Kočner lábtörlője

Az újságírók Szlovákiában egyáltalán nem örvendenek olyan megbecsültségnek, mint egyesek gondolják. Az olvasók egy része lépten-nyomon a szájára vesz minket, belénk törlik a lábukat. Ezen nem sokat változtatott a Kuciak-gyilkosság sem – van az úgy, hogy az ember annyira lealjasul, hogy nem érdekli, ki ül a billentyűzet mögött, csak áradjon a vérfolyó. “Hátravinni, agyonlőni” – csak hogy a kedvenc facebookos kommentjeim egyikét idézzem.

Az újságírók nagy része ugyanakkor megszokta már, hogy egyesek fikarcnyit sem tisztelik azt, amit csinál. Az újságírók nagy része ugyanis pontosan tudja, hogy munkája inkább hivatás, küldetés, ezért pedig nem érdemes leragadni holmi sértéseknél – hiszen felelősségünk óriási. Van azonban a tollforgatók közt olyan is, aki félreértelmezi a szerepét, és fittyet hány a felelősségre. Királycsináló akar lenni, nem az igazságot akarja feltárni. Vagy csak egyszerűen saját jólétére akarja felhasználni azt a félelmetes fegyvert, amit a tollforgató felelőssége jelent. És van az úgy, hogy elköveti a főbűnt. A megbocsáthatatlan főbűnt, amivel felvarrja a médiakurvaság skarlát betűjét nem csak magára, hanem a kőkeményen dolgozó újságírók mindegyikére.

Martina Ruttkayová pedig elkövette ezt a főbűnt.

Ruttkayová nemrégiben a glob.sk főszerkesztője volt, előtte a Penta házilapjában, a Plus 1 deň-ben, még korábban pedig a Hospodárske Noviny-ben dolgozott. A szlovák sajtó ma hozta nyilvánosságra, hogy az újságírónőnek fontos hely jutott Marián Kočner Threemájában is. Ő volt Kočner egyik “belépője” a mainstream média világába. A “vállalkozó” ugyanis rajta keresztül akarta jobb fényben feltüntetni “majmocskáját”, Monika Jankovskát, és ösztönözni kicsit, hogy Lucia Žitňanská, a Híd korábbi igazságügyi minisztere távozzon a posztjáról.

Ruttkayová a vállalkozó Threema-üzenetei szerint hihetetlenül készséges partner volt ebben. S mikor Žitňanská távozott, 2018 márciusában az “újságírónő” egy szánalmas üzenetben kikövetelt magának 1300 eurót Kočnertől egy üdülésre. Eredetileg a Zöld-foki szigetek fehér homokjára vágyott, de később kiderült, megelégedett Horvátországgal is. Akit érdekel, és elég erős a gyomra, elolvashatja az üzenetváltást itt.

1300 euró. Illetve bocsánat, 1200, plusz egy százas a biztosításra, ha netán egy kagyló megvágja a kicsi lábát, vagy megcsípi a medúza. Ruttkayovának ennyit ért a szakma, ennyit ért a saját becsülete. Ennyit ért a talpig becsületes Ján Kuciak emléke. Kočner nem hiába gondolhatta, hogy pénzzel mindent el lehet intézni. Néhány tízezer két ember haláláért, 1300 euró egy miniszter megpiszkálásáért. A cipője többe került ennél. Ruttkayová hálás lehet, hogy belétörölte a talpát.

Igen, Kočner Threemájából sorra bújnak elő a megvásárolt bírók és politikusok, hülyére vett honatyák, kegyencek, talpnyalók és lelki törpék. Most ránk került a sor, újságírókra. Ruttkayová a mi kis privát hányingerünk.