Mi a baj a Híd “mítoszrombolásával”?

Bugár Béla pártja igyekszik megfékezni az óriási közösségi hálós felháborodást, és megmagyarázni, miért ültek le kormányt alakítani a Smerrel és az SNS-szel, azzal a két párttal, melyek ellen megalakulásuk óta harcoltak. Facebookos “kampányt” indítottak tehát, hogy leromboljanak néhány “mítoszt”. Elsőként azt az állítást igyekeznek megcáfolni, hogy az előrehozott választások jót tennének a jelenlegi helyzetben.

1. mítosz: Az előrehozott választások… – Most-Híd (Híd-Most) | Facebook

1. mítosz: Az előrehozott választások megoldják a helyzetet Az előrehozott választások nem jelentenek megoldást. Nem stabilizálják a helyzetet, sőt a…

A Híd tehát azt írja, hogy a tapasztalat szerint az előrehozott választások megerősítik a szélsőségeseket és a rendszerellenes pártokat. Példaként épp Robert Fico 2012-es megerősödését hozzák fel, amivel azért van néhány gond:

1. A 2012-es előrehozott választások eredményét borítékolni lehetett. 2011 őszén ugyanis a négypárti jobboldali kormány, mely 2010-ben még hurráoptimistán és hatalmas ígéretekkel dobálózva került kormányra, tükörsimán megbukott, ezzel azt üzenve a választóinak, hogy nem tudnak kompromisszumokat kötni, ahogy Richard Sulík SaS-elnök, úgy Bugár Béla Híd-elnök és Iveta Radičová kormányfő sem. Ebből a szempontból mindegy, hogy ki buktatta meg a kormányt, az eredmény mindenki számára ugyanaz volt. Ficónak egy szalmaszálat sem kellett keresztbe tennie minden idők legelsöprőbb győzelméért.

2. 2011 decemberében előkerült a Gorilla-akta, melyet azóta is vizsgálnak, de “jól időzített” kirobbantásának idején tönkrevágta a jobboldal addig vezető pártját, az SDKÚ-t, mely a kormánybukás és a titkosszolgálati botrány miatt több mint 9 százalékot vesztett. A Smer – mely a Híd jelenlegi narratívája szerint “sztenderd” párt – ugyanakkor megerősödött, csaknem 10 százalékkal. A 2012-es kampányukat a “Ľudia potrebujú istoty” szlogenre építették, és azt erőltették az emberek fejébe, hogy most biztonságra, stabil kormányra van szükségük az eltelt két év politikai viharai után. Az embereknek pedig olyannyira kellett a biztonság, hogy Fico egyedül alakíthatott kormányt.

3. A “nem sztenderd” pártok közül egyedül az Egyszerű Emberek erősödtek meg 2012-ben (és választóik bizalmát 4 év alatt is meg tudták tartani folyamatos kormánykritikájukkal) – ugyanakkor az expliciten nacionalista szélsőség, az SNS kimaradt a parlamentből, és Kotlebáéknak ugyanakkor másfél százalékot sikerült szerezniük, ezzel épp csak megelőzve az olyan bohócpártokat, mint például Nora Mojsejováé volt. Kotlebáék megerősödését egy “stabil” egypárti kormány négyéves uralma hozta el, egyes “sztenderd” jobboldali pártok asszisztálása és a Smerhez való dörgölőzése mellett. S nem mellesleg: 2016-ban visszakerült a parlamentbe az SNS, bekerült Kollár pártja, és az Egyszerű Emberek is erősödtek.

4. Az új választók megszerzésének potenciálja csak és kizárólag a pártokon múlik. Ha okosan, értelmesen, valódi megoldásokat kínálva kampányolnak, és el tudják hitetni az emberekkel, hogy biztonságot tudnak nyújtani, új választókat szerezhetnek. A választó ugyanis nem hülye. Kotleba potenciális megerősödésével riogatni ugyan lehet, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az ő jelenlegi 8,04 százalékuk mellett még van 91,96 százaléknyi szavazó, akik nem választották a fasiszta pártot. A Híd ezek szerint azt gondolja, hogy esélye sincs megszólítani ezt a 91,96 százaléknyi szavazót, s mellettük más “sztenderd” pártnak sem.

Szép dolog tehát, hogy a Híd elutasítja Kotlebát, sokan vagyunk így ezzel, de a mítoszrombolást még gyakorolni kell. A Hídnak ugyanis valójában fogalma sincs, mit hoznának az esetleges előrehozott választások, de az elmúlt napok eseményeit és Bugár Béla Facebook-üzenőfalát elnézve azt azért valószínűsíthetik, hogy nekik nem túl sok jót.

(és igen, szándékosan tettem vezető képnek egy vicces macskát)