A munkanélküliségi adatok csalfa bája
A legtöbb álláskereső az összes szlovákiai járás közül már régóta a Rimaszombati járásban él. Június végén az itt hivatalosan mért munkanélküliség 21,68 százalékot tett ki. Ugyanakkor az országos adatok sem kecsegtetnek jóval, különösen ha számhalmazok mélyére ásunk.
Az 5 százalék alatti munkanélküliséget júniusban 31 szlovákiai járásban sikerült elérni. Ellenben, hat járásban 15 százalék körüli volt ez az érték.
Az említett járások közül 3 Eperjes (Prešov), 2 Besztercebánya (Banská Bystrica), 1 pedig Kassa megyében található. A legtöbb álláskereső az összes hazai járás közül a Rimaszombati járásban él (21,68 százalék), majd a Nagyrőcei (Revúca) járás következik 17,83, a Késmárki (Kežmarok) pedig 17,80 százalékkal. A Rozsnyói járásban 16,92 százalékot mértek.
A múlt hónapban legkevesebb álláskeresőt a Galántai járásban tartottak nyilván: az összes gazdaságilag aktív személynek ott mindössze 2,37 százaléka volt azonnal foglalkoztatható munkanélküli. Majd ugyancsak júniusban a Pöstyéni (Piešťany) járás 2,39, a Galgóci (Hlohovec) pedig 2,59 százalékkal következett – derül ki az SZK Munkaügyi Központja adataiból.
Számok bűvöletében
A munkanélküliség június végén országos viszonylatban 6,90 százalékos volt, ami Szlovákia eddigi történelmében a legalacsonyabb értéknek számít. A statisztikai adatokban viszont megbújnak a az idénymunkát végzők. Nélkülük a matek már 8,2 százalékot mutat. A munkahivatalok június végén 187 997 álláskeresőt tartottak nyilván, s ez májussal összevetve 12 394 fővel történő csökkenést jelent. Évközi viszonylatban azon állásigénylők száma, akik azonnal munkába állhattak volna, 68 618 személlyel csökkent. A csökkenés kiszámításakor viszont rendre hiányoznak azon munkanélküli személyek akiket kidobott a rendszer, vagy úgy mind, önkéntesen léptek ki belől. Számuk 12-13 ezerre tehető.
A munkanélküliségi statisztikák örök rákfenéje, hogy a rendszerben az ember csak statisztikai adat, amire a munkaügyi hivatal dolgozó is csak ráerősítenek, azzal, ahogy gyakran a munkakeresőket kezelik. A statisztikai adatokban elbújtatott 13 ezer „kiléptetett” között sok a Ján Richter munkaügyi miniszter által kidolgozott „módszer szerinti”, olyan az állástalan, aki a létminimumnál (cca. 200 euró) több bevételre tesz szert havonta, illetve 40 napnál hosszabb ideig dolgozott megbízási szerződésre (dohoda).
Ezt a kormány még tovább szigorította, és május 1-jétől a munkanélküli személy már nem dolgozhat egyszerre több megbízási szerződés alapján, de nem vállalhat megbízási szerződésre annál a munkáltatónál sem, akinél korábban (közvetlenül a nyilvántartásba vétel előtt) munkaszerződés alapján dolgozott.
A megbízási szerződéssel dolgozók így az állam és a gyakran embertelen munkáltatók között őrlődnek.