Korona-after az oktatásügyben 5. rész

Oktatásügyi sorozatunkban egy kicsit visszatekintünk a múltra és egy interjú keretén belül Dr. Molnár Orsolya Rita megismerteti velünk  a COVID-19 vírust. Szlovákiában még nincs sok információ arról, hogy mi lesz az oktatásügyben dolgozókkal akkor, ha túlzottan megnőne a fertőzöttek száma az iskolákban is. Vajon lehetséges formula lenne a csendes nyájimmunitás elérése nálunk is?

Mi is ez a koronavírus valójában? Mitől különbözik mondjuk egy átlagos influenzától?

A koronavírusok (Coronaviridae) valójában egy víruscsalád, amelyiknek egyik törzse a mostani járványt okozó SARS-CoV-2. Ebbe a családba tartozik számos más, emberi megbetegedést okozó (SARS, MERS, nátha), illetve emberből még nem kimutatott törzs is.

Az influenzát egy másik víruscsalád, az Orthomyxoviridae-hez tartozó Influenza A, B, és C törzsek okozzák, ezek nem rokonai a koronavírusoknak.

Tünetek szempontjából hasonlóak a láz és a légúti problémák, de influenzához társulhat hányás, hasmenés, ez a koronavírus esetén ritka. Több esetben hangzott el, hogy a COVID19 megbetegedés nem veszélyesebb az influenzánál, ez azonban sajnos több okból sem igaz:

• Halálozási ráta: noha a jelenlegi 3,9% alacsony az emberi vírusok között, az influenza 1% alatti mortalitásához képest mégis jóval magasabb. A terjedés módja ugyan azonos, de a megbetegedések több, mint 4x annyi esetben végződnek halállal, mint az influenza esetén.
• Vakcina hiány: egy kórokozó megállításának sarokpontja az, ha nem tud tovább terjedni a betegekről, márpedig ezt leghatékonyabban oltókampányokkal lehet elérni. Influenza esetében elérhető védőoltás, melyet évről évre fejlesztve igazítanak az éppen aktuális vírustörzshöz. Koronavírus esetén azonban még semmilyen oltóanyag nem áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a vírus szabadon terjed emberről emberre. A védekezés jelenlegi leghatékonyabb módja a társadalmi izoláció, vagyis az emberi érintkezések minimalizálása otthoni munkavégzéssel, zsúfolt helyek kerülésével, rendszeres kézmosással és fertőtlenítéssel, és a lakhelyelhagyás korlátozásával.

Mitől terjed ilyen rohamléptekben? Ez normális tempó ilyen esetben és csak a médiának köszönhetően érezzük ennyire gyorsnak és fenyegetőnek?

A terjedéshez számtalan faktor járul hozzá, de ezek közül a legfontosabbak:

• Globalizáció: a világméretű turisztikai, áruforgalmi és munkaerő-hálózatok a legfontosabb tényezők, amelyek a terjedéshez hozzájárulnak. Ezek nagy számú ember nehezen követhető, óriási távolságokat átívelő mozgását teszik lehetővé, ezzel pedig a legtávolabbi zugokhoz is hozzáférést biztosítanak bármilyen kórokozónak. Sajnos jelen pillanatban a koronavírus csak egy a számtalan olyan kórokozó közül (pl. Zika, madárinfluenza, sertéspestis, Chikungunya, SARS, nyugat nílusi láz), amelyek az eredeti elterjedési területüket messze túllépve hódítottak meg új élőhelyeket és kontinenseket.
• Alacsony halálozási ráta: Noha emberbaráti szempontból nyilvánvaló, hogy örömhír a viszonylag kevés tünettel rendelkező, súlyos megbetegedés, ez ugyanakkor komoly veszélyforrás is. A tünetmentes emberek ugyanis ugyanúgy megfertőződhetnek, és egy ideig ők is tovább fertőzhetnek másokat, még ha csak egy egyszerű náthának vagy kicsit ’fáradtabbnak’ érzik magukat. Egy ilyen típusú megbetegedés epidemiológiai szempontból azért nagyon nagy kihívás, mert nagyon nehéz azonosítani a betegeket. Azt a példát szoktam felhozni, hogy egy ebolás betegről általában nem nehéz megmondani, hogy beteg, de egy herpeszes illetőt már nehezebb kiszűrni, mivel talán ő maga sem tudja, hogy hordozza.
• Vakcina hiánya: ahogy fent is írtam, semmi nem tudja megállítani a terjedést, csak az izolációs, mivel vakcina híján szabadon fertőz emberről emberre.

Mik a tünetei? Honnan tudjuk meg azt, hogy elkaptuk? Mit tegyünk ha a tünetek jelentkeznek?

Azoknál, akik produkálnak tüneteket, láz, légúti panaszok jelentkeznek elsősorban. Amennyiben ilyen tüneteket észlelünk magunkon, forduljunk mindenképpen orvoshoz, illetve az aktuális országban kiépített segélyvonalakon értesítsük a megfelelő szerveket.

Hogyan védekezhetünk ellene?

Jelenleg az egyetlen védekezési mód az, ha limitáljuk az emberi kapcsolatokat, vagyis minél kevesebbet érintkezünk másokkal. Sajnos a vakcina kifejlesztéséig nincs más gyógymód, mint minél kevesebb időt közösségben tölteni.

Kell-e tartanunk tőle? Egy átlagos ember számára, aki normálisan éli a mindennapjait, lehet-e halálos kimenetelű?

Mindenképpen tartanunk kell tőle. Egyrészt azért, mert a terjedés megállítása nélkül még a mostaninál is súlyosabb egészségügyi és gazdasági hatásai lesznek. Másrészt azért, mert noha egy fiatal, egészséges szervezetben ritkán okoz súlyos tüneteket, de onnan bármikor megfertőzhet időseket, és/vagy krónikus betegségekben (pl. asztma, COPD, cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség, stb.) szenvedőket, akiknél azonban már sokkal többször lesz halálos kimenetelű. Nagyon fontos, hogy ne csak saját magunk, de mások iránti felelősségből is legyünk a lehető legelővigyázatosabbak.

Halljuk, hogy kerüljük a tömegközlekedési helyeket, bevásárlóközpontokat, nyilvános helyeket… De ha ez elkerülhetetlen, akkor elég egy erős immunrendszer?

Egy fiatal, egészséges immunrendszer arra feltehetően elég, hogy alig vagy ne is mutassunk tüneteket megfertőződés esetén, de arra semmiképpen, hogy ne is fertőzzünk meg másokat, akiknek viszont már esetleg nem olyan erős az immunrendszere. Még egy átlagos, országos járvány, de egy világméretű esetén még inkább esszenciális az, hogy ne csak a saját, de mások egészségét és biztonságát is tartsuk szem előtt, mert a járványok nem egy, hanem több millió embert érintenek. Amíg nem áll rendelkezésre védőoltás, addig nekünk kell vigyáznunk egymásra.

Minden amit érdemes tudni a koronavírusról – TedXYouth