Henry Kissinger: az USA szüntesse be a szankciókat és ismerje el a Krím annexióját
Donald Trump szolgálatába állt a hidegháborús amerikai diplomácia agytrösztje
Henry Kissinger, a hidegháborúséra diplomáciájának egyik nagy játékosa, az újonnan megválasztott amerikai elnök Donald Trump szolgálatába állt. A Trump Torony első vendégei között látogatta meg a hidegfejűnek és megfontoltnak egyáltalán nem nevezhető újdonsült elnököt és előállt egy tervvel: adjuk fel Krímet!
A ma 93 éves Kissinger a 70-es évektől előbb Richard Nixon nemzetbiztonsági tanácsadója volt, majd később 1973 és 1977 között az Egyesült Államok külügyminisztereként tevékenykedett.
Munkásságának egyik fő művének tekinthető, hogy enyhítette a két pólus, az Egyesült Államok ás szövetségesei valamint a Szovjetunió valamint Kína alkotta kommunista blokk közti feszült viszonyt.
Kezdeményezte a légköri kísérleti atomrobbantásokat tiltó és a fegyverzetcsökkentést előirányzó tárgyalásokat, melyek végül az 1972-ben aláírt SALT–1, illetve a ballisztikus rakéták limitálásáról szóló ABM (Anti-Ballistic Missle Treaty), illetve az 1979-es SALT–2 szerződéshez vezettek.
Ezért is érthető, hogy az orosz és kínai kapcsolatokkal rendelkező, a két ország kül- és belpolitikáját ismerő Kissinger megfelelő személynek tekinthető egy ilyen embert próbáló feladatra.
Az USA Donald Trump elnökké választása óta igen keményen üzenget Oroszországnak.
- Három prominens amerikai szenátor figyelmeztette Oroszországot, hogy következményei lehetnek annak, hogy beavatkozott az amerikai elnökválasztásba hekkelésekkel – írja a BBC News.
- A NATO és az Egyesült Államok nyíltan Aszad ellenes lépéseket tesznek, de az egyre diktatórikusabb Törökországgal kapcsolatban is egyre kritikusabbak.
Mind ezek ellenére Trump feltűnően oroszpárti kommunikációt folytat, bár egyik utóbbi tweetjében úgy nyilatkozott:
„Amerikának jelentősen meg kell erősítenie a nukleáris csapásmérő erejét, míg a világ jobb belátásra nem tér az atombombákkal kapcsolatban”
Kissinger megjelenése az USA külpolitikai gépezetében ezért egyszerre üdvös és kérdéses.
Egyrészt, állítólag Kissinger kidolgozott egy mestertervet arra, hogy az Egyesült Államok miként kerülje el egy újabb hidegháború kialakulását.
A terv lényeg, hogy a Krím-félsziget annexiójának elismeréséért cserébe Oroszország visszavonná csapatait Kelet-Ukrajnából és megvonná a donyecki szeparatistáktól a segítséget. – Derítette ki a Bild német lap.Másrészt ezzel a homlokegyenes változás állna be az eddigi amerikai, és NATO diplomáciában, ami kihatna az EU – Orosz kapcsolatokra is. Az Unió egésze eddig sem volt sziklaszilárdan szankció párti, ugyanakkor az elmúlt években egyre nyilvánvalóbb egyes kelet-európai országok oroszbarát viszonya. Amit a megkerülhetetlen gazdasági kapcsolatok is mélyítenek.
Szlovákia és Magyarország így némiképp „helyzetbe” kerülhetne, Magyarország és élén Orbán Viktor pozíciója így mindenképpen megerősödne az illiberális klubban. Bár ehhez a szcenárióhoz az EU-nak is el kell fogadnia a Kissingeri mestertervet.
Harmadrészt, nem elhanyagolható kérdés, hogy a sértett félnek tekinthető Ukrajna mit kap cserébe, vagy egyáltalán elfogadja-e a jelenleg elfogadhatatlant.
Forrás: bild.de/tagesanzeiger.ch/ independent.co.uk