Az ukrán oktatási miniszter szerint a nemzetiségi iskolákban több ukrán nyelvű oktatásra van szükség
Összefoglaló
Szeptember 5-én a Ukrán Legfelsőbb Tanács második olvasatban elfogadta az új oktatási törvényt. A parlament úgy döntött a középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán lesz.
- Lilija Hrinevics oktatási miniszter szerint az oktatás minőségének javítása érdekében olyan tantárgyakat kell bevezetni, amelyeket kizárólag ukrán nyelven fognak tanítani
- A Magyar Közösség Pártja határozottan elítéli az ukrán közoktatási törvény módosításával kialakult helyzetet
- Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az intézkedés példátlan módon sérti az országban élő nemzetiségek
- Dobsa István a KMKSZ ISZ elnöke szerint az új oktatási törvény tervezete, nyelvi megkötés miatt elfogadhatatlan
- Szlovákiában a rossz emlékű „alternatív oktatás” rémképét vetíti elénk ez az intézkedés – Vörös Péter
– mondta Lilija Hrinevics oktatási miniszter a 112 Ukrajna tv-csatornának adott interjújában.
Hrinevics szerint, a nemzeti kisebbségek iskoláinak végzős diákjai nem tudják eléggé az ukrán nyelvet, ami negatívan befolyásolja többek között a külső független tesztvizsgák (ZNO) eredményeit is.
„Nagyon zavar ez a helyzet, ami a nemzeti kisebbségek tanintézményeiben kialakult, ahol a kisebbségek nyelvén tanítják az összes tantárgyat. Ennek eredményeként, az általános középfokú oktatás végén a végzősök nem ismerik eléggé az ukrán állami nyelvet, ami befolyásolja a ZNO eredményeit”
– jelentette ki az ukrán oktatási miniszter.
Lilija Hrinevics úgy véli, hogy az oktatás minőségének javítása érdekében az ilyen oktatási intézményekben olyan tantárgyakat kell bevezetni, amelyeket kizárólag ukrán nyelven fognak tanítani.
Az ukrán törvényhozás döntése érthető módon nagy felháborodást váltott ki az anyaországi és a határon túl magyar közösségben is.
A kárpátaljai magyar szervezetek, a magyar kormány „leghatározottabb tiltakozásának” adott hangot az üggyel kapcsolatban. A magyar kormány szerint az új ukrán szabályozás megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől, alapjaiban veszélyeztetve ezáltal a szülőföldön való megmaradásukat – írja az MTI.
Orosz Ildikó a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Pátria Rádióban fejtette ki véleményét a kialakult helyzetről.
Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke is nyilatkozatot adott ki, amiben kifejti:
„A Magyar Közösség Pártja határozottan elítéli az ukrán közoktatási törvény módosításával kialakult helyzetet. Minden nemzeti közösség alapvető joga az anyanyelvi művelődés. A közoktatási törvény e jogától fosztja meg az Ukrajnában kisebbségi sorban élő nemzeti közösségeket. Azzal, hogy iskoláinak jelentős részében az ukrán nyelv válik az oktatás nyelvévé, az amúgy is nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarság számára ez a döntés életbevágó, alapjaiban rengeti meg jelenét és jövőjét egyaránt. Az anyanyelvű oktatás durva, drasztikus csorbítása a legrosszabb pártállami időket idézi. Aggodalmunk mellett szolidaritásunkat is kifejezzük, kiállunk a kárpátaljai magyarság alapvető jogai mellett.”
Varga Tibor, a Via Nova elnökhelyettese nagyon felháborítónak tartja, hogy egy ilyen törvényi korlátozás megszülethet, méghozzá egy Európai Unióba igyekvő országban.
“A Via Novával kiállunk a kárpátaljai magyarság mellett, és tiltakozunk a jogtiprások ellen!”
– mondta Varga Tibor, a Via Nova elnökhelyettese.
Dobsa István a KMKSZ ISZ elnöke elmondta, az új oktatási törvény tervezete ugyan számos pozitív változást is tartalmaz, mint például a tanintézmények vezetőinek nagyobb hatáskörrel való rendelkeznének, vagy a felismerés, miszerint a lexikális tudás helyett a kompetenciai értékeket fejlesztő módszereket érdemes használni, a nyelvi megkötés miatt mégis elfogadhatatlan. – írja a Felvidék.ma.
