Legféltetebb titkainkkal fizetünk a techóriásoknak
Szabályozatlanul működnek, titkolják adataikat, közben pedig kitalicskázzák a pénzt a hirdetési és médiapiacról. Kicsodák ők? És mennyire veszélyesek a nemzeti piacokra?
Több, mint egy hónapja nyitotta meg kapuit a Pozsonyi Magyar Szakkollégium, és azóta folyamatosan számos programot kínál tagjainak. Hétfő este Balogh Ákos Gergely, a Corvinus Egyetem kommunikációs igazgatója, a mandiner.hu korábbi főszerkesztője tartott előadást Totális szabadság vagy totális kontroll? címmel. Előkerültek olyan témák, mint a sajtószabadság, a nemzeti szuverenitás és a globális technológiai cégek hatása a tömegkommunikációra.
A tömegkommunikáció az utóbbi évtizedekben nagy változásokon ment keresztül, amit előadónk kimutatásokkal is alátámasztott: a napilapok eladásai szinte bedőltek, közben pedig megjelent az online média, amely viszont továbbra is bevételi gondokkal küszködik. Hosszú ideig bevállt hírközlési folyamatok szűnnek meg és újak veszik át helyüket.
Érdekes kérdésként vetődött fel, hogy hogyan tudnánk eljuttatni 24 óra alatt egy hírt minél több magyar emberhez? Nem meglepő módon: ez a hírcsatorna sajnos nem feltételnül a sajtó lenne. Sokkal inkább a multinacionális közösségi média. Az online hírközlésnek, de még a sajtószabadságnak is vannak pozitív és negatív oldalai. Tudnunk kell ezekkel bánni, de pozitívum, hogy a hír mindig utat talál az olvasóhoz.
Az este legnagyobb része korunk két vezető online nagyhatalma, a Facebook és a Google körül forgott. Balogh néhány megdöbbentő összefüggésre hívta fel a figyelmet. A techóriások jellemzően semmilyen adatot nem osztanak meg magukról, ám ők mindent tudnak a felhasználóikról: tudják, mi a kedvenc sorozatunk, mit olvasunk szívesen vagy éppen azt, hogy hova szeretnénk kirándulni menni. Kivel miről leveleztünk, chateltünk.
Örömmel és önként osztjuk meg a nagyvilággal rokoni és baráti kapcsolatainkat, iskoláinkat, munka- valamint lakóhelyeinket. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy minden megmozdulásunk tárolva van, legyen az privát üzenet vagy nyilvánosan közzétett fotó és soha nem tudhatjuk, hogy évtizedek múlva esetleges kinek a birtokába jutnak féltve őrzött titkaink. Hivatalosan ezek a cégek nem kérnek tőlünk a szolgáltatásaikért semmit, de ha belegondolunk, a legféltettebb adatainkkal fizetünk nekik. Nem is keveset.
Az előadás utáni kötetlen beszélgetés során előkerültek aktuális témák is, így a megszűnt Népszabadság ügye is. Balogh Ákos Gergely szerint a lap az elmúlt években olyan negatív gazdasági spirálba került, amiből nem tudott kiszállni, s csak idő kérdése volt, hogy mikor fogja lehúzni a rolót.
Összefoglalva médiaismereti gyorstalpalónak nevezném az estet, ami kiváló hangulatban telt a szakkollégisták aktív részvételével.
Kiss Andrea