezésben. De Trump és tanácsadói köre, megfúrták ezt, mondván meg akarják vizsgálni, a pénzt megfelelően hasznosítják e.
Ukrajnában egyébként folyamatban van egy nyomozás egy 33 millió dolláros pénzmosási ügyben. Azt vizsgálja, hogy az egykori elnök, Viktor Janukovics családi vagyonát kezelő üzletember, Szergej Kurcsenko megszerezte a herszoni olajterminált, amit aztán átjátszott három cég, köztük a Burisma Holding részére. Ennek igazgatótanácsában pedig nem más ült, mint Joe Biden fia, Hunter Biden. Ezt aztán vizsgálták is az ukrán hatóságok, de az akkori 2017-ben megválasztott ügyész közölte, sem az idősebb, sem az ifjabb Biden nem sértette meg Ukrajna törvényeit.
Nem ez az első eset
Trumpot megválasztása óta kísérik botrányok, de ez idáig a Mueller-vizsgálat volt az, ami leginkább fenyegette az elnököt az impeachment eljárással.Az elnök még csak alig pár hónapja volt hatalmon, amikor egyes demokrata politikusok már impeachmentet akartak indítani az elnök ellen, miután kirúgta az ellene folyó nyomozást vezető FBI-igazgatót, James Comey-t. A Demokrata Párt vezetése azonban félt annak megindításától.
2017-ben aztán a helyettes igazságügy-miniszter David Rosenstein megbízta Robert Mueller III volt FBI igazgatót az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozás ügyének vizsgálatával. A nyomozás eredményeként létrejövő 448 oldalas jelentés, amit 2019 április 18-án tettek közzé végül arra jutott, hogy Trump nem játszott össze az oroszokkal a 2016-os elnökválasztáskor.
William Barr amerikai igazságügyi miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta, a Mueller-bizottság nem talált bizonyítékot sem összejátszásra, sem összeesküvésre az orosz kormányzattal vagy az Internet Research Agency (IRA) nevű orosz álhírgyárral, de azt megerősítette, hogy az orosz kormány valóban be akart avatkozni az amerikai választási folyamatba.
Impeachment?
A Mueller-vizsgálat ideje alatt egy cikkünkben már részletesen foglalkoztunk az impeachment eljárással. Az amerikai jogrendbe beültetett Impeachment egy olyan jogi eljárás, amellyel leváltható az elnök, az alelnök, vagy bármely más magas beosztású hivatalnok. Maga az eljárás már országok alkotmányában is megtalálható.
Németországban például a szövetségi elnököt megvádolhatja a Bundestag és a Bundesrat is, abban az esetben, amennyiben az elnök szövetségi törvényt sért meg akaratlagosan. Ha a Bundestag vagy a Bundesrat megvádolja az elnököt, a szövetségi alkotmánybíróságnak kell döntést hoznia arról, hogy bűnös-e, és ha bűnösnek találják, arról is ők döntenek, hogy eltávolítják-e a pozícióból. A vádeljárás pontos leírását a Németországi Szövetségi Köztársaság Alapjogának 61. cikkelye tartalmazza.
Az Egyesült Államokban a folyamat elindítója a képviselőház. A 435 tagú alsóház bármelyik képviselője javasolhatja a folyamat megindítását, ha az alkotmányban foglalt okok közül fennáll valamelyik gyanúja. Az okokat az alkotmány három pontban foglalja össze, ezek pedig a hazaárulás, a vesztegetés, illetve a bűncselekmény elkövetése vagy egyéb súlyos vétkek. A beterjesztett javaslatot a képviselőház jogi bizottsága tárgyalja meg és ha elégségesnek találja a felsorolt vádakat, akkor szavazásra bocsátja a képviselőházban. Az alsóház egyszerű többséggel a szenátusba juttathatja az elnöki megvádolást.
A szenátusi tárgyalás leginkább egy jogi perre hasonlító folyamat. Az eljárást a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezeti, a megvádolt elnök pedig jogi képviseletet vehet igénybe. Bizonyítékok előterjesztése, tanúk meghallgatása folyik. A szenátorok ezután nyilvános szavazással döntenek az elnök leváltásáról. A leváltáshoz a szenátusi szavazatok kétharmada szükséges.
Híres impeachmentek

Az Egyesült Államok történetében még soha egyetlen elnököt sem sikerült az Impeachment alkotmányos keretei között leváltani, de a történetében eddig 16 esetben kezdeményezett a képviselőház peren kívüli eljárást közhivatalnokok ellen.
Említésre méltó ezek közül a William Blount szenátor ellen 1797-ben indított eljárás, akit azzal vádoltak meg, hogy a britekkel konspirált. Az ellene felhozott vádakat később a Szenátus elejtette.
1804-ben a legfelsőbb bíróság bírája, Samuel Chase ellen indítottak impeachment eljárást a hivatali székében tanúsított durva magatartásáért. A szenátusi tárgyaláskor végül felmentették.
1868-ban Andrew Johnson elnök ellen emelt vádat a képviselőház, azt követően, hogy hosszas küzdelem zajlott az elnöki hatalom kiszélesítéséért.
1876-ban William Belknap hadügyminiszter ellen vesztegetés vádjával indult eljárás. A miniszter még az eljárás megindítása előtt lemondott.
1974 júliusában Richard Nixon elnök ellen a képviselőház jogi bizottsága három vádpontban indított impeachment eljárást a Watergate-ügy kapcsán. Nixon augusztus 8-án lemondott.
1998 végén, részben az esküdtszék előtt tett hamis állításai, részben a fent említett esetekkel kapcsolatban, az igazságszolgáltatás akadályozására tett kísérleteiben két vádpontban találta bűnösnek Bill Clintont. A republikánus többségű szenátus azonban nem tudta összeszedni a kétharmadhoz szükséges szavazatszámot, így Bill Clintont sem sikerült elmozdítaniuk.