Egy meztelenkedés anatómiája (+18!)

Bár nem terveztünk belekóstolni a bulvár feneketlen mélységeibe, ez azért kihagyhatatlan alkalom volt. Sikerült ugyanis megtalálnunk, és szóra bírnunk azt a fiatalembert, aki a Bátorkeszi Borfesztiválon anyaszült meztelenül mászott fel a színpadra a Jóvilágvan zenekar koncertje alatt.
A múlt hét végén, szombaton a Kispál és a Borz bátorkeszi koncertje után a párkányi Jóvilágvan zenekar lépett fel. Az egyik szám alatt pedig olyan dolog történt, amire senki nem számított, egy fiatalember mászott fel a színpadra.
Ebben még semmi különleges nem lenne, ha a srác, akit most nevezzünk I-nek nem lett volna anyaszült meztelen. Talán a biztonsági őrök is lefagytak, mert több percig tartó himbálós performansz szemtanúja lehetett a közönség. A láthatóan emelkedett hangulatban lévő fiatalembert végül a zenekar énekesnője, Bokor Réka kísérte le a színpadról.
Ráadásul mindezt valaki videón is megörökítette, A felvétel 1:45-1:48-tól kezd érdekessé válni:
[div id=”middle-box”][div class=”middle-box-inner”][div class=”middle-box-title”] A meztelenkedő fiatalembert Czímer Gábor bírta szóra: [end-div][div class=”middle-box-p”]Először is a legfontosabb kérdés, miért másztál fel a színpadra?
Olyan állapotban voltam, hogy már nincsenek miértek. Vagy talán a felszabadulást akartam egy ruhakupacnyival feljebb tolni.
Miértek nélkül nehéz kérdezni, de akkor azt áruld el az olvasóknak, hogy hogyan jutottál fel a színpadra?
Hogy hogy jutottam fel a színpadra? Rács át, gatya le, színpad fel. Így hipp, hopp! Mint a Márió a gombáért. De lehet a sok bortól már átfolytam a rácsokon. Érdeklődőknek szívesen tartok kurzust.
Hogyan érezted magad ott fenn, a zenészek mellett?
Abból aztán tényleg nem sokra emlékszem. Talán csak annyi, hogy vakított a kontraszt, fent hatalmas fények, lent a közönség meg sötétben, mintha csak a morajlásukat lehetett hallani. De lehet épp fújolhattak. Hogy hogy éreztem magam? Hát JóVilágVan színpad spiccesen!
Mit mondanál, mi a himbáló performanszod legfőbb üzenete?
Azt, hogy nincs üzenet.
Amikor lejöttél, mármint a színpadról, minden rendben volt?
Nem mert felöltözéskor nem találtam meg a bal zoknimat. Jó zokni volt, pontosan illeszkedett a lábamra. És csak nem rég fedeztem fel, hogy pontosan illeszkedik.
Ha szeretnéd, most közreadhatunk egy felhívást: “Kedves fesztiválozó, eltűnt szeretett zoknimat keresem…” Mit szólsz hozzá?
Az már az eltűnt ruhák dimenziójában kezd új életet. Kívánjunk neki sok sikert inkább! Elengedni tudni kell, mondják, gondolom ez a bal zoknikra is igaz.
[end-div][end-div][end-div]A valóság máshol is meztelen
A fesztiválokon, tömegrendezvényeken való meztelenkedés nem is olyan ritka dolog, mint gondolnánk. Mindannyiunknak eszébe juthat, hogy futballmeccseken rendszeresen akad egy-egy őrült, aki ruha nélkül rohan be a pályára.
2012-ben például a Borussia Dortmund felkészülési mérkőzésén két fanatikus rajongó anyaszült meztelenül rohant be a pályára. A Dortmund szurkolói között egyébként később is akadtak hasonló őrültek, tavaly például egy bérletes drukker mászott be focizni egy kicsit – anyaszült meztelenül – egyik este a Signal Iduna Park (lánykori nevén Westfalenstadion) gyepére.
Az exhibicionista meztelenkedésnek máskor politikai célja is van. Erre talán a legjobb példát a Femen aktivistái szolgáltatják. A fedetlen keblű hölgyek általában a putyini rendszer ellen tiltakoznak akcióikkal.
