Ti a rosszak, mi a jók vagyunk!

Hogyan integráljuk Felvidékre azt a mély morális válságot és azt az egyre élesebben széttagolódott társadalmat, ami jelenleg Magyarország nagy részét jellemzi? Azt, ahol egy közszereplőt „zsidózva” inzultálnak egy étteremben, ahol leárulóznak, sorosoznak, etc. egy hölgyet a közösségi médiában, mert ki akart lépni egy kormány közeli Facebook-csoportból, de magától nem tudta, hogyan kell. Milyen lenne, ha valakit azért inzultálnának egy DAC meccsen, mert ő hidas, vagy azért kötnének bele valakibe, mert mkpés? Megnyugtatok mindenkit, jó felé haladunk!
A magyar – magyar párbeszédet sokan és sokféleképpen értelmezték. Páran úgy érezzük, elkezdődött valami, persze ettől még nem oldódtak meg a két párt közötti nézeteltérések, de legyünk most kicsit optimistábbak.
Ahhoz, hogy az összeborulás létrejöjjön, szükség lesz „politikai akaratra” és társadalmi nyomásra is, amit kicsiny sajtónkon keresztül kell hangoztatnunk. Ellenben ha a bizonyos orgánumok pont a megosztottságot plántálják az emberekbe, az hogyan veszi ki magát egy kisebbségi létben?
Amíg a szlovákiai magyar véleményt alakító portálok, olyan „király” agyament eszmefuttatásokat közölnek, mint a korkep.sk, addig az összefogás társadalmi támogatottsága nem lehet eléggé erős.
A másik oldalon is találni jó számmal ehhez hasonló cikkeket, csak éppen a másik oldalról köpködnek. A két pártelnök úgy tudna többet tenni ezek ellen, ha a hozzájuk közelálló médiák felületén nem a másik fél értelmetlen pocskondiázása folyna. Nem arról van itt szó, hogy ne írjanak meg olyan, mindenszempontból fontos híreket (mint pl. Bugár telekvásárlása vagy az MKP–Fidesz kapcsolata), amik az összefogást akár negatívan befolyásolhatják, hanem hogy ne akarják direkt szabotálni azt.
Ha a véleményformáló egyének ennyire fekete-fehéren látják, és ami rosszabb, így is mutatják be a közösségünket, akkor valóban hiába van pártpolitikai összefogás, mint Komáromban volt. Az emberek látják, ha hülyére veszik őket, és nem mennek el szavazni, vagy elmennek, de nem a standard pártokra adják le voksukat. (Hány szlovákiai magyar szavazhatott Kotlebáékra?)
Amondó vagyok, hogy ennél károsabb tevékenység, mint a megosztásra való törekvés, nincs a kisebbségi társadalom terén. Ha vigyázó szemeteket Budapestre vetitek, akkor látjátok, hogy a „másik” démonizálása hova vezet.
Legyen 2017 a szlovákiai magyar közösség egymásra, magára találásának az éve, és hagyjuk abba ezt a megosztó, ti a rosszak, mi a jók-féle hozzáállást.