Ibsen akkor, Ibsen most

Február 3-án mutatta be a Komáromi Jókai Színház Ibsen A nép ellensége című darabját Koltai M. Gábor rendezésében. Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a mű iránt, több színház is játszotta a korunk politikai rendjének fő problémáit meglepően jól leíró, azok mentén könnyen aktualizálható művet.

Ibsen drámája azonban közelebb áll egy dramatizált esszéhez, mint a színpadhoz. Gondosan és szépen kifejtett gondolatok olvashatók benne az egyén és társadalom viszonyáról, a tömegről, az elitről, az igazságról és az érdekről. Mondhatni, kitűnő ritmusú értekezés drámai elemekkel, melyet szépen strukturálnak a beszúrt cselekmények és a vissza-visszatérő szókapcsolatok, ahogy különböző kontextusokban más-más értelmet nyernek. Ugyanakkor a leírt jegyekből adódóan is egy olyan drámának tűnik, amit statikussága okán nehéznek tűnik színpadra állítani (már ha nem egy statikus színházi előadás létrehozása a cél).

A komáromi előadás is ezzel a feladattal birkózik látványosan. Elsősorban a dramaturgia szintjén, abban, ahogy az eredeti szöveget átformálták, maivá tették  (ezt a rendező mellett Varga Anikó dramaturg valósította meg, példaként állhatott számukra egy korábbi, Arthur Miller nevéhez kapcsolható jelenidejűsítés/színpadra adaptálás, aki bár nincs feltüntetve a stáblistán, nyilvánvalóan hatással volt a jelenlegi feldolgozásra). Másrészt a térhasználat szintjén.

A teljes írás a dunszt.sk hírportálon olvasható