Rendkívüli állapotot hirdettek ki és teljes katonai mozgósítást rendeltek el vasárnap Örményországban

Rendkívüli állapotot hirdettek ki és teljes katonai mozgósítást rendeltek el vasárnap Örményországban. Jereváni vádak szerint Azerbajdzsán polgári célpontokat támadott Hegyi-Karabahban.

Jereván közlése szerint az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat Hegyi-Karabah területén. Azeri közlés szerint akciójuk ellencsapás volt, válasz arra, hogy az örmény támogatást élvező erők azeri célpontokat támadtak a régióban. Vasárnap az örmény-azeri határon, Baku szerint négy azeri katona életét vesztette, öt pedig megsebesült.

Hétfőre virradóra a hegyi-karabahi hatóságok tájékoztatása szerint legalább 15 katonájuk esett el az azeri erők elleni harcban.

Az azeri védelmi minisztérium szerint három katonájuk az Azerbajdzsánhoz tartozó Tovuz megye térségében vasárnap halt meg, egy pedig hétfőn. Mindkét fél nehézfegyverzetet vetett be, a harcok hevességéről ellentmondásos információk keringenek.

A régió székhelyén, Sztepanakertben és a környező falvakban is lövedékek csapódtak be, több ház is megrongálódott, és sebesültek is vannak.

Az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) – amelynek Örményország is a tagja – a hétfői nap folyamán vitatja meg a határincidenst. Baku vasárnap azzal vádolta Jerevánt, hogy a CSTO-t is be akarja vonni a köztük lévő konfliktusba.

A Török kormánypárt szóvivője, Omer Celik azt írta Twitter-oldalán, hogy Ankara “vehemensen elítéli az Azerbajdzsán elleni örmény támadást”. A török álláspont szerint “örmény provokáció” történt, és “Örményország veszélyezteti a regionális békét”.

Az EU-tagállamok nevében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke “súlyos aggodalmának” adott hangot, és felszólította a feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, és térjenek vissza a tárgyalásokhoz. “Ez az egyedüli járható út”, az egyedüli módja annak, hogy elejét vegyék a konfliktus eszkalálódásának – írta Twitter-üzenetében a vezető uniós tisztségviselő.

Azerbajdzsán és Örményország között, a feszültség 2016-óta nem volt ilyen komoly. 2016-ben több ízben is határvillongásokra, hosszabb rövidebb tűzváltásra került sor az azeri és örmény hadsereg között, 2016 decemberében több halálos áldozattal járó összecsapásra is sorkerült, a szembenálló felek akkor is egymást hibáztatták.

A két kaukázusi volt szovjet tagköztársaság közötti konfliktus egészen a szovjet időkre nyúlik vissza. Az Azerbajdzsánba ékelődő, túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah kinyilvánította függetlenségét ás Örményországhoz csatolását kérte 1991-ben. Az azeri kormány ezt fegyveres fellépéssel akadályozta meg, végül háború robbant ki Örményországgal. A fegyveres konfliktus 25 ezer ember életét követelte, végül 1994-ben a felek békét kötöttek, de a végleges rendezés azóta sem történt meg. A két ország közötti határ azóta is zárva van.

A harcok végén az örmény erők megszerezték az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett, de miután a terület nem határos Örményországgal, további azeri területekre is rátették a kezüket. Utóbbiakat “biztonsági sávnak” nevezték el, és így lehetővé vált a karabahi enklávé földrajzi összeköttetése Örményországgal. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta a terület függetlenségét, de ezt egy ország sem ismerte el.

Forrás: CNN/MTI/HVG