Menekült (t)error
A párizsi terrortámadást követően új löketet kapott az az elmélet, hogy a menekültáradattal terroristák tömegei érkezhetnek az Unió területére. Feledy Botond külpolitikai szakértőt kérdeztük, mi véleménye ezzel kapcsolatban.
Korábban mi volt az elmélet/elképzelés arról, hogy miként juthatnak terroristák az Európai Unió területére?
A merénylet tervezői és parancsnokai a Charlie Hebdo és a mostani párizsi merénylet alkalmával, ahogy egyébként közel egy évtizede a madridi és londoni merényletek idején is elsősorban a home-grown, vagyis az adott országban felnőtt terroristákra támaszkodtak. Londonban brit polgárok, Párizsban többnyire francia állampolgárok hajtották végre a támadást. Hogy időközben mozognak, és a közel-keleti kiképzőhelyek egyikén – végül is ilyen szempontból az Iszlám Állam is egy hatalmas kiképzőhely – megfordulhattak, az is nagyon valószínű a mostani nyomokból. Igazából azonban mozgó terroristák nélkül is mindig lesz Európában elegendő radikalizálható személy, tehát a határok lezárása és/vagy a szorosabb nemzetközi ellenőrzés csak egy szelete a terrorizmus problémájának, mert ahogy látjuk, néhány ezer euróból helyi merénylők súlyos katasztrófát képesek okozni.
Már két elkövetőről is feltételezik, hogy az ún. balkáni úton érkezett Franciaországba. Ez hogyan írhatja felül az EU biztonságpolitikáját?
A balkáni úton való átkelés, illetve a fellelt szír útlevél körül még folyik a diskurzus, hogy vajon hogyan is került ez az útlevél a merénylet színhelyére stb. Ettől függetlenül fegyvert, toborzót vagy más egyebet biztos, hogy mozgattak; most épp a menekülthullámot (is) kihasználva. Ugyanakkor ez sok évtizedes mozgás, a terrorizmus hetvenes években induló globalizációjában volt az egyik első lépés a közös kiképzőtáborok felállítása, ahol adott esetben ideológialiag egymástól távol eső csoportok is gyakorlatozhattak néhány hét különbséggel. Ami az EU biztonságpolitikáját illeti: ügye külpolitikája se nagyon van, amit egységesnek tekinthetnénk.
Ilyen szempontból a NATO még fényévekkel az unió előtt jár. A nagy kérdés tehát inkább az, hogy kikényszeríti-e a közös kül- és biztonságpolitikát a mostani válságsorozat: Ukrajna, Szíria, Észak-Afrika, cirkáló orosz bombázók és tengeralattjárók és a többi. Ehhez tartozna a közös határok közös őrizete. Amikor válság van, akkor derül ki, hogy a korábbi rendszerek vajon mennyire tartósan lettek megalkotva. Azt látjuk, hogy itt bőven vannak hiányosságok, mert csak az alapszintű üzemben működnek, ha nyomás van, akkor rögtön a korábbi állapotot keresik a tagállamok, vagyis a nemzeti határok nemzeti őrzését. Ezt kell most átlépni a közös határok közös őrzése felé.
Milyen hatásai lehetnek a menekültkérdés eddig is vegyes megítélésére, ha kiderül, hogy egyes merénylők ténylegesen a menekültekkel érkeztek Franciaországba?
A menekültkérdés a menedékkérők nyugat-európai megjelenése óta a közvélemény részéről is eltolódott az óvatosabb irányba. Azóta már a németek is osztrák-német közös határőrzésről, visszatoloncolásról beszélnek, miközben napok óta már csak a szír, iraki és az uniós szabályok szerint meghatározott további menekülteket engedik be; ezt már Macedónia is igyekszik alkalmazni. Végre az ujjlenyomat és a papírok ellenőrzése is elindult, ami eddig is kötelezettsége lett volna minden tagállamnak. A menedékkérők kontrollálása tehát nem is kérdés, már a merénylet előtti hetekben új irányt vett ez a politika.
Itt a következő lépés az lesz, amikor a menedékkérőket és a jobb élet reményében érkező bevándorlókat szétválasztják. Erre a jogi rezsim megvan, csak ezt sem könnyű üzemeltetni akkor, amikor tízezer ember áll a határon nap mint nap. Görögország határainak védelme is kaphat közös támogatást. A végül menekültstátust kapó menedékkérők integrációjának alighanem szigorúbb feltételei lesznek, több kondícióval, mint azt a korábbi évtizedekben tették – ez lehet a konkrét menedékes eljárásokban hozott közvetlen változás, hiszen a menedékkérők előtt jogilag még mindig nehéz felvállalni a határok teljes lezárását. Egy menedzselt, az áttelepítésre épülő, teljesen kontrollált politika irányába fognak elmenni a nagy pártok is a közeljövőben, amivel tarthatóak lesznek a néppárti keretek: mind az emberjog-támogató szavazóik, mind a jobbközép szélén lévő szavazók egy táborban tartása lesz a szempont. Minden további merénylettel, amelyet a média és a politika kapcsolatba hoz majd a menekültekkel, az szigorítja majd ezeket a populáris szempontokat a napi pártpolitikában.
FOTO: www.columbian.com
