Új fejezetek a bankok történetében
A bankszektorban az utóbbi években jelentős átalakulások történtek, kicsit ezzel foglalkozunk a mai pénzügyi posztunkban.
Tisztán emlékszem arra a momentumra, amikor kimaradva az egyetemről életemben először szembesültem azzal, hogy a bankom havi szinten lehúz ilyen 3-4 euró körüli összeget a számlámról. Persze leggyinthetünk erre, hogy mi az havonta, ám ha a 3 eurót 12-vel felszorzom, máris 36 euróra ugrik a kiadás. Szóval 36 eurót fizessek azért évente, hogy használom a saját (!) pénzem?!? Ez most komoly? Az első felelős pénzügyi lépésem az volt, hogy összehasonlítottam más bankok kínálatát is – és akkor jutottam el az első online bankhoz, ami beért kis hazánkba, az mBankhoz. Ma már teljesen normális, hogy online intézünk akár kisebb kölcsönöket is, de 6-7 évvel ezelőtt még nagyon kerekre nyílt az idősebbek szeme, mikor meséltem róla, hogy a bankomnak nincs igazából klasszikus értelemben vett fiókja.
Az ablak mögött üldögélő bankos úgy néz ki, lassan a kihalásra ítélt szakmák sorát fogja gyarapítani. 2013-ban például a legnagyobb szlovákiai banknak, a Slovenská sporiteľňának még 303 fiókja volt országszerte. Most jelenleg 240 van – legutoljára például alig pár hete Mezőlaborcon (Medzilaborce) zártak be egy fiókot (ami nem lenne különleges, ám figyeljünk fel rá, hogy ezzel a járás 12 ezer lakója maradt bankfiók nélkül). Hasonló a tendencia a többi banknál is 2017 óta. Addig ugyanis öt éven keresztül sorra növekedett a bankfiókok száma – 2016 végén Szlovákiában összesen 1293 bankfiók működött, míg 2019 júniusában már csak 1152. Egyedül a Poštová banka és Prima banka 14 fiókjainak száma növekedett. Ha az OTP-t megveszi egy nagyobb bank, ahogy azt pár hónapja megszellőztették, akkor bizony itt is masszívabb fiókbezárásokra kell számítani.
A bankok a költségcsökkentés jegyében egyre több szolgáltatást nyomnak át az online térbe. Nézzük csak meg a készpénzes betétek példáját. Az ezzel járó macera helyett 2014 óta sorra helyeznek ki olyan ATM-eket, ahol nemcsak készpénzt vehetünk fel, de el is helyezhetünk a számlánkra betétet. Míg az automatán keresztül ingyenes a betét, a bankfiókokban, banktól függően, legalább 50 centet kell fizetnünk, ha be akarjuk tenni a saját számlánkra a saját pénzünket.
A fiataloknak egyre kényelmesebb mindent online intézni, hiszen a virtuális bankokba akkor lépünk be, amikor akarunk, és nem akkor, mikor a nyitvatartási órák meghatározzák. Kisebb személyi kölcsönhöz jutni összevissza 4-5 kattintást igényel.
N26, Revolut, 365.bank, Monese és társai
Ha követed a trendeket, biztosan hallottál máe az online bankokról vagy fintech startupokról, amelyek ingyenes számlavezetést kínálnak a kártyánk mellé. És ahogy indítottam a mai cikkemet, rajtam kívül egyre többen teszik fel a kérdést, miért is fizessünk valamiért, ha van ingyenes, vagy jóval olcsóbb alternatívája? Előnyük, hogy egy teljes bankfiók már csak egy applikáció a telefonunkban. Számlát nyithatunk teljesen online, mindenféle papírozgatás nélkül. Az applikáción keresztül töltjük fel a személyink és az online azonosítónk, az “aláírásunk”. Roppant kedvezően tudunk váltani valutát (ez elsősorban akkor hasznos, ha sokat utazunk külföldre, az eurozónán kívül eső országokba), illetve külföldön is ingyenesen tudunk velük készpénzt felvenni. Gyors készpénzküldésre van lehetőségünk, magas díjak nélkül – a Revolutos számlánkat például pár másodpercen belül feltölthetjük, igényelhetünk hozzájuk nekünk megfelelő kártyát (néhány országban a Visa-t sokkal inkább elfogadják, míg a Mastercardot megint másokban), sőt, többet is, illetve virtuális kártyát is, ami az online shopaholisták egyik legjobb barátja, hiszen, ha összevissza vásárolunk a webről dolgokat, nagyon gyorsan ellophatják a kártyánk adatait. A virtuális kártya az adott vásárlás után azonnal megsemmisül és új kártyaszám generálódik ki helyette…
Hátrányuk? Hogy például a Revolut és a Monese hivatalosan fizetési szolgáltatásokat nyújtó cégek Szlovákiában. Vagyis nem bankok. Mit jelent ez? Hogy az ott tárolt pénzünk nem esik bele a banki betétek védelme alá (a bankoknál betétben elhelyezett pénz védett 100 ezer euróig. Ha csődbe is megy a bank, az ott tárolt pénzünkenet a klasszikus bankokból, lakástakarékokból vissza kell kapnunk, a hatályos törvények értelmében). A Revolut ügyfélszolgálata legendásan szörnyű, bármikor megtörténhet, hogy egy-egy tranzakció nem tetszik nekik és figyelmeztetés nélkül blokkolják a számlát.
Az N26 egy német bank, míg a 365.bank a Poštová Banka online bankja, tehát náluk a betéteink védettek. A 365.bank sokkal rosszabbul vált valutát, mint a Revolut, vagy a Transferwise, de akinek az angol nyelv nem barátja, annak tetszeni fog, hogy minden elérhető szlovákul is. Egy nagyon jó összehasonlító cikk az online bankokról itt található, én tényleg csak pár funkciót emeltem ki, nagyon felületesen érintetve a témát.
A jövőben a bankszektorra komoly átalakulás vár. A mobiltelefonnal a kezében felnövő generációnak egyre kevésbé lesz prioritás, hogy legyen egy fizikailag létező hely, ahova bemehet információkért, ha két kattintással minden elérhető a neten. A bankszakma – és most itt az egyszerű ablakoknál ülő eladókról beszélünk, egyre kevésbé lesz attraktív. Viszont látni kell az érem másik oldalát is, hogy jelenleg az ügyfelek 50 százaléka még mindig igényli, sőt előnyben részesítik az emberi kapcsolatokat. Pláne, ha összetettebb banki produktumról van szó – mint amilyenek a nagyobb volumenű lakáshitelek, én magam sem szívesen intézném chatbotokon keresztül. Mindenestre ajánlani tudom, hogy legyetek kíváncsiak és nyitottak az újdonságokra, pláne, ha azzal még pénzt is tudtok megspórolni.
(kiemelt kép: alapblog.hu)
