Szociális politika újratöltve, avagy kellenek-e nekünk az ingyenes vonatok?

Az ingyenes vasúti közlekedést Robert Fico (Smer SD) vezette be a diákok és a nyugdíjasok számára még 2014-ben, miután megbukott a köztársasági elnöki választásokon, készülve ezzel a 2016-os parlamenti választásokra. Ennek értelmében az említett csoport ingyen utazhat a Szlovák Vasúttársaság által üzemeltetett személy, regionális expressz, regionális gyors, illetve gyors kategóriájú járatokon. Valamint a Pozsony-Komárom vonalon a RegioJet szerelvényein is. A rendelet alól kivételt képeznek az IC és EC járatok.

Azonban ahogy más dolgok sem, így az ingyenes utazás sem zajlik zökkenőmentesen országunkban. Az ingyen jegyek száma ugyanis limitált. Ami azt jelenti, hogy ha valaki például péntek délután szeretne utazni Pozsonyból Kassára Zsolnán keresztül, és nem vett minimum egy héttel előre jegyet, annak pechje van. Elméletileg szóba jöhetne még plusz két kocsi hozzákapcsolása is, ám a peronok hosszúságát és az előírásokat tekintve ez aligha lenne kivitelezhető. A következő variációk közül választhat:

• A) Megveszi a jegyet helyjegy nélkül és állni fog a folyosón.
• B) Megveszi a félárú diákjegyet és hozzá helyjegyet a tömött másodosztályra 10,37-ért.
• C) Megveszi a félárú diákjegyet és hozzá a helyjegyet az első osztályra 11,70-ért.

Ezen kívül az utasok életét megkeserítik a folyamatos késések, műszaki meghibásodások, balesetek és még sorolhatnánk. Viszont mindenki tisztában van azzal, hogy ezek a dolgok nemcsak a Szlovák Vasúttársaságot teszik felelőssé, hanem a Szlovák Vasutakat is vagy éppen a felelőtlen autósokat.

Új kormány, régi prioritások?

Az új kormányprogramba, konkrétabban annak a közlekedést érintő részébe bekerült a Sme rodina választási programjából átmásolt ingyenes közlekedés kiterjesztésére a diákok, nyugdíjasok, és tolószékesek részére a helyközi autóbuszjáratokat és a városi tömegközlekedést illetően. Ez már első olvasásra felvet némi problémát és nem csak pénzügyi szempontból. Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter 2015-ben még élesen kritizálta Ficot és a döntését.

Vonatozás a korona árnyékában

Mivel az iskolák március közepén bezártak, a közlekedési minisztérium április 1-jei hatállyal megvonta a diákoktól az ingyenes vasúti közlekedés lehetőségét. A nyugdíjasoktól viszont nem. Noha Igor Matovič kormányfő az akkor adott sajtótájékoztatóján figyelmeztette őket, hogy most ne kirándulgatásra használják ki ezt a lehetőséget.

Április végén viszont parázs vita alakult ki a közösségi oldalakon nyugdíjasok ingyenes vonatjegyei körül. Nem is alaptalanul, hiszen a nyugdíjasok a fenyítést semmibe véve tovább utazgattak, számuk pedig igencsak megugrott. A Szlovák Vasúttársaság ezt adatokkal és számokkal is alátámasztotta. Sőt kiemeltek egy olyan esetet is, mely során egy nyugdíjas heti 48-szor vette igénybe az ingyenes vasúti közlekedést. Az esethez hozzátartozott, hogy Andrej Doležal (Sme rodina) közlekedésügyi miniszter a Facebook-oldalán videóban bejelentette, hogy megszüntetik számukra az ingyenes közlekedést, ám Boris Kollár, a párt elnöke rákontrázott és kijelentette, hogy semmi ilyesmi sem fog történni.

A mostani engedmények fényében viszont a június 1-jei iskolák megnyitásával a diákok az ingyen utazást is visszakapták, a miniszterelnök ígéretéhez híven.

Pro és kontra

Tekintve, hogy az ügyben hiányzik egy átfogó tanulmány, a vasúttársaság részinformációira a szakértők véleményére és az utazási tapasztalatokra hagyatkozhatunk.

