Világ vállalatai egyesüljetek!

Térségünkben nem vert akkora nagy port az aláírás előtti szabadkereskedelmi egyezmény az EU és Kanada között (CETA), ami előszobája lehet az ugyanilyen szerződésnek, ami az EU és az USA között (TTIP) van tervben. Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban is nagyobb tiltakozások voltak a CETA és TTIP ellen. Szlovákiában Lajčák, míg Magyarországon Szijjártó is beállt az óriásvállalatok érdekeit kiszolgáló kezdeményezés mögé. Eközben a visegrádi négyek agrárkamarái sem támogatják ezen egyezmények megkötését, mivel az észak-amerikai kontinensen lazábbak a természetvédelmi szabályozások.
“Előtérben vannak a szabad kereskedelemről folytatott tárgyalások. Kulcsfontosságúnak számít az Egyesült Államokkal a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) folytatott egyeztetés, illetve az EU és Kanada között tervezett kereskedelmi egyezmények (CETA) jóváhagyási folyamata”
– mondta Miroslav Lajčák.
De mègis milyen veszélyeket hordozhat magában a CETA és TTIP? Két oldalról is megközelíthetjük a problémát, az egyik közvetlenül érinti az európai polgárokat, ez a genetikailag módosított élelmiszerek tèmája. A másik pedig az államokat érinti közvetlenül, aminek hatására a magánvállalatok magánbíróságokon beperelhetik az államot, ha törvényeik veszélyeztetik a profitszerzésben. E két fontos részét tekintsük át az egyezményeknek.
Az első tehát a génmanipuláció. A GMO a genetikailag módosított szervezeteknek (élőlényeknek) a rövidítése, amit Európában szigorúan szabályoznak. Magyarországon ráadásul alkotmányba van foglalva a GMO-mentesség (mondjuk az alkotmánymódosítás nem szokott itt gondot jelenteni). A genetikai módosítások célja persze a profit, hogy az adott pl. növény ellenálló legyen a gyomirtóval, baktériumokkal és vírusokkal szemben (bővebben itt), így a termelő nagyobb haszonnal tud dolgozni. Ezen termékek hatása az emberi szervezetre bizonytalan, általában ez ügyben tudományos bizonytalanság jellemzi a szakértői köröket. Probléma az is, hogy az erről készülő szakértői vélemények sok esetben a cégek által rendelt vizsgálatok, tehát éljünk a gyanú lehetőségével. Persze, aki a létminimum alatt él, az nem fog arra figyelni, hogy milyen èlelmiszereket szerez be. Sőt, aki nem tudatosan vásárol, az sem fogja tudni majd elkerülni, hogy milyen termékeket fogyasszon. Ergo, ennek az egyezménynek a lakosságra gyakorolt hatása is rémisztő. (Profit mindenek felett!)
[div id=”highlite”][div class=”highlite-inner”]Mi a különbség a lobbi és a korrupció között? – Aki benne van annak lobbi, aki kimaradt belőle, annak korrupció.[end-div][end-div]A CETA kikerült preambulumában olyan formula van, ami lehetőséget nyújt a vállalatoknak, hogy a természetvédelmi szabályozások miatt az elmaradt profitra hivatkozva pert indítsanak a kormányok ellen. Nem véletlen, hogy Stephanie Roth – a szabadkereskedelmi egyezmények elleni mozgalmak egyik fő szervezője – szerint a TTIP és a CETA a demokratikus jogrendet is fenyegeti. „Az ügyek olyan befektetési bíróságok elé kerülnének, amelyek nem az európai vagy a nemzeti jogszabályok alapján döntenek, hanem vitarendezési fórumként működnek, így végül az nyer, akinek több pénze van jó ügyvédre, bíróra.”
A tervezet megakadályozása annak fényében is nagyon bonyolult, mivel erős lobbicsoportok alakultak, akiknek célja a globális pénzügyi hegemónia. Brüsszelben nehezen fog elhasalni az egyezmény, hisz az EU engedni szokott az effajta nyomásnak. A Bayer és a Monsato fúziójával pedig egy olyan gigavállalat jött létre, ahol összpontosul a világ vetőmagtermelése és a globális élelmiszer-előállítás. Így a kör végül bezárul.