De azért az Ár az úr!
Közeleg a Black Friday. Szinte mindenkit elérnek azok az internetes algoritmusok és a bevásárlóközpontok szóróanyagai, amelyek hatalmas akciókról számolnak be, hogy mindenki közösen megünnepelje a Kapitalizmus Szent Ünnepét. Ezzel rákészülve az év végi ünnepek nagy bevásárlásaira. Világ vásárlói fogyasszatok!
Még ha ezek csak kitalációk is, jól leírják a fekete péntek körüli hajcihőt. Napja a november negyedik csütörtökje utáni napra, a Hálaadás utáni péntekre esik, ami idén november 29-én lesz. Az áruházak ezzel fordulnak rá a karácsonyra, amikor ugyancsak megemelkedik a forgalom az üzletekben. Fekete pénteken a vásárlókat 20-70%-os akciókkal várják az eladók. A kínált termékekért hatalmas küzdelmek folynak, melyek során 2006 óta 12 haláleset és 117 sérülés történt. Európában, bár régiótól függően – de az őrület hullámai szelídültek. A vásárlási hajlam viszont csöppet sem, csak átvándorolt az online térbe.
Vannak olyan online felületek, amelyeken az akciók napokig, vagy akár hetekig tartanak. Ilyenkor bevetik a lehető legtöbb marketing praktikát, hogy a vásárlót ezzel megnyerjék maguknak. Ami az eladó részéről praktika, az a vásárlói oldalról viszont megtévesztés. Ezzel sokan vissza is élnek, ezért érdemes pár dologra odafigyelni, ha valaki mindenképpen vásárolni akar.
Vannak, akik fekete péntekre időzítik a karácsonyi ajándékok beszerzését, hiszen néha a hó végén sokat számíthat, hogy az 5 euró még ott van-e a számlájukon. Általánosságban viszont ez a fajta tudatosság is kevés ahhoz, hogy középhosszú távon ne az eladónak érje meg. A hatalmas “akciók” végülis reklámköltségként leírhatóak. Az állandóan generált vásárlási kényszer végül szembe került a valósággal, ami a megszokott életterünket veszélyezteti.
Ezért a túlfogyasztás ezen szimbolikus napjára hirdették meg a Ne Vásárolj Semmit! napot, ami Kanadában indult útjára. Vancouverben Ted Dave és a Kalle Lasn körül csoportosult Adbusters civil szervezet volt az, aki már 1992-ben a túlfogyasztára hívta föl a közvélemény figyelmét. Húsz évvel ezelőtt készítették ezt a videót, amiben az észak-amerikai fogyasztói társadalmat egy mindent fölfaló disznóként ábrázolják. Ehhez képest az ökológiai lábnyomunk egyre nagyobb, és már egyáltalán nem nyugati (Észak-Amerika és Nyugat-Európa) sajátosság ez.
“…a kapitalizmus valóságának körülményei közepette az ember végre önmagára talált, és találóan leírható mint animal consumens (fogyasztó állat) és animal emens (vásárló állat). E korszakban elsősorban fogyasztóként létezik. Vásárolok, tehát vagyok.” – írja tanulmányában Manfred Prisching, osztrák szociológus. Ez az idézet tőle erős szavakkal világít rá arra, hogy milyen könnyen tud identitást “vásárolni” magának az egyén. Végkövetkeztetése több ennél, hiszen a vásárlás ellenére sem képes azzá lenni, amit magára ölt. Ez a rövid részlet viszont fölhívja a figyelmet arra, hogy az identitás és a fogyasztás a kapitalizmusban szoros kapcsolatban állnak egymással. És ez az emberi kapcsolatokra is kihat.
Az egyén önmaga kifejezésére ezért termékeket vásárol (elég felmenni az Instagramra vagy Facebookra), és kapcsolatainak milyenségét is sokszor ezekben fejezi ki (úgymond materializálja). A szeretet kifejezésére így legjobb eszközként megjelenik pl. a (károsan egészségtelen) “boldog menü” (happy meal), vagy a karácsonyfa alá pakolt számtalan ajándék. Az egyén (a világ nagy részén, így nálunk is), ha nem él hermeneutikusan elzárva, akkor egyfajta folyamatos pszichológiai kényszer alatt áll, hogy fogyasszon. És mit kapunk cserébe?
Nemrég került a mozikba a Joker c. film, amely Velencében Arany Oroszlán díjat nyert (ajánlott kritikák: itt és itt). Az Egyesült Államokban mégis “kiverte a biztosítékot”, mivel olyan társadalmi mozzanatokra reflektál, amiről nehéz érzelemmentesen vitázni, főleg az USA-ban (erőszak, fegyverkereskedelem, társadalmi egyenlőtlenségek). Micheal Moore, Oscar-díjas filmrendező szerint csupán egy mestermű, ami megmutatja a mai amerikai társadalmat (és nem kicsit a miénket is). Azért kellett iderángatnom ezt a filmet, mert bemutatja azt a világot, amit feljebb röviden vázoltam. Egy hideg, számító világ ez, amelyben a társadalom és a szociális kapcsolatok elanyagiasodnak.
A címszereplő egyik kritikája a világával (világunkkal?) szemben, hogy simán átlépnének rajta, ha az utcán haldokolna.
November 29-én Ne Vásárolj Semmit!
