Hozd ki a második pillérből a legtöbbet!

Több mint egy hónapja tart a kényszerpihenőnk, többet ülünk otthon, most van időnk olyan dolgokkal is foglalkozni, amiket mondjuk már évek óta tolunk magunk előtt. Miután már a lakást, a pincét, és a padlást is kitakarítottuk, és lefertőtlenítettük legalább háromszor, szétosztályoztuk a “cuccainkat”, minden felesleget kidobáltunk, itt az ideje, hogy rendet rakjunk a pénzügyeinkben is. De mit kell mondjuk a második pillér szerződésein nézni? 

Aki ügyesen állította be a második pillér alapjait, illetve nem engedte, hogy a “szociális” SMER kormány, mely annyira szeretett vigyázni a pénzünkre, meglopja, értsd: 2013-ban átdobja a garantált alapokba, most januárban rápillantva a számlakivonatára egy nagyon kellemes meglepetés érhette. A tavalyi év különösen jó volt, az indexkövető alapok szárnyaltak. A legtöbb majdnem 30 százalékos növekedést ért el. Ez remekül hangzik, nem igaz? A pénzünk egy harmaddal többet ér mint egy éve. A baj ott kezdődik, hogy a 2. pillérben spórolók mintegy kétharmada a garantált kötvényekben tartja a pénzét, amit 1,5 százalékot, ha nagyon mázlink volt, akkor is csak 5 százalékot növekedett. A tavalyi infláció kb. 3 százalékos volt, akinek az alapja kevesebbet ért el, az bizony vesztett a megtakarításain. A fantasztikus közel 30 százalékos hozamot pedig az összes spóroló mindössze 12 százaléka kapta meg, ugyanis az összegyűlt pénz mintegy 12 százaléka van csak indexkövető alapban.

Mi a baj a második pillérrel?

Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, és Pavol Povala közgazdász tavaly egy tanulmányt jelentettek meg a második pillérről, melyben a pénzügyi terméket az ebben spórolók szemszögéből vizsgálták. Arra az eredményre jutottak, amit sejteni lehetett: bár a termék maga jó, és mindenképp szükség van rá, az előző kormány intézkedései a padlóra tették, és egyáltalán nem biztos, hogy a spórolók profitálnak is belőle. A tanulmány modellezése szerint egy extrém konzervatív befektető 2003 és 2019 között évente 2,5 százalékot is bukhatott az infláción. A pénz maga nem lett kevesebb természetesen, hiszen hónapról-hónapra spórolunk, ám a vásárlóértéke nem lett több. Vagyis az ide-oda utazgató német nyugdíjas álomképétől nagyon messze vagyunk. A második pillérben spóroló szlovákiaiak 2 és 7 milliárd euró közötti összeget buktak a Szociális Biztosító és a kormány félretájékoztatásán, idétlen ballépésein, illetve azon, hogy egyáltalán nem fordítanak semmilyen figyelmet sem a saját pénzügyeiknek. A politikusok a saját preferenciáik érdekében kényük-kedvük szerint játszanak a második pillérrel, melyre végül az egyén fizet rá.

Aki mer, az nyer

Ám ha valaki a vizsgált időszak alatt mindvégig a részvényekre fogadott, annak 7 százalékos éves hozama is lehetett, az infláción felül. Ez pedig egész szép eredmény, főleg, ha számításba vesszük azt is, hogy közben átestünk egy gazdasági válságon is 2008-2009-ben. A tanulmány pedig újfent igazolja azt is, amit a tavalyi cikkeinkben kb. kéthetente leírtunk: hosszútávon nem éri meg egyáltalán konzervatívnak lenni.

További cikkeink a témában

• A nyugdíj alternatívái
• Avagy útmutató kezdőknek, hogyan ne haljunk 60 évesen éhen II.
• Az öt leggyakoribb hiba a befektetéseknél

Na jó, vidd a pénzem! De mégis hova?

