Kell ez nekünk?

Ma tartják Magyarországon a menekültkvóta-ellenes népszavazást. Vajon hogyan hat ez a szlovákiai magyar társadalomra? Illúzió lenne azt hinnünk, hogy a Duna, vagy akármilyen határ gátat tudna szabni a gyűlöletnek.

A szlovákiai magyarság nincs hermetikusan elzárva Magyarországtól, az ottani médiumoktól. Bár a lakosság egyre kisebb hányada néz tévét, és még kisebb hányada informálódik csak ezen keresztül, még mindig erős hatással van a lakosságra, kimondottan az idősebbekre. Mivel az itteni magyarok esetleg csak regionális szlovákiai magyar adókkal rendelkeznek, valószínű, hogy a magyarországi köz- és kereskedelmi csatornákat nézik, ha magyar nyelvű adásra kíváncsiak. Pláne, ha a magyar csapatnak és sportolóknak akarnak szurkolni az EB-n vagy az olimpián. Így tényleg nem tudják elkerülni a „Tudta, hogy…?“ kampánykisfilmeket, vagy az „egyperceseket“. Eltekintve a politikai és jogi vonatkozásoktól, biztos, hogy nincs jó hatással ránk sem ez a gyűlöletáradat.

Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy milyen politikai foganatja van a kvótanépszavazásnak Szlovákiára és az itteni magyarságra, akkor sem jobb a helyzet. A szlovákiai magyarokat képviselni szándékozó pártok, az MKP és a Híd pillanatnyi érdekei azt követelik meg, hogy ne nagyon hangoskodjanak a témában. Ha a Hídnak lenne is ellenvetése, hogy a magyar állampolgársággal rendelkező szlovákiai magyarok szavazzanak, akkor sem kapálózna nagyon. Fontosabb most a belpolitikai pozíciójuk, és amikor a Fico-Orbán barátság éppen a csúcson van, egy kicsit sem fognak a saját kormányuk ellen lépni. Eddig még ugyanis nem volt rá példa, hogy a Híd konfliktusba kerüljön a kormánykoalíció többi tagjával. Az MKP esetében pedig miért is feltételeznénk, hogy egy Fidesz kampány során a kötél másik végét fogná meg. Míg a Híd véleményét homály fedi, az MKP-nak világosak a nézetei.

Tusnádfürdői nyilatkozat

Az MKP elnöke, Menyhárt József 2016. július 23-án, a többi magyarországi kormánypárthoz közeli határon túli párt elnökével együtt, nyilatkozatban állt ki Brüsszel menekültpolitikájával szemben.

„Európa háborúban áll. A bevándorlási válság kezdete óta ugrásszerűen megnőtt a terroristamerényletek száma. A párizsi, brüsszeli, isztambuli és nizzai merényletekben több száz ártatlan európai vesztette életét. “

„Felszólítunk minden magyar állampolgárt, hogy október 2-án éljen szavazati jogával és vegyen részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson. “

Ez csak két bekezdés az ominózus dokumentumból.

A nyilatkozat kapcsán megkerestük az MKP-t is. Kérdésünkre, hogy miért tartják fontosnak mindezt kinyilvánítani, miközben a választóik többsége nem is rendelkezik magyar állampolgársággal, kitérő választ kaptunk. Eszerint mindössze összefogásra szólítanak fel. Feltehetjük a kérdést, kell-e ilyen összefogás?

Ugyanilyen kitérő válasz érkezett felőlük, amikor a menekültellenes kampányról érdeklődtünk: elmondásuk szerint nem menekültellenes. Felvetődik a kérdés, hogy az MKP-nak szüksége lenne-e egy olyan tanácsadóra, aki a magyarországi viszonyokat ismeri? Talán akkor nem kellene egy az egyben elhinni, amit a Fidesz mond.

Tetszik, nem tetszik, jelenleg Magyarországon menekültellenes kampány folyik. Miről szólnak a párt fórumai? Arról, hogy akik Európába jönnek, azokat nem lehet integrálni a többségi társadalomba. Erről lehet vitát folytatni, mert valóban fontos kérdés, de déli szomszédunknál mikor láttunk utoljára vitát?

Persze Menyhárt úrék a magyar kormány és a népszavazás szempontjából nem jelentősek. Ez csak egy szimbolikus gesztus, ami kötelező volt. De miért is? Ha a Magyar Közösség Pártja meg akar maradni a magyar kormány egyedüli szlovákiai partnereként, akkor azért tenni kell, főleg, hogy nincsenek a szlovák törvényhozásban. Mekkora az a támogatás, amiért cserébe magyarországi politikát folytatunk Felvidéken? Mivel a kisebbségi magyarság számbelileg nem akkora, hogy csak úgy kirekesszünk bizonyos csoportokat a társadalomból, mint ahogy az jelenleg Magyarországon folyik. (Sorosozástól kezdve, mindenki hazaáruló, aki nem velünk van.) Ez a gyűlölet kampány nagyon mély morális szakadékba löki a magyarországiakat, és ha ezt a gyűlölködést exportálják a külhoni magyarok felé, annak a térségben lesznek negatív utórezgései.

Az ember – ha nem vak – látja, hogy milyen gyűlölködés folyik Magyarországon. Elég csak ellátogatni az országba, sőt, elég csak pár Facebook kommentet elolvasni. Erre nincs szüksége a mi kis létszámú közösségünknek. Nekünk összefogásra – társadalmira és politikaira egyben – lenne szükségünk, hogy szülőföldünkön tudjunk érvényesülni, és nem állandóan a budapesti politikára reflektálni. Eljött az idő, hogy fölnőjünk!

Izsák Gergely

A szerző történelemszakos hallgató az ELTE BTK-n