Amit eddig nem (feltétlenül) tudtál Klapkáról
Most, hogy Komáromban felújítják Klapka György szobrát, néhány érdekességet összegyűjtöttünk a tábornokkal és szobrával kapcsolatban.
Komárom és a magyar szabadságharc hőse a mai Romániában, Temesváron született, ráadásul cseh-morva család leszármazottjaként, bár ő először elsősorban németül beszélt. Apja nem kevesebb mint 14 éven át volt Temesvár polgármestere.
1849-ben gyakorlatilag hadügyminiszter lett Görgeit helyettesítve.
Klapka 1892-ben hunyt el. Habár akkoriban nem volt ritka a hősök több ezer fős temetése, és nyilvánvalóan a korabeli dokumentumok esetében nem ritka a túlzás sem, Klapka temetésén 30 ezer ember vett részt, és énekelte többek közt a róla írt Klapka indulót.
Budapesten temették el, de komáromi földben (is) nyugszik: Tuba János, Komárom nem kicsit lokálpatrióta parlamenti képviselője gondoskodott erről egy maréknyi komáromi földdel. Ő az egyébként Jókai temetésén hasonló performansszal élt.
Klapka megszobrását ugyanez a Tuba kezdeményezte, 1896-ban fel is állították a szobrot, ugyanott, ahol ma is áll, akkor azonban még egy kertecske vette körül. Az oroszlán a bátorságot jelképezi.
A csehszlovák területfoglalás jegyében ledöntötték a szobrot, hogy később helyére Štefánik kerüljön, de a városvédő az anekdota szerint még szobor alakjában is harcolt Komáromért: a ledőlő szobor agyonnyomott egy csehszlovák katonát. Ezt a történetet azért illik fenntartásokkal kezelni, írott forrást ugyanis nem találtunk hozzá.
A második világégés után a betelepített szlovákok tüntetésének eredményeként Jókai és Király püspök szobrát is eltávolították, sőt, Klapka szobrával együtt majdnem beolvasztották, de előbb Magyarország lépett közbe azzal, hogy inkább akkor átvenné vagy megvenné a szobrokat, majd a prágai adminisztráció csehes “v pořádku” lassúsága mentette meg végleg őket: egyszerűen hamarabb békültek meg a magyar közösség létezésével, minthogy a szükséges lepapírozást elvégezték volna.
A szobrot 1965-ben állították fel újra az Anglia (akkor Lenin) parkban, majd 1991-ben a korábbi Csehszlovák hadsereg terén, a mai Klapka téren. A ledöntéskor eltűnt kardhegy a csodával határos módon a felállításkor kerül meg.
Az Egressy Béni által komponált Klapka indulót korábban valódi huszár trombitálta a Városháza tornyából. A mai trombitáló figura 1998-ben került Stubendek László iparista tanárból lett alpolgármester, mai polgármester irányításával. A trombita- és dobszót a dél-komáromi zeneiskolában játszották fel, az automatikát az Ipari diákjai készítették el, mint gyakorlati érettségi tételt, a lakatos munkát Borbély Károly rakta össze, a hangeszközöket és Komárom első CD-inek egyikét a Šeben András biztosította.
Van egy ma is élő Klapka György, aki néha túl is tolja a médiaszereplést, a nősülést és a diótermesztést, ő nem csak egyszerű névrokona, de leszármazottja annak a Klapka Györgynek.
