A Szent András-bazilika történelme és kriptája

…a mobimák denevérrel táplálkoznak, a murék nagyobb kigyókkal és krokodilusokkal: ha lepényt esznek hozzá, azt a juka gyökeréből, vagy törökbúzából készitik, amelyekbe köznapokon, a megholtak porrá tört csontjait teszik fűszer helyett.

/Zachariás János/

Január második hetén elindult a komáromi Duna Menti Múzeum Baráti Körének előadássorozata. Komárom városának történelme annyira sokrétű, hogy szinte bármelyik épületéhez lehet olyan történetet fűzni, amelyek egészen meglepőek lehetnek. Az első előadás témája a Szent András-bazilika történelme és kriptájának titka volt. Magyarics Arianna felnyitotta a kripták ajtaját és tanulmányozta a bazilika történelmét is. A másodéves egyetemista lány, aki a témáról történelmi előadást tartott, Glasgowban tanul történelmet és régészetet, illetve angol-magyar fordítóként tevékenykedik a TED-nél

A TED egy nonprofit szervezet, amely általában rövid beszélgetések formájában (legfeljebb 18 perc) végez ismeretterjesztést. A TED 1984-ben konferenciaként indult, ahol a technológia, a szórakozás és a formatervezés összecsendült, és ma szinte minden témát lefed – a tudománytól az üzleti életig, a globális kérdésekig – több mint 100 nyelven. Eközben a TEDx önállóan szervezett eseményei elősegítik az ötletek megosztását a világ többi részén élő közösségekben.

A templom története

Talán az első érdekesebb tény, hogy három Szent András templomról kell beszélnünk. Az első az öreg vár mellett volt a 13. században, amely a 1594-ben a török ostrom áldozata lett. Ezek után a megrongálódott templomot a protestánsok újítják fel és a katolikusok Huszár Mátyás házát használták a az igehirdetésre és az egyházi élet mindennapjaira. Mindezt követően a 17. században a jezsuiták felépítik a Szent András templomot (Szent András vasszobrával a tetején), amely a 18. századra több sorscsapást követően újabb renoválást igényel. A jezsuiták ismét magukra vállalták az újjáépítést, de itt már a kegyúri jogokat is megkapták Krieger Willebald jezsuita vezetőtől és Mária Teréziától. A jogoknak köszönhetően a rend maga választhatta meg tisztviselőit és adományozta a jogcímeket az egyházon belül. A ma ismert Szent András-bazilika alapkövét Ribics Xavér Ferenc 1748-ban rakta le. A végleges templom 1860-ra készül el, melyet Scitovszky János szentel fel. De mi is történt addig? Korábban már említettük, hogy az első templom a török ostrom áldozata lett. Az új templom építés közben 1738-ban jelentősen megrongálódott egy szekérnek köszönhetően, 1763-ban földrengés dönti romba, 1848-ban pedig tűzvész áldozatává válik, a második világháború alatt pedig több gránát rongálja meg a tetőzetet és az ablakokat, de ezt viszonylag gyorsan sikerült orvosolni. 1783-tól naponta megkondulnak a harangok a templom tornyában 3 órakor, ezzel emlékezve a földrengésre. Az előadás alatt egy érdekesség is elhangzott, hogy egyetlen egy alkalomról tudnak, amikor ez nem történt meg, mikor Horthy Miklós bevonult Komáromba. 1975-től folyamatosan nyomon követhetjük az új felújítást, a belső festéseket, padlás tisztítást, külső festéseket. 2018. április 22-én pedig a XXIX. Imanapon megkapta a basilica minor rangot, ennek köszönhetően hivatalosan is Szent András-bazilikává avattatott.

Nem csak templom, temető is egyben

Ha elkezdünk kicsit olvasgatni a templom után, akkor rengeteg információt kapunk arról, hogy körülötte temetkezés is volt, méghozzá a korának egyik legnagyobb kriptája a környéken. Az épület alatt egy két bejáratos kripta található, amelynek 3 méter a belmagassága, 3 szinten helyezkednek el a sírfülkék és 500 sírhely található itt lent. Az egyes kisebb helyiségeket folyosók kötik össze. A kriptában jezsuita atyák (De Paula Ferenc, Sándor Pál, Mechting Lipót, Erőss József, Hass Mihály, Zachariás János, Tiborcz János, Schlick Prokopius, Jósa István, Rieger József, Byrsi Ferenc, Piber András, Haynal Gáspár) és az arra méltó nemesi családok (Hunyady, Pyber, Komjáthy, felsőgelléri Haynal) sírhelyei vannak. Az egyes koporsókat befalazták és az elhunytról szóló díszes felirattal látták el. 25 felirat még ma is tisztán olvasható. A rend feloszlása után állami kézre került és a 18-19. században a kripta turistalátványosság lett. Több sírnak a megrongálásáról is beszámoltak és arról is, hogy ezen időszakban több hullát (csontvázat) is elraboltak a kriptából.

Két komáromi atya

Érdekességek is terítékre kerültek jezsuita rendhez csatlakozott atyákról, akik Komáromban kezdték meg működésüket. Zachariás János 1740-ben csatlakozott a rendhez, majd 1749-ben missziós munkára indult Bolíviába. Leveleiben számolt be, Bartakovics Józsefnek és Kéri Ferencnek, hogy miként élnek az indiánok és milyen szertartások tartanak. …Azoknak, akiknél az Itenes mentén 4 hónapig tartózkodtam, nemcsak a fülük, hanem mind a két ajakuk és az orruk is átvan lyukasztva, és azokba egy hüvelyk hosszúságú, zöld követ tesznek… A misszió után plébánosként működött Komáromban. Brentán Károly Quitóba végez missziós tevékenységet, itt lett misszióvezető, majd 1742-ben quitó tartomány provinciálisa lett. A missziót követően prokurátor, vagyis államügyész lett Rómában. Egy anekdotáról is hallhatott a közönség, miszerint a két missziós találkozott a tengeren Portugália és Spanyolország határán, viszont az anekdota megbukott, ugyanis a személyek tartózkodási helyeit igazóló dátumok oly mértékben eltérnek egymástól, hogy nem lehet relevánsan igazolni a valóságalapját.