A második pillérben jelenleg több mint másfél millióan spórolnak, az ott összegyűlt pénz több mint 9,3 milliárd euró. Az összegyűlt összeg 73,6 százaléka garantált alapokban van, a fennmaradó 26,4 százalék részvény és indexkövető alap. Ha előkerestük a papírjaink, és tudjuk, hol van a pénzünk (mert olyannal is találkoztam már, hogy a sok névváltoztatás, és tulajdonos csere után az ügyfélnek fogalma sem volt, melyik alapkezelő társaságnál van. Ilyenkor hívjük fel a Szociális Biztosítót, ők segítenek.), akkor most már kell, hogy legyen online hozzáférésünk a számlához, ha ezt sem tudjuk hol van, kérjük ki újra. Online teljesen egyszerűen változtathatunk a befektetéseinken, de előtte gondoljuk át, hány évünk van még a nyugdíjig? Ha több mint 15, akkor a teljes összeget lehet indexkövető alapokba, ha kicsit kevesebb, választhatunk kevésbé rizikósabb összetételt. Azt kevesen tudják, hogy amit eddig megspóroltak, tarthatják egyféle alapban, és az új hozzáírásokat már tehetik egy másik alapba is. Például, észrevettük, hogy az eddig befizetett részt a garantált alapokba tettük. Örülünk a pénznek, de úgy gondoljuk, hogy ezentúl a kockazatosabb részvényalapba szeretnénk fektetni, pár kattintással vagy telefonnal elintézhetjük ezt is. Ha kevesebb mint 10 évünk van hátra a nyugdíjig, fokozatosan egyre nagyobb részt képezzenek a portfóliónkban a garantált alapok, de itt is megéri egy részt indexkövető alapban tartani, elvégre az egész nyugdíjunkat nem vesszük ki egyszerre – az átlag szerint még 10-15-20 évet simán eltöltünk nyugdíjban.

Befektetés korona idején

Érdekesség, hogy most a koronavírus kedvez azoknak, akik váltani szeretnének. Az indexkövető alapok ugyanis estek valemelyest, így már nem olyan drágák, mint mondjuk januárban voltak. Ergo többet kapunk a pénzünkért, és a jövőben ha megindulnak újra, akkor eleve jobb helyzetből vágunk neki a nyugdíjspórolásnak. Dehát miért vegyek most, ha esnek? – merülhet fel a kérdés. Nem veszíthetem el az összes pénzem? Válaszként a befektetők legnagyobb gurujától, Warren Buffettől idéznék egy idevágó idézetet: „Mindegy, hogy zokni vagy részvény, jó minőségű árut akkor szeretek venni, ha árleszállítás van.”

Mi várható az új kormánytól?

Azzal, hogy a Matovič-kormány része lett az SaS, várható, hogy a jövőben komoly gazdasági változások fognak végbe menni. Richard Sulík gazdasági minisztert nem kell bemutatni talán senkinek, a választási programjuk 1144 megoldásból álló komplett gazdasági terv képezte. Ezért nem is meglepő, hogy a kormányprogramban helyett kapott a nyugdíjrendszer, és a második pillér körüli kupleráj kitakarítása.

Az alapbeállítások a legfontosabbak, ugyanis alapból úgy vagyunk beálítva – sajnos -, hogy ami meg van adva, azon már nem sűrűn változtatunk. Most az alap az, hogy senki sem lép be a második pillérbe, csak ha kérvényezi. És igen, vannak olyan főiskolát végzett, amúgy tájékozott, és intelligens ismerőseim, akik még mindig nincsenek benne a második pillérben,mert nem érdekli őket eléggé, hogy rászánjanak 15-20 percet az életükből a szerződés megkötésére.

Ezért is például ígéretesen hangzik a kormányprogram azon része, hogy a második pillérbe való belépés automatikus lesz az összes 35 év alatti számára, és csak külön kérésre hagyhatják el azt. Szintén fontos pontja a programnak, hogy egy jó szakértői befektető csapattal meghatároznák a befektetési politikát, és a kezelési költségeket is felülvizsgálják. Többet tájékoztatnának arról, hogy mennyi lehet a várható nyugdíj a második pillérből, ennek alapján pedig a befektetők maguk dönthetik el, hogy ez elég lesz-e nekik (valószinűleg nem), és hogy hol szeretnének még hozzá spórolni.

Ódor Lajosék is valami hasonlót javasolnak a tanulmányukban. Példaként ott Új Zéland nyugdíjrendszerét hozzák fel, ahol a nyugdíjmegtakarítások mintegy 80 százalékat alkotják részvények.

Az már biztos, hogy az elkövetkezendő két évben komoly változások fognak végbemenni.Mi drukkolunk az új kormánynak, hogy kihozzák ebből a legtöbbet, ám ne feledjétek, ha tényleg a legtöbbet szeretnétek kihozni a nyugdíjból, akkor sose hagyatkozzatok csak a politikusok ígéreteire, hanem vegyétek kézbe a saját pénzügyeiteket.