Putyin keveri Hegyi-Karabahban a lapokat
Magyarország pedig az Örmény–azeri konfliktus mindkét frontján találhatja magát
Szerda éjjel is folyamatos volt a tüzérségi párbaj az azeri és az örmény csapatok között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban. Az örmény fegyveres erők lelőttek három azeri helikoptert, az egyik Iránban csapódott be. Az azeri fél pedig közölte: vagy kivonulnak az örmények, vagy folytatódik a háború.
Az azeri főügyészség közlése szerint az összecsapások kezdete óta összesen 16 azeri állampolgár vesztette életét, 55-en pedig megsebesültek az örmény tüzérségi csapásoknak következtében. Százhatvanhárom lakóházban és 36 polgári létesítményben keletkeztek súlyos károk.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök azt nyilatkozta szerdán orosz lapoknak, hogy a kialakult helyzet miatt Jereván fontolóra vette Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését és politikai-katonai szövetség megkötését a területtel.
Ez a megoldás bár elsőre pozitív előrelepésnek hangzik, a módszer mégis kísértetiesen hasonlít a kelet-ukrajnai háború szakadár területeinek „életútjára”. Hivatalosan úgy Donyeck (Donyecki Népköztársaság), ahogy Luhanszk (Luhanszki Népköztársaság) is egyaránt Ukrajnától való függetlenedést, majd Oroszországhoz való csatlakozást tűzte ki célul.
E mögött pedig erősen sejthető Moszkva ténykedése, Ukrajna esetében Putyin a háború úgy mond befagyasztásával képes volt olyan bizonytalan geopolitikai légkört gerjeszteni ami később egy megfelelő időpontban akár alku tárgyáva is válhat, ahogy valószínűleg tett a hegyi-karabahi háború esetében is korábban Moszkva.
Az örmény miniszterelnök ugyanakkor kihangsúlyozta azt is, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetése során nem volt szó Oroszország esetleges katonai beavatkozásáról a fegyveres konfliktusba. Sőt a CNN értesülése szerint az orosz elnök és a francia miniszterelnök, Emmanuel Macron telefonon vitatta meg a konfliktus miatti teendőket. A két vezető azonnali tűzszünetet akar elérni.
Pasinján hozzátette, hogy Örményország szoros kapcsolatban áll a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) többi tagországával.
Érdekes helyzet alakult viszont ki Magyarországgal kapcsolatban az azeri-örmény konfliktust érintően. Magyarország ugyanis Azerbajdzsán mellett áll ki, tájékoztatta az indexet a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
A KKM válaszában kihangsúlyozta:
Az örmény többségű Nagorno-Karabakh [Hegyi-Karabah ] Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekszik, hazánk pedig általános nemzetközi jogi alapelvként támogatja az államok területi integritását és szuverenitását.
Magyarország ezzel a kiállásával első sorban gazdasági, másodsorban külpolitikai érdekeit védi. Azerbajdzsán közvetlen szövetségese ugyanis Törökország, Ankara pedig az elmúlt években szoros kapcsolatot épített ki Magyarországgal, ez a kapcsolatépítés pedig azóta is zajlik a két ország között gazdasági és katonai tekintetben is.
Magyarország energetikai függetlenségéhez szükség van a török gázra és hamarosan létrejön az a gázvezeték, amely Törökországból képes a gázt Európába szállítani – jelentette ki a török elnökkel közös sajtótájékoztatóján Budapesten, a Várkert Bazárban Orbán Viktor még 2019 novemberében.A ma kezdődő kétnapos EU-csúcs egyik napirendi pontja pedig éppen az EU és Törökország egyre elmérgesedő kapcsolata lesz. A magyar kormány viszont mind Törökországgal mind pedig Azerbajdzsánnal is kiváló kapcsolatot ápol.
Korábbi cikkeink a témában
A Mol például tavaly 1,57 milliárd dollár, vagyis körülbelül 460 milliárd forint értékben szerzett érdekeltséget Azerbajdzsán legnagyobb, stratégiai fontosságú olajmezőjében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig idén februárban számolt be arról, hogy a hamarosan elkészülő déli gázfolyosó kiépítésével 2023-tól évente 1-2 milliárd köbméternyi gáz érkezhet Magyarországra azerbajdzsánból.
Ugyanakkor Brüsszel mindkét felet azonnali tűzszünetre, önmérsékletre szólította fel, Emmanuel Macron francia államfő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is elítélte Törökország szerepvállalását a konfliktusban.
A képzeletbeli tárgyaló asztal egy másik szegletében viszont ott ül Putyin, akivel Orbán Viktor szintén mély és gazdaságilag is (?) kifizetődő barátságot épített ki. A kérdés tehát egy jövőbeni dilemma esetén az lesz: kinek a barátsága fontosabb Magyarországnak igazán?
Ha teszett a cikk, támogass minket egy lájkkal!
index/hvg/trafik/cnn
