Vadászat és mezőgazdaság kapcsolata a huszonegyedik században
Érzékeny téma manapság a vadászat, amely sok vitát szül a közösségi médiában és a politikában is. Ennek számos oka van, mint például az interneten terjedő téves, vagy a kontextusukból kiragadott információk, vagy a média által felkarolt hírek házi kedvencek vadászok általi oktalan elpusztításáról.
A helyzet odáig fajult, hogy vannak, akik megkérdőjelezik a vadászat létjogosultságát a 21. században. A vadászatot ért negatív kritikák megsokasodása miatt a Szlovák Vadászkamara múlt év végén petíciót indított a vadgazdálkodás hosszú távú fenntarthatósága, valamint a vadászok érdekeinek védelme céljából.
A vadászat és a vadgazdálkodás fontosságáról, valamint a velük kapcsolatban felmerülő problémákról Nyári Lászlóval beszélgettünk, aki már több mint egy évtizede agrármérnökként dolgozik, rendelkezik környezetvédelmi végzettséggel is, emellett maga is aktív vadász. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem doktorandusz hallgatója.
Beszéljünk egy kicsit arról, hogy mi is a vadászat, és mi a vadgazdálkodás célja.
A vadászat elsődleges célja, hogy a vadállománnyal törődjön, az állatok elejtése csupán egy részét képezi. Ezen belül pontosan meg van határozva, hogy mikor milyen állatra lehet vadászni. Először is minden év elején fel kell térképezni, hogy az adott területen milyen vad és milyen mennyiségben fordul elő. Ez alapján határozzák meg, hogy azon a területen az adott évben mennyi vadat lehet elejteni. Előfordulhat olyan év is, amikor nem terveznek vadászatot, mert betegség vagy egy kemény tél miatt a vadpopuláció annyira lecsökken, hogy szüksége van időre a regenerálódáshoz. A vadászat egy komplex dolog, mert a vad nem csak az emberi felhasználás miatt van lőve, fontos feladata a vadkár elhárítása is. Vegyük például a nutriákat. A nyolcvanas évek végén tönkre mentek a prémekkel foglalkozó üzemek, és sok nutriát kiengedtek a szabadba, ahol aztán megtalálták a belteres kanálisos területeket, és mivel nincs természetes ellenségük, elszaporodtak. A kanálisok töltéseibe járatokat ásnak, ezzel gyengítik azok szerkezetét, és ha jön egy árvizes időszak, a víz alámoshatja a töltést. Ez környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható jelenség. Emellett a repcét is szétrágják, károsítják, ezek miatt az okok miatt szükség van a nutriaállomány ritkítására.
Pontosan miből áll a vadászok munkája az állatok elejtésén kívül?
A vadász a természetben mint aktív gazdálkodó van jelen. Karban tartja az etetőket és a leseket, figyeli a vadállományt, és etet. Óriási mennyiségű takarmány van kijuttatva az abraktakarmánytól a szénáig, a nyalósótól a vízellátásig gondoskodnak az állatokról. Emellett a vadászok őrzik a területet az orvvadászok ellen. Sajnos vannak olyan emberek, akiknek sem vadászengedélye, sőt még fegyvertartási engedélyük sincs, mégis kimennek, és éjjel elejtenek amit tudnak, aztán jó pénzért eladják a húst az éttermeknek.
Tehát akkor mondhatjuk, hogy a vadászok úgy is jelen vannak a területen, mint rendfenntartók?
Igen. Legalább is ahol én megfordultam, ott úgy működik, hogy az adott vadásztársaságból vannak kinevezve egyének. Megvan a harmonogram, hogy ki mikor őrzi az adott területet. Van éjjeli és nappali körbekerülés, amikor figyelik hogy milyen mozgás van a területen.
Szerinted mi az oka annak, hogy manapság ennyire elterjedt a vadászellenesség?
Szerintem azért támadják most ennyire a vadászatot, mert sokan nincsenek tisztában vele, hogy mi is az valójában. Csak azt látják az emberek, hogy a vadászok kimennek a természetbe és lelövik az állatot, aztán szétosztják a húst. Azt is sokan gondolják, hogy a vadászok saját örömükből ölnek, ami nem felel meg a valóságnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos érdekcsoportok és a vadászok között morális szempontból véleményeltérés lehet. Ilyen például a kóbor állatok esete. Sajnos vannak olyan szituációk, mikor a falutól kilométerekre, póráz és nyakörv nélkül a kutya úgymondván káros vadnak minősül mivel óriási kárt tud okozni a vadállományban. Ez a törvény. Persze itt is vannak rossz példák, mint mikor egyes vadászok kilövi a kutyát a sétáltató mellől. Ahogy felelőtlen sofőrök, úgy felelőtlen vadászok is vannak, akik elrontják az egész vadászat renoméját, és lerombolják mindazt, amit a felelős vadászok évtizedek alatt felépítettek.
Gyakran felmerülő érv a vadászattal szemben, hogy ez okozhatja a már egy jó ideje tapasztalható vadállomány csökkenését. Valóban a túlzott vadászat felelős ezért?