A polgári aktivizmusnak ez a formája valóban figyelemfelkeltő, és talán a tőlünk keletebbre található európai országok problémáihoz mérhető erejűek.
A Femen tavalyi budapesti tiltakozása például különösen erősre sikerült. Itt a szokásostól eltérően nem meztelen felső-, hanem inkább fedetlen alsótesttel üzent a Jana Zsdanova nevű hölgy a magyar fővárosba látogató Putyinnak.

A „Putyin menj haza!” felirat alatt egy egy nyíl mutatta meg, hogy az ukrán hölgy mire is gondol, ahol az intimzónába mázolt kicsiny orosz zászló tette egyértelműbbé az utalást.
Jana Zsdanova az Origónak adott interjújában később úgy nyilatkozott, sosem volt szégyenérzete az ilyen akciók miatt, Putyint pedig a civilizáció ellenségének nevezte.
De mi is az az exhibicionizmus?
Az exhibicionizmus magamutogatási vágyat, szereplési vágyat jelent. Gyakran társul extroverzóval, tehát kifelé éléssel, illetve nárcizmussal. Bár a köznyelv gyakran használja negatív értelemben, a kifejezésnek ilyen vonatkozása nincs – írja a házipatika.com.
A portál felhívja a figyelmet arra, hogy maga az exhibicionizmus, mint személyiségjegy, önmagában nem pszichiátriai kórkép, s bár sok lelki betegségnél is jelen van, viszont ez esetben már nem exhibicionizmusnak nevezik. Például egy bipoláris zavar felhangolt szakaszában lehet valaki magamutogató, de ugyanígy előfordulhat ilyesmi skizofréniánál, személyiségzavarnál is. Amennyiben az exhibicionizmus már valamilyen pszichés betegségnek a tünete, a kiváltó alapbetegséget kell kezelni.
Valamilyen szintű nárcisztikus vágy mindenkiben van, mindenki szeretné, ha elfogadnák, csodálnák, megnézzék, valamilyen képességéért rajongjanak. Az exhibicionistáknál ez a vágy felfokozott, ők az átlagnál jobban szeretnék magukat megmutatni, elismeréseket szerezni, visszaigazolást kapni. Az emögött lévő személyiség jellemzően extrovertált személyiség.
A drdiag.hu szerint ugyanakkor létezik kóros, diagnosztizálható válfaja, ami igenis betegség – ők azok az emberek, akiket egyszerűen csak mutogatós bácsiknak, szatíroknak hívunk. A szexuális preferencia zavarai (parafíliák) közé tartozó exhibicionizmus esetében az egyén állandó vagy ismétlődő késztetést érez arra, hogy nemi szerveit idegeneknek megmutassa, ezáltal érve el szexuális izgalmat. A parafíliák esetén a szexuális vágy és kielégülés nem egy másik nemhez tartozó, felnőtt korú személyre irányul, hanem más, szokatlan, eltérő utat keres magának. Régebben perverziónak nevezték őket. Ezek a magatartásmódok a normális szexuális viselkedés kereteit jelentősen meghaladják, és másoknak testi és/vagy lelki károsodást, szenvedést tudnak okozni. Egy részük ma is bűncselekménynek (pedofília) vagy szabálysértésnek (exhibicionizmus) számít. Exhibicionizmus esetén a kielégülés abból fakad, hogy a férfi nyilvános helyen nemi szerveit ismeretlen nőknek megmutatja. A teljes kielégülés többnyire maszturbáció útján következik be. Az ilyen személyek általában gátlásos, kontaktusra képtelen férfiak, bár nem ritka, hogy amúgy hétköznapi életet élő, házas emberekről van szó. A legtöbb exhibicionista késztetését nehezen tudja kontrollálni és énidegennek tartja. Ha a molesztált személy megbotránkozik, megijed vagy elcsodálkozik, az exhibicionista izgalma fokozódik.
[div id=”highlite”][div class=”highlite-inner”] S hogy „hősünk” exhibicionizmusa melyik kategóriába sorolandó? Esetleg tényleg csak a felszabadulás egy ruhakupacnyival való feljebb tolásáról van szó? Ennek eldöntését az olvasóra, de még inkább a szakemberekre bízzuk. [end-div][end-div](Czímer Gábor, Finta Márk)