A minimálnyugdíj mindenkinek fájni fog

A jelenlegi szociális kormánykoalíció specialitása, hogy a fontos és/vagy nagy horderejű döntéseket sebtiben, előzetes széleskörű szakmai vita, vagy bármiféle szakmai elemzések nélkül helyett csendben átnyomja. Történt ez így a minimálbérnél (ezt egy másik cikkben boncolgattuk), december elején pedig a minimálnyugdíj esetében is.

2020 január elsejétől emelkedik a minimálnyugdíj. A Szociális Biztosító jelzett a parlament felé, hogy nem igazán fogja győzni átszámolni a nyugdíjakat a soványmalacvágtában elfogadott törvény szerint, mire roppant éleselméjű válaszként a képviselőink eltörölték a minimális befizetett juttatások hozzászámolását a nyugdíjhoz. Mit jelent ez? Csak annyit, hogy ezentúl teljesen mindegy lesz, hogy mennyit fizetsz be ahhoz, hogy megkapd a minimálnyugdíjat.

A minimálnyugdíjat eddig a létminimumból számolták ki, ám januártól már az átlagbérhez lesz kötve. Ezek szerint pedig egyre több és több nyugdíjas lesz rá jogosult. Az átlagbér ugyanis egyre inkább emelkedik, az új törvény biztosította kiskaput pedig egyre többen fogják használni, akkor egyre többen fognak bekerülni azok közé, akik többet vesznek ki, mint amennyit betesznek. Az új törvény szerint mindenki, aki körülbelül 8-900 euróig keres, annak egyforma lesz a nyugdíja. Vagyis lehetsz te 477 eurós (nettó) minimálbéren is, de kereshetsz akár 900 eurót is, ez nem dob semmit sem a havi nyugdíjadon.

Számoljunk egy kicsit tehát

A minimálnyugdíj összege az új törvény értelmében 30 ledolgozott év után a két évvel ezelőtti átlagbér 33 százaléka lesz. 2020 januárjától pontosan 334,30 euró. Évente ezt emelni fogják a létminimum összegének 2 százalékával, 40 ledologozott év után 3 százalékkal.

Minimálnyugdíjra mindenki jogosult lesz, akinek a nyugdíjbiztosítása több mint 30 éve érvényes, attól függetlenül eddig milyen járulékot fizetett a Szociális Biztosítónak. Gyakorlatilag, ha havonta akárcsak egy centet küldünk oda, jogosultak leszünk rá. Magasabb nyugdíjat pedig csak akkor fogunk kapni, ha legalább átlag feletti, vagy medián feletti keresettel rendelkezünk – ez Szlovákia lakosságának jelenleg a 40 százaléka.

Ráadásul, a nyugdíjasnak nem is kell az előírt 30 évet folyamatosan ledolgoznia. Bele fog tartozni ugyanis azok az évek is, amikor állami biztosított volt – pl. ha szülői szabadságon volt.

Én minek fizessek?

A következő években tehát egyáltalán nem fogja megérni senkinek, hogy magasabb járulékokat fizessenek a Szociális Biztosítóba. Viszont ha senki nem fizet be pénzt, akkor honnan lesz az államnak pénze a nyugdíjakra? Hmmmm… hát emiatt maguk a Szociális Minisztérium emberei is vakarják a fejük. De az már a következő kormány problémája lesz.

Szóval februárban vagy egy épeszű kerül a kormányba, aki nagyon gyorsan tüzet olt, vagy mi, az adófizetők fogjuk az SNS és a Smer hülyeségére összedobni az aprót. A gyakorlatban ez csak jövőre 150 millió eurót fog jelenteni.

Mikor jár a minimál nyugdíj?

Amikor nyugdíjbamenés után a Szociális Biztosító kiszámolja, hogy alacsonyabb az az összeg, ami járna, mint a törvényben előírt – ekkor felkeríkíti a megfelelő összegre.

Csak hogy lássuk: jelenleg 50 ezer ember van minimálnyugdíjon. A jövő évi törvénymódosítás után 280 ezer ember lesz rá jogosult. Szimbolikus összegeket befizethetnek a cégek ügyvivői, vagy résztulajdonosai. Még többen mehetnek át a minimálbéres spekulatív bérekre (így is rengeteg helyen, főleg a vendéglátóiparban találkozunk hasonló példákkal). Tehát a nyugdíjkorhatár alkotmányba emelése után még egy gyomorszájba rúgást kap az ország nyugdíjrendszere.

Ami a legviccesebb az egészben, hogy a Ján Richter szociális miniszter maga is beismeri, hogy nem kizárt hogy a törvényen módosítani fognak egy év után, miután átértékelik a szituációt.

Mielőtt valaki elkezdené a fejünkre olvasni, hogy a nem támogatjuk, hogy a nyugdíjasok az alamizsnán kívül sokkal inkább elfogadható jövedelmet kapjanak, leírnánk hogy a mi a baj az egésszel. Sajnos a mostani “szociális” kormány, mely már a 2006-től egy rövid intermezzóval “törődik a jólétünkről” sokkal inkább gondolkodik szavazati ciklusokban, mint kínál hosszútávú megoldást. Szlovákia egy relatíve fiatal állam, ám mindeközben a leggyorsabban elöregedők egyike is. 2018 törésvonal volt Szlovákiában demográfiai szempontból: tavaly fordult elő először ugyanis, hogy száz gyermekre százkettő 65 évnél idősebb lakos esett – vagyis megkezdődött a lakosság intenzív elöregedése. A kormányoknak jóval felelősségteljesebben kellene ehhez hozzáállni, és saját spórolásra szoktatni az embereket, támogatni különböző adókedvezményekkel a saját nyugdíjra való felkészülést (valljuk be, a 36 eurós adókedvezmény a 3. pillér esetén egy vicc), illetve több pénzt pumpálni a második pillérbe, körültekintőbben tájékoztatni a megtakarításokkal, befektetésekkel kapcsolatban az embereket. . Ehelyett mit tesz? Félinformációkkal eltántorít mindenkit a befektetésektől, porhintéssel és populizmussal fenntarthatatlan szintre emeli a nyugdíjat, majd széttárt karokkal próbálja felmetni magát, “dehát mi megtettük, amit meg lehetett, nem mi tehetünk róla, hogy nem születik elég gyerek”.

Itt az ideje tudatosítani a politikusainknak, a szlovák nyugdíjrendszer fenntarthatatlan ebben a formában, pláne, ha folyamatosan csak rontunk a helyzeten, és minél később próbálják meg helyrepofozni, annál fájdalmasabb következményei lesznek. Mindenesetre ti ne várjatok rájuk, és kezdjetek el magatok félretenni a jövőre.  Egyre nagyobb jelentősége lesz a saját nyugdíjra való spórolásnak, és ha akarjuk, ha nem, bizony ideje lesz megismerkedni a befektetéseken keresztül való spórolásokkal, hacsak nem akarjuk nyugdíjaséveinket mélyszegénységben leélni.