Avagy útmutató kezdőknek, hogyan ne haljunk 60 évesen éhen II.
“Figyu Zoli, van x ezer euróm, most akkor mit csináljak vele?” – ez egy olyan kérdés, amibe kb. naponta kétszer belefutok a munkám során. Ez olyasmi, mintha az élet értelmét kérdeznéd tőlem. Mindenkinek más és más, ami értelmet ad az életének, pontosan ugyanígy mindenkinek más és más az, ami a megfelel az adott élethelyzetében, a rövid és hosszútávú céljaihoz. Viszont pár támpontot tudok adni a számodra a legmegfelelőbbhöz.
A múlt héten Attila kollégám felvázolta a problémákat, amik a nyugdíjukat érintik, illetve megemlítette az ingatlanbefeketetéseket, melyek egyfajta alternatívák lehetnek. Mai cikkemben folytatnám a témát, és végigvenném a befektetések különböző formáit, amik segíthetnek eligazodni a pénzügyi piacon.
Szerencsére egyre több tudatos emberrel találkozom, akiknek fiatal évei ellenére sikerült megspórolni pár ezer, esetleg pár tízezer eurót. Ilyenkor merül fel, hogy ez mind nagyon szép és jó, de hogyan tovább? Amit mindenki szeretne, az a magas 7-10-15 százalékos kamat, nulla kockázat mellett.
Most hasonló titkot árulok el, mint a mikor a szülők a 6-7 éves kicsikhez odafordulnak és megsúgják, nem a Jézuska hozza angyalszárnyon a karácsonyi ajándékot: szóval, magas hozam nulla kockázattal nem létezik. Aki pedig mást állít az 1. hazudik 2. piramisjátékba próbál belevonni. Magas hozammal nő a kockázat, és fordítva, ha biztonságos helyet keresel a pénzednek, akkor garantálom, hogy a kamat alig-alig fogja elérni az infláció szintjét. Ezek tények, pont olyanok, mint, hogy nyáron meleg van, vagy a víz lefelé folyik, lehet rajtuk morogni, esetleg lázadni ellenük, ettől még tények maradnak.
Vannak a megtakarítás azon a formái, amiket mindenki ismer, még a régi rendszerből: megtakarítási számla, lekötött betét, lakástakarék. Az ezeken tartott pénzt törvény védi 100 ezer euróig, vagyis nagyon biztonságosak, a kamatjaik pedig… nem is érdemes megnézni. Ha azt szeretnénk, hogy a nyugdíjas korunkba ne száraz kenyéren és vízen kelljen tengődnünk, akkor ezeket felejtsük el mint alternatívákat.
Egyébként a lakástakarék egy viszonylag jó termék volt, ami jó kiegészítése lehetett a lakáshiteleknek, de a tavalyi változásokkal a kormány teljesen kinyírta az egész rendszer (a 70 euró állami támogatás megszerzéséhez 2 800 eurót kell betenni egy évben, ám azok, akik az átlagfizetés több mint 1,3 szorosát viszik – cca 1300 eurót bruttó – azok már nem jogosultak rá. Tapasztalatból mondhatom, akinek évente van felesleges 2800 eurója, garantáltan nem teszi lakástakarékba). Ma már egy olyan termék, amit nagyon ritka esetben ajánlanék bárkinek is, és előreláthatóan már csak idő kérdése, hogy a lakástakarékpénztárak mikor fognak megszűnni hazánkban (hacsak nem válnak újra lukratív pénzügy termékké egy törvénymódosítás után).
Akkor mégis hova a pénzzel?
A kérdésre az egyik kedvenc szemléltetős ábrám, a vödröcskézés lehet a megoldás. Ezek az összegek mindenkinek más és mások, tehát ajánlom, hogy mindenki maga üljön le, és gondolkodjon el, hogy neki milyen összegekkel fog ez a módszer ülni.
A képen például az én határértékeim szerepelnek. A folyószámlámon nem tartok több mint 500 eurót (első vödör), teljesen felesleges. A második kannában levő pénz a vastartalék, ha valami folytán nagyobb kiadással kellene számolnom, pár napon belül hozzáférek. Erre jók például a garantált hozamú tőkealapnak, melyek rövidtávú, 1-3-5 évre szóló biztonságos befektetések, nagyobb kilengések nélkül. Ezzel fedezhetem a komolyabb kiadásokat (autójavítás, elromlott mosógép, ablakcsere stb.). Amint lecsökken a középtávú megtakarításom, újratöltöm. Amint túlcsordul, a maradék fölösleges pénzt a hosszútávú tartalékomba irányítom át. Ez az a tartalék, melyhez 10-15-20 évig nem nyúlok hozzá, így itt bátrabban fektethetem rizikósabb részvényekbe, ETF-be. Ezekhez is hozzáférek nagyon nagy baj esetén, de ha idő előtt veszem ki, fennáll annak az esélye, hogy pont akkor kell eladnom, mikor lejtmenetben van a piac, így veszíthetek rajta. Ide mindenképp csak azt a pénzt küldöm, amire tudom, hogy nem lesz biztosan szükségem, nemhogy a hónap végén, de az elkövetkezendő 5 év végén sem.
