Invazív kaktuszok a Pilisben

Agresszívan terjedő és az őshonos növényfajokat veszélyeztető kaktuszokat távolítottak el októberben a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) munkatársai a magyarországi Pilis hegység szikláiról. Az idegen növények jelenléte évek óta ismert, eltávolításukat több alkalommal megkísérelték már, és valószínűsíthető, hogy a jövőben újabb beavatkozásra lesz szükség.

A nemzeti park December közepén saját weboldalán és Facebook oldalán is tájékoztatást adott az elvégzett munkálatokról, melyek során több zsáknyi kaktuszt távolítottak el a területről. A művelet során a nemzeti park munkatársai sziklamászó technikákat vetettek be, hogy a legeldugottabb helyeken megtelepedett növényeket is elérhessék.

A kaktuszok már évek óta jelen lehetnek a Pilis szikláin, a nemzeti park vezetősége 2017 – ben szerzett tudomást róluk. Valószínűleg valaki szándékosan telepítette őket az adott területre, és a helyszín kiválasztása arra utal, hogy az illető értett a növényekhez. A déli irányba néző domboldalon tizenhárom kaktuszfaj egyedei tenyésznek, és átvészelik a teleket is, melyek egy ideje már nem olyan zordak és hidegek, mint régen.

A helyszínen talált kaktuszfajok nem csupán túlélnek a számukra idegen környezetben, hanem szaporodnak is. Leginkább a fügekaktuszok kezdtek gyors terjeszkedésbe. Minden letört szárdarabjuk legyökerezik, ráadásul ezt megelőzően a lejtőn könnyedén gurulnak lefelé, így érnek el új helyeket.

Azt gondolhatnánk, hogy a kaktuszok meleg égövi növények, melyek csak a forró sivatagokban képesek megélni, de ez csupán sztereotípia. A legnagyobb problémát okozó fügekaktusz fajok Észak – Amerikából származnak, eredeti elterjedési területük egészen Kanadáig nyúlik. Jól bírják a hideget, akár a mínusz húsz celziuszfokot is elviselik. Kedvelik a száraz hideget, és a jó nedvességelvezető talajt. Ezek a körülmények adottak számukra többek között a Pilis sziklagyepein is.

A fügekaktuszok mellett gömbös és oszlopos növekedésű fajok is jelen vannak, de szaporodásuk és terjedésük nem olyan jelentős.

A kaktuszok jelenléte nem egyedi jelenség Magyarországon, hiszen több több tenyészetet találtak már a Vértesben, a Kiskunságban, a Szent György – hegyen, a Ság – hegyen és a Csepel – szigeten is. Mindegyik esetben megállapítható, hogy a növények nem természetes úton, hanem szándékos telepítéssel, vagy esetleg természetbe kidobott háztartási szemétből kerültek a területre.

A kaktuszok ember általi telepítésére több bizonyíték is utal, például az, hogy a tenyészetek túl messze vannak a településektől, ahonnan a hajtásaik vagy magjaik természetes módon a helyszínre kerülhettek volna. Emellett jellemző, hogy egy adott területen több faj is megtalálható, ami szándékos telepítésre utal.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért jelent problémát, ha idegen fajok kerülnek egy helyi ökoszisztémába. Erre számos hozzászólás utal a közösségi médiában. Egyesek úgy vélekednek, hogy az újonnan betelepült egzotikus növények érdekesebbé teszik az élővilágot, mások csupán elbagatellizálják a lehetséges következményeket.

A valóságban azonban nagyon is érdemes odafigyelni a nem őshonos élőlények megjelenésére, mert jelenlétük igen komoly következményekkel járhat. Ha ugyanis az adott faj az új területen megfelelő körülményeket talál, ellensége pedig nincs, akkor könnyen invázióssá válhat.

Az inváziós fajok veszélyt jelentenek a helyi ökoszisztémára, mivel kiszoríthatják az őshonos fajokat, egyes esetekben pedig gazdasági, sőt egészségügyi kockázattá is válhatnak.

A kaktuszok esetében fennáll a veszély, hogy inváziós növénnyé váljanak, és az őshonos fajok kiszorításával károsítsák a helyi ökoszisztémát. A bajt csak tetézi, hogy a kaktusztenyészetek gyakran értékes, védett területeken találhatók. Emellett megnehezíthetik a legelők használatát, megsebezhetik a gazdasági és a vadállatokat is.

A pilisi kaktuszok esetéből is látszik, milyen fontos tudatosítanunk, hogy házi kedvenceink és dísznövényeink bár szépek, és sok örömet szerezhetnek nekünk, nem feltétlenül illenek lakóhelyünk határába, sem pedig a helyi vadonba. Természetesen nem minden idegenhonos faj válik automatikusan invazív rémmé, ha új környezetbe kerül, mégis jobb, ha kerüljük a megtelepítésükre irányuló gerillakertész akciókat.

Kiemelt kép: dunaipoly.hu