Az ingyenes utaztatás körülbelül évi 30 millió eurójába kerul az állami koltségvetésnek (összehasonlításképpen a társaság 444 millió euróból gazdálkodott tavaly). Az állam 260 millió euró értékben “rendeli meg” a ZSSK-tól a vasúti személyszállítást, mindezt konkrét km-rekre és vonalakra lebontva. A társaság évente 80 milliónyi nyereséget hajt be a jegyeladásokból, viszont 51 milliót fizet a Szlovák Vasutaknak a sínek bérléséért valamint az ezzel járó szolgáltatások bebiztosításáért.

Miloš Čikovský vasúti publicista és a Szlovák Vasutak volt szóvivője gyakori vendége a Točňa nevű podcastnak. Az egyik tavalyi adásban azt mondta, hogy nem az ingyenes vonatok osztják meg az embereket, hanem a gazdagok és szegények közötti különbségek, éppen ellenkezőleg a nemzeti szolidaritást jelképezik és az emberi méltóság visszaadását jelképezik. Továbbá, hogy az ingyen jegyeknek semmilyen hatásunk sincs a közlekedés kultúrájára, mivel az utasok száma limitált. Megemlítette viszont a hajléktalanok problémáját az éjszakai járatokon. Kiemelte továbbá, hogy súlyos problémának tartja az alkalmazottak szaktudásának hiányát és a munka iránt érdeklődök számát.

A Szlovák Vasúttársaság egészen a kezdetektől védi az ingyen vonatozást Filip Hlubockýval az élükön, és ezt számokkal, valamint olyan általánosságokkal próbálják alátámasztani, mint a környezetvédelem és a reklámok sikeressége.

Ezeket a számokat viszont többféleképpen is értelmezhetjük. Az IC vonatok feltüntetése például az ingyenes utazás szempontjából teljesen irreleváns, mivelhogy azokra nem vonatkozik ez a kedvezmény, továbbá, nem az állam rendeli őket, hanem a vasúttársaság kommersz termékeként funkcionálnak, tehát az utasok itt az igazi teljes árat fizetik a jegyekért. Emellett az immobilis, asszisztenst igénylő utasok növekedése csekély mértékben összefügghet azzal is, hogy a vasúttársaság 2014-től folyamatosan modernizálja a szerelvényeit és több alacsonypadlósat is üzembe helyezett (természetesen ez nem vonatkozik a távolsági járatokra, ott rámpákkal próbálják megoldani).

Amint látjuk, a fizető utasok száma rohamosan nem növekedett, így túlzás lenne azt állítani, hogy az ingyen utazók vonzották volna be őket is. Az IC vonatoknál megemlítendő még, hogy bizonyos időszakban egyáltalán nem is közlekedtek. A másik dolog, amit meg kell említenünk, az a tavalyi jégkorong világbajnokság, amely mind Kassára és Pozsonyba is rengeteg szurkolót szállított és még egy külön járatot, a Macejkot is munkába állították miatta. Emellett 2019-ben két, addig lezárt regionális szárnyvonalon is újraindították a közlekedést (Ipolyság-Zólyom, Nagykapos-Bánóc), ami elsősorban a közlekedésügyi minisztériumnak volt köszönhető.

Az utasok össz-száma 2014 és 2019 között 30 068 631-gyel nőtt.A fizető utasoké pedig 3 224 671-gyel, hozzátéve, hogy az első két évben inkább jelentősen csökkent 2014-hez képest.
További tény, hogy bár az utasok száma nőtt, maga az utazás kultúrája romlott. Rengeteg a telített járat, az emberek a folyosókon, egymás hegyén-hátán nyomorognak, a WC-hez vagy az étkezőkocsiba való eljutás már szinte luxusnak számít. Gyakran megesik, hogy az egyik állomáson le kell szállni a vonatról és felszállni a célkocsiba. Ez nem csupán az utasokat érinti, hanem a kalauzokat és a büfékocsik közlekedését is.

Mit mondanak a szakértők?

Juraj Mach a pénzügyminisztérium egyik osztályának a vezetője azt állítja, a kormánynak most kiváló lehetősége adódott arra, hogy felmérje, mennyi hasznot hoztak ezek a kedvezmények. Emellett a jelenleg a Za ľudí pártnak dolgozó Peter Sádovský volt autóbusztársaság-igazgató is egy átfogó analízis meglétét hiányolja, valamint osztja azt a véleményt, hogy a rendelet bevezetése csupán politikai népszerűséget volt hivatott elérni Fico számára.

Martin Vlachynský közgazdász az INESS intézettől azt mondja, hogy ezek a kedvezmények jelenleg rosszul vannak elosztva.

