Az extrém időjárási események számának növekedése várható térségünkben a globális klímaváltozás következtében
A nagy erejű széllel kísért viharok, valamint az extrém hőhullámok számának növekedése várható a Kárpát – medencében több, egymást alátámasztó tanulmány szerint is. Ezzel együtt növekedni fog a szélcsendes napok száma a globális felmelegedés következtében.
Az időjárási viszonyokat már régóta figyelemmel kísérik a szakemberek az egész világon, így nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre, melyek segítségével kimutathatók a változások.
A rendelkezésre álló adatok kielemzésével készült több mint száz tanulmány alapján elmondható, hogy a Föld időjárására egyre inkább jellemzőek a szélsőségek.
A masfelfok.hu oldalon nemrég megjelent publikáció szerint az átlagos szélsebesség a világ legnagyobb részén csökken, a kirobbanó viharokat kísérő légmozgások ereje pedig egyre nagyobb méreteket ölt.
Az átlagos szélsebesség csökkenése kimutatható a trópusokon, és mindkét féltekén a közepes földrajzi szélességeken.
Az északi félteke 822 állomásának mérései alapján 1979 és 2008 között a közepes szélességek kontinentális területein a szélsebesség 5 – 15 százalékot csökkent.
Ezzel egyidőben a 70. foknál magasabban fekvő földrajzi szélességeken az átlagos szélerősség folyamatos növekvő tendenciát mutatott.
Ezek az adatok összhangban vannak a klímaváltozás előrejelzésére szolgáló globális éghajlati modellek eredményeivel, amelyek a közepes szélességeken az átlagos szélerősség csökkenését jósolják a pólusokhoz közeli területek szélerősségének növekedésével párhuzamosan.
Mivel Közép – Európa átmenetet képez a közepes és az északi térségek között, az itt tapasztalható változások kicsik és régiónként eltérőek.
Ezzel együtt az átlagos szélsebesség csökkenése már térségünkben is kimutatható, és a klímamodellek szerint ez a tendencia a század végéig jellemző marad, ugyanakkor várható a viharok előfordulásának és intenzitásának növekedése is.
Egy 2008 – ban megjelent tanulmány szerint az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedésével a ciklontevékenység miatt kirobbanó viharok számának további növekedése várható Közép – Európában.
Hogy a folyamat már elkezdődött, az igazolják az elmúlt évek magyarországi és szlovákiai tapasztalatai is.
A Magyar Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint az országban egyre gyakrabban van szükség viharkárok elhárítására.
Egyre gyakoribb, hogy a viharokat gyorsan lezúduló, nagy mennyiségű csapadék kíséri, amely elárasztja az utcákat és a pincéket, mély fekvésű udvarokat. Gyarapszik a pusztító jégesők és szélviharok előfordulásának száma, sőt a korábban ritkaságszámba menő tornádóké is.
Az SMHÚ (Slovenksý Hydrometeorologický Ústav) weboldalán közzétett információk szerint a globális klímaváltozás hatásai Szlovákia területén is egyértelműen kimutathatók.
Az országban déli szomszédjához hasonlóan növekszik a rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékkal, valamint erős széllel járó viharok száma. A klímamodellekre alapozott előrejelzések szerint pedig a jövőben számolhatunk a felszíni és a földalatti vizek apadásával, valamint az egyre jobban elhúzódó száraz időszakok számának növekedésével.
Az eddigi tapasztalatok és a klímamodellek előrejelzéseinek figyelembe vételével az is megállapítható, hogy az egyes évszakok időjárására milyen jelenségek lesznek egyre inkább jellemzőek.
A melegedés mértéke a Kárpát – medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. Ennek eredményeként az extrém hideg periódusok száma és időtartama csökken. Ezzel együtt a téli ciklonokhoz köthető viharok is egyre ritkábban fordulnak majd elő, de ha mégis kitörnek, intenzitásuk a megszokottnál nagyobb lehet.
A gyengülő téli szélmozgások miatt a völgyekben rekedt hideg levegő több ideig marad a helyszínen, ez pedig elősegíti az ipari létesítményekből, fűtésből és közlekedésből származó káros anyagok koncentrációjának megnövekedését az alsóbb légrétegekben.
A nyarak egyre gyakoribb kísérői lesznek az elhúzódó, extrém meleg hőhullámok, melyek kis szélsebességgel és magas páratartalommal párosulnak. Ezzel együtt egyre inkább kedvezőek lesznek a feltételek a spontán kipattanó nyári zivatarok kialakulására, melyek nagy, akár orkán erejű széllökésekkel is járhatnak.
Az előrejelzések szerint bár az átlagos szélsebesség tovább csökken, a viharok során fellépő szél ereje növekedni fog, így a jövőben új szélsebességrekordok is születhetnek.
Az elmúlt időszak tapasztalatai, valamint a klímamodellek előrejelzései alapján tehát elengedhetetlen, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a veszélyes jelenségek megfigyelésével és előrejelzésével foglalkozó szervezetek támogatására, a szakemberek képzésére, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai technológiák fejlesztésére, mivel a nem is olyan távoli jövőben alkalmazkodnunk kell majd az emberi tevékenység okozta változásokhoz.
Érdekes hír, hogy a szélerősség csökkenése várhatóan nem befolyásolja számottevően a szélenergia kitermelését. Ennek oka, hogy a csökkenés a felszínhez nagyon közel, körülbelül 10 méter magasan elhelyezett műszerek által kimutatható.
A szélerőművek rotorjai ezzel szemben legalább száz méter magasan helyezkednek el, de a legújabb fejlesztések eredményeként már nem ritka a 150, vagy akár 200 méteres rotormagasság sem. Ilyen méretű erőművek segítségével pedig a viszonylag alacsony felszínközeli szélsebességű területeken is gazdaságosan kitermelhető a rendelkezésre álló szélenergia.
Kiemelt kép: pixabay