És akkor lássunk némi fogalommagyarazátot, ami elengedhetetlen, ha tényleg a kezünkbe akarjuk venni a pénzügyeinket.
A kötvények az adósság egy típusát jelentik. Más szóval, ha én kötvényt bocsájtok ki, és te megveszed, ez gyakorlatilag azt jelenti, „tartozom neked”, tehát egy fizetési ígéret. Kötvényt bocsájthatnak ki cégek, ha új befektetést szeretnének a vállalatba.. Vagyis kölcsönkérnek tőlünk, hogy a jövőben kamattal visszafizethessék a bevételeikből. De kövényt ugyanúgy kibocsájthat az állam is, ha éppen szüksége van az éves költségvetés lyukait betömni. Vannak államok, amelyek gazdaságilag erősek, stabilak, azok természetesen alacsonyabb kamattal kínálnak értékpapírokat, mivel sokan fektetnének belé (pl. Németroszág megengedheti magának a negatív kamatú értékpapírokat is). Ellenben pl. Argentínának, Görögországnak senki épeszű nem fog minimális kamattal kölcsön adni, mert elég komoly az esély rá, hogy soha nem látjuk viszont a pénzünk. Ezeknek az országoknak érthetően jóval magasabb kamattal kell m&gukhoz csalogatni a befektetőket.
A részvény a vállalat egy része. Ha veszünk egy részvényt, az adott vállalat résztulajdonosa leszünk és élvezhetjük annak előnyeit, vagy éppen szenvedhetjük a hátrányait. A részvénytársaságot leírhatjuk úgy, mint egy torta, a részvényeket pedig az egyes szeletek szimbolizálják. Az egyes szeletek ugyanolyanok, ugyanannyit érnek. Ha a torta friss, krémes, híres mestercukrász sütötte (vagyis jól megy a vállalatnak), akkor az egyes szeleteket magas áron adhatjuk el. Ha már 5-6 napos, szikkadt, esetleg penészedik (vagyis rosszul megy a vállalatnak), senki sem fog érte pár centnél többet kínálni.
Ha akarunk (és van rá megfelelő keretünk), tehát vásárolhatunk akár Apple részvényeket darabonként, havonta. Ám, azt már megtanulhattuk, ha biztosra szeretnénk menni, érdemes több lábon állni. Tehát érdemes a részvényeket, kötvényeket csomagban vásárolni, pláne ha nem rendelkezünk, hatalmas összegekkel havonta. Erre nyújtanak megfelelő lehetőséget a tőkealapok.
A tőkealapok a legjobb és egyik legolcsóbb befektetési eszközök, úgynevezett kollektív befektetések. Képzeljük el, hogy van havi 100 eurónk félretenni. Ez ugyan nem sok, ám ha összeáll 1000 hozzánk hasonló, akkor havonta 100 ezer euró jön össze. Ebből már vásárolhatunk pl. egy lakást, amit kiadhatunk, és az ezer befektető rögtön élvezheti a lakás bérléséből járó hasznot. A tőkealapok hasonlóképpen működnek. A befektetésünk tárgya lehet lakás helyet akár nagy világcégek részvénycsomagja, amelyek 10 ezer eurós értékűek, magas hozamú államkötvények, amelyekhez szintén nem jutunk hozzá átlagemberként, különböző óriási ingatlanberuházások stb. Csak a képzelet szab határt egy-egy alapnak. Vannak tőkealapok melyek régiségekbe, festményekbe, startup-okba, feltörekvő focistapalántákba, félprofi pókerjátékosokba fektetnek, és még sorolhatnám.
A tőkealapok sokban különböznek. Az eltérő tulajdonságaik, mint pl. a volatilitásuk mértéke is (vagyis mennyire változékony a hozam) ugyanolyan fontos tényező, mint az, hogy mibe is fektet a tőkealap. Ugyanilyen fontos megtudnunk a geográfiai elhelyezését is a befektetésünknek: lokális vagy globális ? Csak egy kontinensre-országra irányul a befektetés, vagy ennél sokkal széleskörűbb? Konzervatívabb vagy dinamikusabb, kockázatosabb? Hány év a befektetési horizontja?
Amit nagyon fontos még figyelembe venni a befektetési alapok költségei. Akár pár százalék plus befektetési díj 15-20 év távlatában több ezer eurós hozamkülönbséget jelenthet! Rengeteg bank és betétkezelő társaság kínál különböző alapokat, semmiképp se ugorj rá az elsőre, amit felajánlanak. Használd a józan eszed, és olvass sokat utána. Ha az emberek a pénzügyeikre is ugyanannyi időt fordítanának, mint amennyit képesek egy-egy tévé, mobil vagy hűtőszekrény megvétele előtt lamentálni, akkor sokkal több pénzügyileg sikeres ember élne körülöttünk.