„A mindenkit érintő juttatások hátrányosak. Olyan emberek használják ki ezeket, akik nem szorulnak rájuk. Ez csak pazarlást jelent és azok kárára, akik valóban rászorulnak. Amennyiben a kormány visszaállítaná a kedvezményeket, csak azt a pszeudo-szociális politikát folytatnák, aminek már 12 éve a tanúi vagyunk.”

– fejtette ki véleményét a Denník N magazinnak.

Rastislav Cenký a Közlekedési és Gazdasági Intézettől, akit már a vasút liberalizációjának kapcsán is említettünk, a következőképpen fogalmaz. Szerinte a százszázalékos kedvezmények a jelenlegi formájukban csak rontanak az utazás kultúráján és minőségen. Véleménye szerint egyszer még olyan helyzetben is találhatjuk magukat, ahol a vasúti közlekedés már azokat sem fogja érdekelni, akik ingyen utazhatnak.

Kritikus teruletek

Čikovský kijelentéséhez visszatérve az a gond, hogy az utazás kultúrája nem főként a kocsik korában és felszereltségében mérhető, hanem az utasok viselkedésében és a vasúttársaság hozzáállásában is. Az ügy fő problémáját talán tekinthetjük elvinek, mintsem gazdaságinak, pontos adatok hiányában ugyanis csak találgatni tudunk. Az ingyenes utazás intézményét talán hasonlíthatjuk az ingyen ebédekhez is, amiről tudjuk, hogy végül a szülőknek kellett megfizetni.

A hajléktalanok problémája

A Zemplín és a Poľana nevű éjszakai távolsági vonatok (Pozsony-Kassa között) nálunk már a hajléktalanszállók szinonimái lettek. Itt is beleütközünk az ingyen jegyek problémájába, sokan ugyanis csak azért váltanak jegyet a vonatra, hogy éjjel legyen hol aludniuk, majd másnap reggel visszautaznak a kiinduló pontra. A probléma olyan mértéket öltött, hogy maga a Szlovák Vasúttársaság is kénytelen volt elismerni és szembenézni vele. A hajléktalanok gyakran kellemetlen szagot árasztanak, agresszívek és alkoholt fogyasztanak a vonaton, nem csoda így, hogy a fizető utasok nem érzik magukat biztonságban. A vasúttársaság ezért tavaly biztonsági őröket bérelt fel, hogy ügyeljenek a rendre, a múlt hónapban pedig bevezette a kötelező 1 eurós helyjegyvásárlást.

„Ľutujeme, ale kontingent je vyčerpaný“

Az ingyenes jegyeket nem is veheti mindenki igénybe, ugyanis a mennyiségük korlátozott. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy valamelyik járatokra már egy héttel az út előtt elfogynak. Ezt még tetézi az is, hogy vannak olyan utasok, akik bár meggondolják magukat az utazással kapcsolatban, a helyjegyeket nem térítik vissza és így feleslegesen elfoglalják mások elől.

A rendelkezés másik támadható felülete, hogy a vasúti közlekedés nem elérhető minden település számára, így az ottani lakosokra ez diszkriminálóan hat. Ilyen települések például Felsővízköz, Nagyrőce, Lőcse, Szobránc vagy Nagykürtös.

Az utazás kultúráját csökkenti az is, hogy a túl nagy érdeklődés miatt a társaságnak még rendkívüli járatokat is be kell vezetnie, főleg a nagyobb ünnepeknél. Ennek egyik tökéletes példája tartalék kocsikból álló rendkívüli gyorsvonatok (Šarišan, Chopok), amelyek használatukat tekintve, gyakran a legrégebbiek.

A kígyó esete, amelyik saját farkába harap

“Mégis ki utazna a déli vonalon Kassára, ha nem lenne ingyen?” – hangzott el Filip Hlubocký szájából.

A táblázat a 2019-es adatokat mutatja, összehasonlítva az északi és déli gyorsvonatokat valamint az IC-ket.

