Szlovákia fél éven belül szelektíven gyűjti a konyhai hulladékot
Életbe lépett a biohulladék újrahasznosítási arányának növelését célzó törvénymódosítás, országszerte zajlanak az előkészületek a konyhai hulladék szelektív gyűjtésére. Az új szabályozás január elsejétől érvényes, de az önkormányzatok kaptak fél év haladékot, hogy megfelelően fel tudjanak készülni a teljesítésére.
A pénzügyminisztérium a tavaly ősszel bemutatott Modern és sikeres Szlovákia nevű reformprogramban jelentette be, hogy támogatni fogja a gazdaság környezetbarátabbá tételét. Ennek értelmében 2026 – ra a jelenlegi 39 százalékról 55 százalékra szeretné emelni a kommunális hulladék újrahasznosításának arányát. A reform finanszírozásában az Európai Unió is segít.
Az szabályozás értelmében a lakosságnak január elsejétől szelektíven kell gyűjtenie a biohulladékot. Erre a célra az új, barna színű konténerek szolgálnak majd, amiket az elszállításukkal együtt az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk.Az ujszo.com értesülései szerint a Szlovákiai Falvak és Városok Társulása (ZMOS) tavaly a koronavírus járvány okozta plusz költségekre hivatkozva arra kérte a minisztériumot, hogy egy évvel halasszák el a biohulladék szelektív gyűjtésének megkezdését.
A minisztérium nem fogadta el a kérést, de fél éves haladékot adott az önkormányzatoknak hogy felkészüljenek, így július elsejéig van idejük az előkészületek megtételéhez.
A féléves türelmi időszak nem csupán a fizikai előkészületek megvalósítására szolgál, hanem arra is, hogy egy információs kampány keretein belül az önkormányzatok és a minisztérium elmagyarázhassák a lakosság számára, hogy miért van szükség a biohulladék szelektív gyűjtésére.
A lakosság informálása azért is fontos, mert a konyhai hulladék gyűjtésére szolgáló konténerek megjelenése után a szemétdíj néhány százalékkal emelkedni fog.
Egyes településeken már megkezdték a konyhai hulladék szelektálását, de az odpady-portal.sk információi szerint egyelőre nem túl hatékony a rendszer. Az emberek sokszor olyan dolgokat is a barna konténerekbe dobnak, amik nem oda valók.
Van néhány kivétel az intézkedés hatálya alól, mint például azok a települések, ahol a lakosság komposztálókban gyűjti a biohulladékot. Kivételt képez még az ország két legnagyobb városa, Pozsony és Kassa, ahol a szelektív gyűjtés csupán két év múlva kezdődik.
Felmérések szerint az országban keletkező kommunális hulladék több mint felét biológiailag lebomló konyhai szemét alkotja. Fontos megértenünk, hogy miért van szükség ennek szelektálására és újrahasznosítására.
Ha a biohulladék a kevert szemétbe jut, ott rothadni és bűzleni kezd. Ha pedig a rothadó anyag a szemétdombokba kerül, akkor a megfelelő szellőzés hiánya miatt metán keletkezik belőle, ami a légkörbe jutva hozzájárul az üvegházhatás és ez által a globális felmelegedés erősödéséhez.Ha azonban a biológiailag lebomló hulladékot szelektáljuk, akkor több lehetőségünk is van arra, hogy környezetkárosítás nélkül újra felhasználjuk. Az egyik a komposzt gyártása, ami trágyaként szolgál. A másik, hogy megfelelő feldolgozás után szemétdombok befedésére használjuk, ebben a formában pedig még segíthet is a kipárolgó káros gázok semlegesítésében.
A nagyobb arányú szelektálás az önkormányzatok számára is hasznos, mivel kevesebb kommunális hulladékot kell a szemétlerakókra szállítaniuk, és így kiadásaik is csökkennek.
A biológiailag lebomló hulladék szelektálásában nagyon fontos szerepe lesz a háztartásoknak, mivel a folyamat velük kezdődik.
Előnyös, ha mielőbb felszerelkezünk a megfelelő gyűjtőkannákkal, mivel a hagyományos szemétkukák használata kellemetlen szagok keletkezésével járhat.A konyhai hulladék gyűjtésére szellőzőnyílásokkal ellátott tárolók a legalkalmasabbak, melyeket kifejezetten erre a célra gyártott lebomló szemeteszsákokkal bélelünk ki. Az ilyen módon összegyűjtött biohulladék gyorsan veszít nedvességtartalmából és térfogatából is, és ami a legfontosabb, nem kezd el bűzleni.
Azzal is fontos tisztában lennünk, hogy mi az, amit a barna konténerekbe dobhatunk, és mi az, amit nem.
A bioszemétbe kerülhet a főtt étel, a zöldség és gyümölcsmaradék, hús és kisebb csontok, tejtermékek és tojáshéj, valamint pékáru és tésztafélék. A barna kukákba dobhatjuk még a használt teafiltereket és kávézaccot, lejárt szavatosságú élelmiszereket csomagolás nélkül, valamint a szobanövények részeit is. Nem tartozik a biohulladékba a használt étolaj, nagyobb csontok, valamint a folyékony élelmiszerek, mint például a leves és a tej sem.A barna konténerek nem megfelelő használata a jövőben komoly következményeket vonhat maga után, júliustól akár 1500 eurós bírságot is fizethet az, aki nem odavaló hulladékot helyez el bennük.
Kiemelt kép: agrarszektor.hu
