Vigyázat, álhír! Avagy a Facebook harca a szélsőségesek ellen
Amikor 2015 szeptemberében egy ENSZ közgyűlésen Angela Merkel szúrós tekintetet vetett Mark Zuckerbergre, és nekiszegezte a kérdést, vajon a Facebook eleget tesz-e a rasszista tartalom és az álhírek kiszűréséért, a fiatal Facebook-alapító egy nem túl hatarozott “Yeah”-vel válaszolt a kancellárnak. Akkoriban Zuckerberg még őrültségnek titulálta azt a feltevést, amely szerint a szociális médián köröző álhírek akár választásokat képesek eldönteni.
Azóta volt egy elnökválasztás Amerikában. Semmiféle bizonyíték nem létezik arra vonatkozóan, hogy a Kreml alhírgyárában íródott, majd a szociális médián fénysebességgel terjedő manipulált tartalom nyitotta meg Donald Trump számára a Fehér Ház ajtaját, de az online álhíráradat veszélyeire azóta az egész civilizált világ fokozottan odafigyel.
Ma már Zuckerberg is más állásponton van. 2015-ben a legismertebb szociális média még azzal hárította el a kritikákat, hogy ő csak a platformot biztosítja a felhasználóknak, de nem tartja elsődleges feladatának, hogy kiszűrje a nem valós tényeken alapuló híreket. Az amerikai elnökválasztás után fordult a kocka. Zuckerberg ugyan sosem vallotta be, hogy termékének bármi köze lehetne Trump megválasztásához, de a Facebook ekkor szállt harcba az álhírek és az orosz propaganda ellen.
A cég alapszabályzatával ellentétes tartalom szűrésére természetesen évekkel ezelőtt is léteztek mechanizmusok. Amennyiben valaki például pornográf képeket töltött fel, azt nyomban igyekeztek törölni. A gond ott kezdődik, hogy a Facebook algoritmusa nem tud különbséget tenni egy művészi akt és a nyilvánvalóan pornográf tartalom között. Az álhírek, a gyűlöletbeszéd és a rasszista megnyilvánulások megítélése és kiszűrése még keményebb dió.
Jelezd, ha álhírt látsz!
A Facebook idén márciusban egy új funkciót mutatott be, amely kifejezetten az álhírekre figyelmeztet. Ehhez a felhasználókat hívja segítségül. A lényeg, hogy ha a felhasználó hamis, vagy félrevezető hírre bukkan, akkor azt “álhír”-ként jelentheti. Ha az álhír-jelölés elér egy kritikus számot, akkor az adott hír több egymástól független igazságtartalom vizsgáló oldal erre szakosodott szekciójának asztalára kerül. Az amerikai politikai témák esetében a Facebook például a Politifact.com vagy a Snopes.com fact-checking oldalakkal dolgozik együtt.
Amennyiben két vagy több fact-checking szervezet is alhírként értékeli a jelentett hírt, akkor a hír alhírnek minősül és egy piros felkiáltójel kíséretében rákerül a “Disputed” (vitatott) figyelmeztetés. A funkció jelenleg csak az angol nyelvű tartalom esetében működik. Helyi szinten egyelőre hiányoznak a partnerek, amelyek segítenének az alhírgyanús tartalom elbírálásában. Szlovákiában e téren eddig a Nyitott Társadalomért Alapítvány (Nadácia otvorenej spoločnosti) fejezte ki együttműködési szándékát a Facebookkal.
A módszer alapproblémája az, hogy aki nem pörget alhíroldalakra, annak hírözönében nem túl frekventáltak az álhírek, tehát nincs is mit jelentenie. A konspirációs elméletek fogyasztói pedig vagy meg vannak győződve forrásuk helyessségéről, vagy bele sem gondolnak abba, hogy manipulált tartalommal állnak szemben. Egyik esetben sem valószínű, hogy álhírként jelentenék a félrevezető tartalmat.Hová tűnt Kotleba?
A Facebook az utóbbi időben a rasszista tartalom, a gyűlöletbeszéd és a szélsőséges megnyilvánulások kiszűrésére is jobban odafigyel. Ma a vállalat 4500 tartalomért felelős embert foglalkoztat, és Zuckerberg május elején bejelentette, hogy további 3000 emberrel bővíti csapatát, melynek feladata a nem megfelelő tartalom, de főleg a rasszista és egyéb szélsőséges megnyilvánulások szűrése.
A cég természetesen nem tárja a nyilvánosság elé, milyen procedúra alapján töröl bejegyzéseket, illetve blokkol oldalakat. Első körben nagy valószínűséggel egy algoritmus dönt erről, amely leginkább szövegek és képek szűrésére alkalmas. Kevésbé megbízható viszont a videók és az élő stream-ek ellenőrzésében. Az algoritmus gondban van a célzott támadások felismerésével is. Például amikor a Demokrata párti előválasztások idején Bernie Sanders Facebook-oldalát ellenfelei pornográf tartalommal árasztották el, akkor az algoritmus napokra leblokkolta Sanders oldalát.
A Facebook sok kritikát kapott a hasonló melléfogásokért, ezért második körben az algoritmus által törölt tartalmakat ma már a cég különböző témákra szakosodott szakemberei bírálják felül. A .Týždeň információi szerint a Facebook európai központjában, Dublinban ül az a szakembergárda, amely az európai tartalomért felelős. Ez a csoport napi szinten megvizsgálja az algoritmus által aznap blokkolt tartalmakat, és jóváhagyja, illetve felülbírálja azokat. Nem tudjuk azonban, kik alkotják ezt a csapatot, és mennyire felkészültek a magyar, szlovák vagy a cseh tartalom megítélésére. Több jel utal arra, hogy nem teljesen felkészültek. Ezt bizonyítja például Juraj Smatana polgárjogi aktivista Facebook-oldalának három napos felfüggesztése – egy szelsőjobboldalt bíráló poszt megosztása miatt.
A közösségi oldal szigorúbb mércéjét a napokban megtapasztalta szlovák szélsőjobb is. A Facebook lekapcsolta Kotleba két legnagyobb, összesen 80 ezer tagot számláló oldalát, amely kulcsfontosságú volt a párt szempontjából a legfiatalabbak megszólításában. Könnyen lehet, hogy a Smatana elleni támadást megtorlásul pont a szlovák szélsőjobb aktivistái szervezték tömeges panasszal élve – ami megtévesztette a Facebook tartalomellenőrző robotját, és lehetséges, hogy a dublini irodában ülőket is.
Könnyen megeshet, hogy a közeljövőben még sok hiba fog becsúszni a Facebooknál az álhírek és a szélsőséges megnyilvánulások kezelése közben. A Szilícium-völgyben gőzerővel dolgoznak olyan mesterséges intelligenciák fejlesztésén, melyek a jövőben a jelenlegi procedúráknál megbízhatóbban felismerik az álhíreket és a szélsőséges propagandát. Ez ugyan soha nem fog tökéletesen működni, az elbírálás mindig szubjektív és emberi lesz, de a mai helyzetben jó jelnek szamít, hogy ez a technológiai óriás beszállt az interneten terjedő gyűlöletkampányok és abszurd valótlanságok elleni küzdelembe.