Egyforma árú jegy, de eltérő minőség. Rengetegen panaszkodnak a déli (Pozsony-Zólyom-Kassa) útvonalra, amelyet fekvése miatt sok magyar nemzetiségű állampolgár is használ. Ezt a problémát több okból is meg lehet közelíteni, az egyik, hogy az északi a fő útvonal, tehát oda koncentrálódik a vágányok, állomások felújítása, valamit ott közlekednek a legmodernebb és leggyorsabb kocsik és mozdonyok is. A kocsik és a mozdonyok kiválasztásánál pedig a legfőbb szempont a sínek állapota és a műszaki paraméterek. Tény, hogy a déli vonal csak Zólyomig villamosított, így értelemszerűen onnan Kassáig már csak dízelmozdonyok közlekedhetnek, amelyekből a társaság nem igazán vásárolt újakat az elmúlt évtizedekben (a Vectronokat is csak bérli). Ezen kívül figyelembe kell vennünk a maximális pályasebességet, a vonatok sorrendjét, illetve azt a tényt, hogy egyvágányú útvonalról beszélünk, ami genetikailag magába kódolja a késéseket. Ez egy újabb aspektus tehát, amelynek alapján az utasok csak károsulnak, minimum 2038-ig nem is fog változni.

Amit viszont már kissé nehezebb megérteni, hogy a társaság számításai szerint veszteséges étkezőkocsit és/vagy büfékocsit üzemeltetni, aminek következtében az utasoknak étellel és vízzel felpakolva kell nekivágni a “nagy útnak” – így megint csak rosszabbul járnak az északi vonalon utazókhoz képest.

Túlárazott reklámok?

Mindenki ismeri a S hudbou vesmírnou agyonjátszott fülbemászó dalát, az Ideme vlakomot. Nos a társaság ezen sem spórolt, mivel csak 2018-ban 75 ezer eurót fizettek ki az előadóknak a reklámokért, illetve az egyes rendezvényeken való fellépésekért. Emellett 2019-ben és idén is igénybe veszik a szolgáltatásaikat, erről azonban a tömör számlákon és megrendeléseken kívül semmilyen nyilvánosan elérhető szerződés nem található a szerződések központi adatbázisában. Tény, hogy a kampány a helyes viselkedésre is próbálta felhívni a figyelmet, a társaság viszont nagyon sok kritikát kapott emiatt a közösségi oldalakon, miszerint a reklámra költött pénzt, fordíthatták volna inkább a modernizációra vagy a biztonság fokozására is.

Hogyan tovább?

Hlubocký a koronavírus okozta válság kapcsán elmondta, hogy el tudna képzelni pár kisebb változtatást a jegyek rendszerében, de ehhez mindenképpen tárgyalniuk kell a közlekedésügyi minisztériummal. “Amennyiben gyökeres változtatásokra kerül sor, tiszteletben fogjuk tartani a felülről érkező döntéseket” – jelentette ki június 5-én. Hozzátette, hogy a jegyáremelésen, még ha logikus lépés is lenne, egyelore nem gondolkodnak (a jegyek ára 2011 óta nem változott). A másik oldalon viszont ott van a válság helyzete is és a társaság semmiképp sem szeretne veszíteni a járatok és így az utasok számából, a vasutat pedig kulcsfontosságúnak tartja a gazdaság újraindításában. Elmondása alapján az IC vonatokat valószínűleg még ebben a hónapban visszaállítják. A társaság a válság miatt bevételeinek 80%-ától elesett, így próbáltak szorítani a nadrágszíjon, ahol csak lehetett, ennek ellenére a reklámkampányt mégis folytatták, csak most új címmel.

Legvégtére, a következő dolgokat vonhatjuk le:

•  A szociális demokrácia szempontjából véve a felszínt nézve helyesnek vélhető, hogy az állam így próbál segíteni azokon az állampolgárokon, akik alacsony bevétellel rendelkeznek és el kell jutniuk iskolába, orvoshoz, hivatalokba stb., de ha a gazdaság és az adórendszer felépítését vesszuk figyelembe, ezt a pénzt az állam egy másik szektorban úgyis behajtja rajtuk.
•  A ZSSK akárhogy is fog igyekezni, a vasúti infrastruktúra állapota és az egyéb gyakori, elore nem mindig látható és kivédhető komplikációk folytán nem fogja elérni, amit akar – tehát, nem fogja tudni átcsábítani az embereket az autókból a vonatokba. Paradox módon a kialakult helyzetet épp a szlovák államnak és a Szlovák Vasutaknak köszönheti.
•  Amíg az utasok nem változtatnak a viselkedésünkön, addig elbúcsúzhatunk a nyugati kultúrájú utazástól.
•  A teljes igazságot úgyis csak a kormány, a ZSSK és a ŽSR tudják, amit nagy valószínuséggel nem fognak nyilvánosságra hozni.