Bizonyos szinten lehet köze hozzá a vadászatnak is. De hogy csökken a vadállomány, az a mezőgazdasági struktúra változásából ered. Cirka hetven év alatt óriásit változott a mezőgazdaság. A második világháború után megkezdődött a nagytáblásítás, és sok területen kialakult a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy akár ötven vagy hetven hektáron is ugyanaz a termény volt termesztve. Az is igaz, hogy régen sokkal több minden volt vetve akár egy száz hektáros területen. Akkor még vetettek lucernát amit pl. a nyulak és az őzek ki tudtak használni. Volt cukorrépa, a vaddisznók és az őzek abból tudtak táplálkozni. Az elmúlt időszakban megszűnt a cukortermelés, nincsenek legelők, here és lucernaföldek, vagy energiafüves részek. Helyette maradt kukorica, árpa, búza, napraforgó meg repce, tehát öt – hatféle termény nő csak általában, és ez lerontja az adott terület biodiverzitását. Mivel a rendszerváltás után szét lettek osztva a földek a termelőknek, létrejöttek megint a kis parcellák, és ez bizonyos szempontból javította a vadállományt. Csakhogy a kistermelők egy része vagy nem értett a föld megműveléséhez, amihez hozzá jutott, vagy nem rendelkezett hozzá megfelelő technikával, és ez is nagyban hozzájárult a vadállomány csökkenéséhez. A huszadik században a nagytáblásítással párhuzamosan az erdővédősávokat is csökkentették, ez főleg a rendszerváltozás után volt szembetűnő, az ok hogy ott is gabonát termeszthessenek, így lecsökkent az állatok élettere. Ma pedig egyre több területet építünk be, családi házas övezetek, hatalmas logisztikai parkok jönnek létre, bővül az úthálózat, ami szintén csökkenti az állatok életterét.
Tehát akkor főleg az élettér csökkenése, és a kevésbé változatos növénytermesztés okozza a vadállomány csökkenését?
Nem csupán ezek. A nagy gépek használatának szintén populációcsökkentő hatása van. Most egy nagy kombájn akár tizennyolc méteres kaszaszélességgel is bír, és olyan óriási sebességgel megy, hogy nincs ideje a vadnak levonulni a tábláról. A törvény előírja, hogy aratás előtt le kell hajtani a vadat, de sajnos ezt egyáltalán nem mindenki teszi meg. Sokan csak beülnek a kombájnba és mennek, ami pedig eléjük kerül, az elhullik. Negatívan hat a vadállományra például a sertéstelepekről vagy máshonnan kijuttatott híg trágya is. Ha nem is károsítja a felnőtt egyedeket, a kicsinyek immunrendszerét legyengíti, fogékonyabbak lesznek a betegségekre, és többen elpusztulnak, csökken a populáció. De beszélhetünk a kemikáliák használatáról is. Olyan növényvédő szerek is használatban vannak, amik negatívan befolyásolják a populációt, egyesek karcinogének, mások pedig káros mutációt idézhetnek elő.
Látsz valamilyen megoldást ezekre a problémákra?
A mezőgazdasági termelésnél célszerű lenne környezettudatos földművelést elősegíteni. De a mezőgazdaság sajnos eljutott oda, hogy minimális befektetés mellett akar maximális profithoz jutni. És ez érdekében mindent meg is tesz. A vadászat és a mezőgazdaság kéz a kézben jár, és az egyik sem tud meglenni a másik nélkül. Lehetek én a legjobb vadgazdálkodó, ha azon a területen ahol tevékenykedem, olyan gazda dolgozik, aki fittyet hány minden szabályra. Lehetek én a legjobb termelő, aki mindent megtesz a vadért, ha olyan vadásztársasággal vagyok körbevéve, akik levadásszák a vadat az adott tábláról, de nem etetik, és nem foglalkoznak vele. Ezek a problémák akkor érvényesek igazán, ha nincs jól elvégezve a munka. Az lenne jó, ha mind a két fél a természet védelemét is szem előtt tartva végezné a munkáját. Ismerek nagyon sok jó gazdát, akik környezettudatosan művelik a földet. Itt van már a precíziós mezőgazdaság mely új távlatokat nyit a földművelésben. Integrált növényvédelem, vagy akár a mezőgazdasági térinformatika mind olyan új dolgok, amelyek helyes felhasználásával nemcsak az adott terület terméshozamát tudjuk növelni, de ezek segítségével az adott terület vadállományát és biodiverzitását is fenn tudjuk tartani. Én bízom benne, hogy a precíziós mezőgazdaság illetve az ökológiai gazdálkodás hatására a vadállomány is kedvezőbben fog fejlődni. Nagyon sürgető lenne erdővédősávokat telepíteni, amelyek az állatoknak búvóhelyet biztosítanak, és a mezőgazdasági tábláknál is fontosak, mert növelik nem csak az izolációs távolságot az egyes gabonák között, amely a növényvédelemnél fontos, de a talaj struktúra szempontból is nem elhanyagolható, például csökkentik a szélerózió hatását.
Kiemelt kép: magyarmezogazdasag.hu
