Az öt leggyakoribb hiba a befektetéseknél

Ha szeretnénk, hogy a pénzünk kamatozzon is valamicskét, akkor nem kérdés, hogy az egyetlen út a befektetések felé vezet. Az előző cikkeinkben kifejtettük miért is fontos a nyugdíjas éveinkre félretenni, illetve, hogy ennek milyen formái vannak. Leggyakoribb tapasztalataim szerint az emberek ezt meg is értik, ennek ellenére, mindig teljesen másképp viselkednek a gyakorlatban. Lássuk mik a legnagyobb pénzügyi hibák, amiket az emberek a befektetésekkel kapcsolatban elkövetnek.

Nem befektetni

Nincs mit ragozni, ha otthon a párna alá spórold a pénzed, egyszer csak észreveszed, hogy az értéke elolvadt. Ha hosszútávú céljaid vannak a spórolt pénzzel, akkor infláción felüli kamatot kínáló helyet kell a számára keresned.

Ráérek még elkezdeni

A hosszútávú céloknak egy hátrányuk van, olyan hosszútávúak, hogy mi magunk is elhisszük, ráérünk még mindenre. Ezért van,hogy azt gondoljuk, ráérünk félretenni, ráérünk spórolni. Minden időszakban könnyű olyan kifogást találni, ami miatt most épp nem tudunk félretenni. Most még élvezem az életet, most jön a család, a gyerekek iskolája, és hirtelen azt vesszük észre, elment az egész élet, miközben egyáltalán nem gondoltunk a nyugdíjas évekre. Minél később kezdünk el spórolni, annál több pénzre lesz szükségünk. A  kamatos kamat a világ nyolcadik csodája. Ha nagy összeget akarunk hosszútávon felhalmozni, akkor nem is annyira pénzre, hanem inkább időre van szükségünk. Ha korán kezdünk el befektetni, annak van még egy előnye is. Sokkal szélesebb termékpaletta áll a rendelkezésünkre. Egy 20 éves fiatal a nyugdíjmegtakarításait tarthatja magasabb hozamú, ám kockázatosabb részvényekben is. Ekkor ugyanis még megvan rá a lehetőség, hogy bár a részvények árfolyama ingadozik, 30 év alatt a piac korrigál, és így is jóval infláción felüli kamattal, pozitív mérleggel jövünk ki az egészből. Ha 55 évesen állunk neki a befektetéseknek, akkor már vagy csak nagyon komoly kockázattal fektethetünk hasonló részvényekbe, vagy eleve a jóval alacsonyabb kamatot kínáló értékpapírok után kell nyúlnunk.

Mottó: “Egy fa ültetésének a legjobb ideje 20 évvel ezelőtt volt. A második legjobb ideje most van.” (kínai mondás)

Az érzelmeinkre hallgatni

Egyszer olvastam, hogy ha tudni szeretnéd, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a saját befektetéseidre, akkor nézz a tükörbe. Azt hisszük át tudjuk verni a piacot, aktív menedzseléssel. Azt hisszük képesek vagyunk megtalálni “a bölcsek kövét” – alulértékelt részvények megvásárlásával megverni a piacot, ebből meggazdagodni. Ennek a folyománya, hogy vásárolunk, amikor drágulnak a részvények, és pánikba esve eladunk mikor csökken az értékük, pedig pont fordítva kellene. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha veszel vagy eladsz, minden egyes tranzakció után költséget fizetsz. Mi a tanulság? Vegyél részvényt, majd legalább 10 évre felejtsd el, hogy megvetted. A piac ingadozni fog fel-le, ám neked nem kell pánikba esned az első negatív hírek érkeztére. Az aktív kezelés több felmérés szerint is hosszabb távon évi 6%-kal alulteljesíti a “buy-and-hold” vagyis a megveszem és ülök rajta részvényvásárlók teljesítményét! A Dalbar cég felmérése alapján, amely az amerikai tőzsdére fektető alapok pénz be- és kiáramlását vizsgálta, a S&P index 20 éves teljesítménye 9,14% volt (1990-2010), míg ugyanezen idő alatt a tőzsdei alapokba befektetők átlagos hozama csak 3,83% volt. Ennek oka a költségeken túl a rosszkor való ki és beszállás miatti veszteség. Jobban jártak volna, ha megveszik és ülnek rajta, ahelyett, hogy okoskodnak az időzítéssel és a variálással.

Mottó: A jó befektetésnek olyannak kell lenni, mint nézni, ahogy nő a fű, vagy szárad a festék. Ha te izgalomra vagy élményre vágysz, menj inkább Las Vegasba. (Paul Samuelson)

A könnyebbik utat keresni

Az emberi mohóság határtalan. Sokan úgy gondolják, hogy az éves 15-20-30 százalék kockázatmentes hozam nagyon is reális elképzelés. Pont emiatt olyan könnyü a piramisjátékok kitalálóinak a dolga. Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem is igaz. Egyesek nem szégyellnek 50-100 vagy még magasabb kamatot ígérni mindenféle bóvli befekttésnek álcázott piramisjátékra! Ezzel szemben az igazság, ahogy fentebb leirtuk, hogy az S&P, mely az USA 500 legnagyobb cégét veszi figyelembe, 20 éves átlagban hozott 9 százalék körüli emelkedést. Ha tehát a legnagyobb, legbiztonságosabbnak mondott cégek sem képesek két számjegyű éves hozamot kínálni hosszútávon, ne gondold, hogy egy no name, rendes weboldal, székhely és valódi tőke nélküli kamucég majd éppen hoz 200 százalékot kamatot. A könnyebb út a befektetéseknél pedig a egyedül a nehezebb: vagyis kisebb, kevésbé kockázatos dolgokba fektetni, és évek hosszú munkájával vagyont építeni.

Alacsony pénzügyi műveltséggel rendelkezni

Ha te is kapsz egy hihetetlenül kedvező pénzügyi ajánlatot, legalább szánj rá fél órát , hogy utánnakeress, mi is az az adott dolog. Tanulmányozd át az illetékeket, hogy az adott alap mibe fektet, vagy a cég mivel foglalkozik. Kérdezz lehetőleg minél többet, es ha a sok kérdésedre nem kapsz kielégítő választ, vagy továbbra sem érted miről van szó, ne kezdj bele. Ha a cégnek nincsen releván székhelye, weboldala, nehéz a vele kapcsolatos információkhoz hozzáférni, szóba se állj velük. Többször szoktam hangsúlyozni, hogy ha az emberek legalább annyi időt szentelnének a pénzügyeiknek, mint amennyit az új televíziójuk kiválasztására, sokkal előbbre tartanánk.

Az alacsony pénzügyi műveltséghez hozzátartozik szintén, hogy nagyon jól válogasd meg a forrásaid, amikből tájékozódsz. Nem kell minden egyes elemző “jóslatainak” bedőlni. Senki sem tudja mikor hogyan viselkedni a piac. Az elemzések készítői pont ugyanolyan emberek mint te vagy én. És pont ugyanakkora eséllyel tévednek is. Ha jól osztod el a befektetéseid az alacsonyabb és magasabb kockázatú termékek között, nem érhet meglepetés.

Mottó:  Ha szegénynek születtél, az nem a te hibád. Ha szegényen halsz meg, az viszont csak a te hibád.

(Bill Gates)