Hámozzák a narancsot

Magyarországon október 13-án önkormányzati választásokat tartottak. Az elért eredményeket mindenki próbálja sikerként elkönyvelni, de vannak egyértelmű kudarcok is. Mindeközben a párhuzamos valóságok tovább épülnek. Nézzük, milyen eredmények születtek a magyar fővárosban és a határ menti városokban!

Az elmúlt hetek magyar sajtóját fogyasztva (beleértve szűk pátriánk, Dél-Szlovákia médiatermékeit is) föltűnhetett az olvasóközönség számára, hogy a magyarországi kampány színvonala az általános véleménynek szerint kritikán alulira sikeredett. Sokan akkor vették észre, hogy az országban választásokat fognak tartani, amikor (város)vezető politikusokról sorra kerültek ki kompromittáló videók. Mind kormánypárti, mind ellenzéki politikusról jelentek meg hiteltelenítő hang- vagy videofelvételek. A legnagyobb médiavisszhangja azonban a régi-új győri polgármester, Borkai Zsolt ügyének lett (lsd. keretes írástl). Ezt leszámítva az országos médiatermékek leginkább mégiscsak Budapesttel foglalkoztak, hiszen funkcióját tekintve a főpolgármester országosan is jelentős politikusnak számít.

Borkai Zsoltról a választás előtti hetekben kezdtek egy névtelen blogon keresztül kompromittáló fotók, majd egy videó megjelenni. Győr fideszes polgármestere ezeken ügyvédével és két hölggyel látható nemi aktus közben. Ezzel nagy zavar támadt a retorikájában keresztényi elveket hangoztató kormányzó pártban. A biztos fideszes várnak tekinthető Győrben aztán majdnem sikerült eltapsikolni az előnyt, végül szoros küzdelemben, de újraválasztották Borkait. Közben a horvát hatóságok vizsgálják az ügyet. Két nappal a választások után, mikor már mindenki a felelősök közé sorolta Borkait, sajtótájékoztatón bejelentette kilépését a Fideszből. Az így függetlenné váló polgármester mögött a közgyűlés azonban fideszes maradt. A szexpartival azonban összefügg egy sokkal súlyosabb vád, ami kisebb visszhangot nyert anno (Audi gyár épülésekor eladott földek körüli visszaélések megalapozott gyanúja), mint most a pornó-botrány. Győr most kicsit reflektorfénybe került. A kérdés az, hogy a hatóságok is esetleg odavetnek-e egy-két pillantást, hiszen lenne mit föltárni.

A fővárosban savanyú a narancs

A budapesti főpolgármester-választást meglepő különbséggel Karácsony Gergely, a legtöbb ellenzéki párt által támogatott jelölt nyerte. Tarlós István így 9 főpolgármesterként eltöltött év után átadta helyét kihívójának. Puzsér Róbertnek pedig, aki egyben volt kihívója az aktuális városvezetésnek és a kormányellenzéki pártoknak, nem sikerült elérni az öt százalékot sem. (A három jelölt között megoszló szavazatarányok: Karácsony: 50,86% – Tarlós: 44,1% – Puzsér: 4,46%, egy negyedik jelölt pedig 0,58% kapott.)

A főváros vezetését viszont nem csupán a főpolgármester jelenti, hanem a kerület polgármesterei is. Ezért legalább annyira fontos volt, hogy a kerületek élére kiket választanak meg. A 23 kerületből hétnek lett Fideszes polgármestere, kettőnek független a kormánypártok támogatásával. A két független polgármester közül azonban a pesterzsébeti sokáig MSZP-sként irányította a kerületét. A többi 14 kerület élére pedig az összellenzéki jelölteket választották meg Az igazán nagy meglepetések itt születtek. A jobboldali konzervatív Válasz Online írta meg, hogy Lányi András már két évvel ezelőtt jelezte, hogy a Fidesz teljhatalmának kikezdése először Budán kezdődhet meg. Most úgy látszik, hogy ez megtörtént, és az alapvetően jobboldali budai polgárok elfordultak a kormányzó pártok jelöltjeitől. Budán mindössze két kerület élére került fideszes jelölt, de közülük csak egyikük (XII. kerület: Pokorni Zoltán) rendelkezik a képviselő-testületben többséggel.

