Elhunyt Anton Srholec atya
Súlyos betegség után csütörtök hajnalban elhunyt Anton Srholec római katolikus lelkipásztor, a szalézi rend tagja, a szlovákiai kommunistaellenes mozgalom egyik ikonikus alakja. Srholec atya 87 éves volt, tüdőrákban szenvedett.
Szakolcán született, 1946-ban csatlakozott a szalézi rendhez. Mivel a kommunisták nem engedték, hogy teológiát tanuljon, 1951-ben a szökés mellett döntött, ám elfogták, és tíz évet töltött a jáchymovi uránbányában, ahová rengeteg politikai foglyot zártak munkatáborba.
Az atya további tíz évet dolgozott építőmunkásként, valamint betongyárban is. Csak a 70-es években kezdhette meg teológiai tanulmányait Olaszországban. A normalizáció idején sem működhetett papként, a pozsonyi Blumentál templomban dolgozott sekrestyésként. 1985-ben a kommunista kormányzat megvonta tőle az egyházi életben való részvételhez való beleegyezést. A rendszerváltás után Ján Sokol érsek nem tette számára lehetővé visszatérését, így nyilvánosan nem prédikálhatott templomokban.
Neve felbukkant a csehszlovák kommunista titkosszolgálat, az ŠtB listáján. Maga Srholec elismerte, sokat látogatták őt a titkosrendőrök, de azt mondta, soha nem mondott nekik olyat, amivel bárkinek is árthatott volna – írta róla a Sme.sk. Az atya meggyőződéses antikommunista volt, szamizdatokba írt. A Politikai Foglyok Konföderációjának élén állt, élete végéig a kommunista rendszer bűneire figyelmeztetett, és óva intett a szabadságot sárba tipró rendszerektől.
A kilencvenes évek elejétől fogva hajléktalanokkal foglalkozott, akik számára reszocializációs központot alapított Resoty néven. Polgári aktivistaként is működött, emellett a katolikus egyházban uralkodó állapotok egyik legnagyobb kritikusa volt, ezért számított nemkívánatos személynek az egyház berkein belül. Kiállt többek között Róbert Bezák eltávolított nagyszombati érsek mellett is.
A Denník N szerint Srholec utoljára november 17-én lépett a nyilvánosság elé, a dévényi emlékműnél mondta el utolsó beszédét. „A szlovák nemzet belátható időn belül nem tölti majd be az első hegedűs szerepét Európában. Ez azonban nem is fontos. Európa vagyunk, és Európa maradunk” – mondta.