A pesti kerületekben sem termett sok babér a kormánypártoknak. Például annak a Pikó Andrásnak is sikerült megnyernie a kerületét, akinek kampánycsapatához a rendőrség kivonult. A durva kampány azonban mozgósította az ellenzéki szavazókat, amihez még hozzájárult, hogy egy többé-kevésbé egységes ellenzék állt ki a kormánypárt jelöltjével szemben.

Az eddigi fővárosi vezetők arról beszéltek, egyfelől nem értik Budapest, de leginkább a kerületek elfordulását, másfelől a felelősség egy részét Borkaira tolják.

Ahol az ország narancssárga

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter a választások eredményeire utalva azt nyilatkozta, hogy az ország térképe még mindig narancssárga. Ez azt jelenti, hogy a 23 megyei jogú város közül „csak” tíz helyen nyert az ellenzék, az előző önkormányzati választásokon megszerzett 3 (Békéscsaba, Szeged és Salgótarján) helyett. Valamint azt, hogy a kisebb települések többségének élére és a megyei közgyűlésekbe a kormánypártok adják a legtöbb politikust.

Győr–Moson–Sopron megye közgyűlésében és Győr városában is Fidesz többséget hozott a választás. Győrre még érdemes lesz figyelni, mert nem tudjuk, hogy végül miként alakul Borkai jövője. Komárom–Esztergom megyében hasonlóan Fideszes a közgyűlés, de a megyeszékhely, Tatabánya élére ellenzéki polgármester került. Szücsné Posztovics Ilona győzelme az egyik legnagyobb meglepetésnek számított. A munkáját viszont nem fogja megkönnyíteni, hogy a városi közgyűlésben nincsen többsége. A megye nevét adó két határ melletti város, Komárom és Esztergom polgármesteri székébe ugyancsak Fideszes jelöltek kerültek. Pest, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben a közgyűlések hasonlóan az ország többi részéhez, itt is Fideszes többséggel rendelkeznek, azonban az itteni megyeszékhelyeket az ellenzék nyerte el. Érd és Miskolc újonnan, míg Salgótarján újból lett ellenzéki. A határ menti megyékhez hasonló eredmények születtek országosan is. Ez a helyzet szokatlan a 2006 óta mindent besöprő Fidesznek. Továbbra is a „legerősebb párt” imázsát hangsúlyozzák felületeiken (lsd. itt vagy itt, a sor folytatható), de az eredményből más következtetéseket is levontak. A Fidesz-tábor zászlóvivői (Bayer Zsolt, Bencsik András, stb.) kijelentették, most már kőkeményen a 2022-es országgyűlési választásokra kell készülni.

Sokakat jelenleg az érdekel, hogy az önkormányzati választások eredményei hogyan változtathatják meg az országos politikai erőviszonyokat. Az ellenzékivé vált Budapesttel Orbán Viktor, magyar kormányfő a választások után tartott beszéde alapján az együttműködést fogja keresni. (Azt viszont tudjuk, hogy nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit csinál.) A választások előtt többször elhangzott, hogy a kormánypártok jelöltjeinek megválasztása által lehet biztosítani a települések fejlődését (itt vagy itt). Az „ígéret” beváltása vagy más szóval a fideszes fenyegetés, és az ellenzékivé váltak büntetése azonban így visszafelé sülhet el, mivel nem csak egy-egy kerület és város választott máshogy.

Forrás: valasztas.hu, hirado.hu, hvg.hu, index.hu, merce.hu, magyarnemzet.hu

Kiemelt kép: infostart.hu